A harcjárművek automatizálása világszerte forró téma, hiszen jelentősen csökkentheti a hadviselés emberi szükségletét az, ha a frontvonaltól távolról, akár egyszerre több járművet képes egy-egy kezelő irányítani. Jelenleg egy átlagos páncélozott, fegyverrel felszerelt katonai jármű kezeléséhez 2-4 fős személyzet szükséges, a járműtestben ráadásul folyamatosan kitettek a kezelők lehetséges ellenséges tűznek.
Az Egyesült Államokban több robotjármű kifejlesztésére irányuló fejlesztés is folyik jelenleg, ilyen például az OMFV-program, melynek célja a Bradley gyalogsági harcjárművek robotizált működésre is alkalmas utódjának létrehozása:
Oroszország Uran-9-es UCGV-je (személyzet nélküli szárazföldi harcjármű) már éles bevetésen is volt Szíriában, ahonnan vegyes értékelések érkeztek a jármű teljesítményéről.
Magyarországon is folynak ilyen irányultságú projektek. A napokban jelentette be a Széchenyi István Egyetem, hogy a Gamma Zrt-vel közösen egy kerekes önjáró katonai terepjáró fejlesztésébe vágnak bele.
Ezen kívül hamarosan elkezdődik majd a Rheinmetall és a magyar kormány kollaborációjában egy nagyobb, 6x6-os vagy 8x8-as következő generációs katonai jármű fejlesztésére is, ahol nagy valószínűséggel szintén sor kerül majd az önvezető képesség kialakításának vizsgálatára.
Az észt Milrem Robotics által fejlesztett harcjármű-típus eddig ismert paramétereiről a New Atlas írt. A Type-X névre hallgató fejlesztés egy 12 tonnás, lánctalpas katonai jármű létrehozására irányul, hasznos terhelése 4,1 tonna. Ezzel szemben egy M1 Abrams általános harckocsi 71 tonnát nyom, a Type-X tehát lényegesen könnyebb és kisebb lenne, így akár egy közepes katonai szállítógéppel is hordozható, bevethető lenne. Elvi síkon tehát lehetséges az, hogy a repülőről egyszerűen ledobják a járművet a harcmezőre, mely után azonnal nekiállhat annak, hogy tűztámogatást biztosítson a fronton harcoló alakulatoknak.
A Type-X Teljes mértékben moduláris kialakítású, vagyis a küldetés típusától függően el lehet látni többféle fegyverzettel és egyéb felszerelési elemekkel. Felszerelhető többek közt 30 milliméteres vagy 50 milliméteres gépágyúval, illetve olyan irányított páncéltörő rakétarendszerekkel, mint a Spike vagy a Javelin. A harcjármű elsődleges feladata a felderítés és a tűztámogatás lesz. Elsősorban nagyobb harcjárművek (pl. harckocsik, gyalogsági harcjárművek) támogatására tervezték gyalogosok és páncélozott célpontok elleni harcban.
Szintén érdekes újdonság, hogy a harcjárműnek lesz egy olyan változata is, amely öngyilkos drónokkal (loitering munition) van felszerelve. Ezek a fegyverrendszerek úgy működnek, hogy az indító kilő egy robbanószerrel felszerelt drónt / okosbombát, az pedig felkutatja a célpontot és becsapódik, aktiválva ezzel a testbe szerelt robbanóanyagot. Erre a fegyverrendszerre az angol loitering munition (szó szerint: csavargó hadianyag) kifejezés azért találóbb kifejezés, mert a kilőtt drón képes akár órákon át röpülni, mire felkutatja és megsemmisíti célpontját.
A Type-X lelkét egy komplex számítógépes rendszer adja. A testbe épített kamerarendszer zord időjárási és nehézkes látási viszonyok közt is képes 360-fokos látóteret biztosítani a távoli eléréssel dolgozó kezelőnek, aki így egyes harctéri szituációkra képes azonnal reagálni. Mesterséges intelligencia is támogatja a kezelőt, így képes a harcjárműnek többek közt parancsot adni arra, hogy navigáljon önállóan egy kijelölt koordinátához, vagy kövessen egy másik járművet. A gépet felszerelték sérülés-felismerő rendszerrel is, így a kezelő folyamatosan nyomon követheti a Type-X hadrafoghatósági állapotát.
A jármű toronnyal még nem felszerelt testének bemutatóját itt lehet megnézni:
Rendszeresítésről egyelőre még nincs szó, hiszen a Milrem technológiája még igencsak korai szakaszban van, ettől függetlenül a Type-X jó előképet adhat arról, hogy milyen lesz egy következő generációs katonai jármű. Ha egyszer kész lesz, az észt gyártó várhatóan az amerikai és európai piacot egyaránt megcélozza majd termékével.
Címlapkép: Milrem Robotics via Wikimedia Commons.
