Európa lemaradt a vakcinaversenyben, most próbálja behozni
Az Európai Bizottság az élen járó országokhoz képest kis késéssel rendelte meg a Pfizer és a BioNTech vakcináját, ezért az oltások kezdetekor lemaradásban van 2021 egyik legfontosabb versenyében – állapítja meg a Commerzbank elemzése. Éppen emiatt
nincs esély arra, hogy tavasz előtt jelentős átoltottságot érjenek el Európában, ahogy például Izraelben.
A múlt hétig a Pfizer oltóanyaga mellett a Moderna vakcinája kapott engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA), ebből a két hatóanyagból összesen 460 millió adagot rendelt a Bizottság november végén, ez 230 millió ember beoltására elegendő. A hét végén aztán két fontos hír érkezett, melyek alapjaiban változtatják meg a képet:
- A Bizottság további 300 millió darab Pfizer-oltást rendelt meg.
- Az EMA engedélyezte, hogy egy ampullából ne öt, hanem hat adagot használjanak. A gyártó tájékoztatása szerint hivatalosan öt adagra elegendő egy ampulla, a fennmaradó rész kárba veszne, a jelek szerint ezt próbálja felhasználni az EU.
Ezekkel a lépésekkel Európa igyekszik ledolgozni kezdeti lemaradását a vakcináért folyó harcban.
Már csak az a kérdés, hogy a fenti mennyiséget mikor tudják leszállítani a gyártók. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a 300 milliós újabb szállítmánnyal kapcsolatban annyit mondott, hogy abból 75 millió már a második negyedévben megérkezhet Európába. Ha ezen felül az eredetileg megrendelt 460 millió oltóanyag is június végéig befut, ahogy azt korábban kommunikálták, akkor
az év közepére az európai lakosság 63%-ának elegendő oltás állhat rendelkezésre, amivel már sikerülhet elérni a nyájimmunitást, amit 60-70 százalékos átoltottságra tesznek a szakemberek. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy egy ampullából hat adagot ki tud hozni az Európai Unió, akkor a 69 százalékot is elérheti az átoltottság az év közepére.
Persze ezzel kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság, hiszen a fentiek teljesüléséhez az kell, hogy minden vakcinaszállítmány az előzetesen tervezett időben érkezzen meg Európába, ne legyen további csúszás, logisztikai nehézség a következő hónapokban. Az EU problémája egyébként nem elsősorban a kevés megrendelt vakcina, sokkal inkább a késői rendelés. A Commerzbank szakemberei kiemelik, hogy már tavaly júliusban látszott, hogy a Pfizer és a Moderna oltóanyagai lehetnek a befutók, ennek ellenére a Bizottság csak novemberben adta le az első megrendeléseket. Ezzel szemben például az USA már júliusban lefoglalt 100 millió adagot.
További vakcinák megjelenése persze könnyíthet Európa gondjain: a Johnson & Johnson oltóanyagából 200 millió adagot rendelt a Bizottság (abból elég egy oltás), a Commerzbank most azzal számol, hogy ennek harmadik fázisú vizsgálati eredményeit január végéig publikálhatják. Alapesetben ez az oltás az első negyedévben kaphat engedélyt, majd a második negyedévben állhat rendelkezésre nagy tételben. Az AstraZeneca oltóanyagából is rendelt 300+100 millió darabot az EU, az Egyesült Királyságban már engedélyezték azt a vakcinát, azonban vannak még fenntartások a teszteredményekkel kapcsolatban, így az EMA várhatóan megvárja majd az amerikai eredményeket, leghamarabb a második negyedévben válik elérhetővé az oltás.
Tavasszal talán visszaszorulhat a járvány
A fentiek azt jelentik, hogy tavaszra várhatóan az európai lakosságnak csak kis részét sikerül beoltani a vírus ellen, az elemzők számításai szerint március végéig az emberek 12%-a kaphatja meg a vakcinát. Emiatt várhatóan kitart majd a bizonytalanság a gazdaságban, illetve a lezárásokat is fenn kell tartani akár még nyáron is. Két dolog talán segíthet valamennyit a gazdaságon:
- A melegebb időjárás beköszöntével várhatóan visszaszorul majd a járvány az oltások nélkül is, ahogy azt tavaly is láttuk. Egyrészt a napfény erősíti az emberek immunrendszerét, másrészt több időt tölthetünk a szabadban, ahol a terjedés jóval kisebb.
- A veszélyeztetett csoportok (idősek, krónikus betegek) oltása kezdődhet meg elsőként a legtöbb országban, ez pedig enyhíti majd a nyomást a kórházakon, hiszen jelenleg elsősorban ezekből a csoportokból kerülnek ki a súlyos betegek. Emiatt pedig a további korlátozások bevezetésének szükségessége is csökkenhet, hiszen politikailag ezeknek a korlátozásoknak oka legtöbbször a veszélyeztetett társadalmi csoportok védelme.
Az európai átoltottsági kilátások nem változtatnak érdemben a Commerzbank gazdasági előrejelzésén, a cég szakértői 2021-ben 4,5%-os GDP-növekedést várnak Németországban és 5%-ost az eurózónában. A novemberi prognózison nem változtat az utóbbi hetekben látott optimizmus az átoltottsággal kapcsolatban, illetve a világgazdaság gyors felpattanása sem. Utóbbi elsősorban annak köszönhető az elemzők szerint, hogy Kína jó ideje maga mögött hagyta a járványt, ebből ugyan profitálhat az exportra épülő német feldolgozóipar is, ez magyarázhatja a német vállalati szektor vártnál jobb novemberi számait a lezárások mellett is.
Címlapkép: Getty Images
