Új vakcinákat engedélyezett Magyarország a koronavírus ellen

Csehországban február 14-éig meghosszabbította a szükségállapotot csütörtökön a cseh parlament alsóháza, a képviselőház.

A koalíciós kormány azt kérte a parlamenttől, hogy a január 22-én lejáró szükségállapotot 30 nappal hosszabbítsa meg. Andrej Babis miniszterelnök a kérést azzal indokolta, hogy a szükségállapot meghosszabbítása lehetőséget ad a kormánynak az érvényes óvintézkedések fenntartására és az újak gyorsabb meghozatalára. Jan Blatny egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a csehországi járványhelyzet továbbra is nagyon súlyos, ezért feltétlenül szükség van a rendkívüli intézkedések érvényességének meghosszabbítására.

A képviselőház néhányórás, éles vita után hozott döntést, és a szükségállapotot február 14-éig meghosszabbította. Az ellenzéki pártok egybehangzóan elutasították a kormány kérését. Az előterjesztés végül csak a két kormánypárt - ANO mozgalom, valamint a szociáldemokrata párt - és az őket kívülről támogató kommunista képviselők szavazataival ment át.

Lubomír Volny független képviselő arcmaszk nélküli felszólalása az óvintézkedések ellen a cseh parlament történetében első ízben néhány képviselő dulakodásához, lökdösődéséhez vezetett a szónoki emelvényen. Amikor az ülést levezető parlamenti alelnök, Tomás Hanzel az arcmaszk hiányára hivatkozva kikapcsolta Volny mikrofonját, az az elnöki pulpitushoz ment, és onnan próbált meg beszélni. Erre néhány képviselő odarohant, és erőszakkal megpróbálta eltávolítani Volnyt a mikrofontól.

Az incidens következtében az ülést fél órára megszakították. Volny kijelentette, nem kér bocsánatot, mert ő a bántalmazott, míg az alsóház többsége elítélte a független képviselő viselkedését.

Csehországban október 5-én hirdettek szükségállapotot, amelyet most negyedízben hosszabbítottak meg. A szükségállapot lehetővé teszi a kormánynak, hogy saját hatáskörében társadalmi és gazdasági életet korlátozó óvintézkedéseket foganatosítson a koronavírus-járvány megfékezésére. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy kritikus helyzetben a hadsereget is bevethessék a problémák megoldására.

Tavasszal a koronavírus-járvány miatt március 12-étől május 17-éig volt szükségállapot az országban. (MTI)

Az európai országok által fizetett összegnél legalább kétszer magasabb áron szerzi be a Dél-afrikai Köztársaság az Oxfordi Egyetem és a cambridge-i AstraZeneca vállalat által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagot - vált ismertté csütörtökön az afrikai ország egészségügyi minisztériumának közleményéből.

Velünk 5,25 dolláros (4,32 euró) árat közöltek

- tudatta a tárca. Hozzátették: ezt az árat annak alapján állapították meg, hogy a Dél-afrikai Köztársaság felső középosztályú jövedelemmel rendelkező országként szerepel a Világbank besorolásában.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcináért az Európai Unió tagállamai 2,50 eurós árban állapodtak meg, sőt egy belga miniszternek tavaly december közepén a Twitteren közzétett bejegyzése szerint csak 1,78 eurót fizetnek adagonként.

A következő hetekben 1,5 millió adag, Indiában előállított vakcinát várnak a Dél-afrikai Köztársaságba, ahol egyébként az Oxford/AstraZeneca-vakcina klinikai vizsgálatainak egy része is zajlik. Ennek az oltóanyagnak a használata praktikusabb az afrikai országokban, mert nem igényel olyan különlegesen alacsony hőmérsékleten való tárolást, mint a Pfizer/BioNTech-vakcina.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcinából is két dózis szükséges a védettséghez. Az eddigi vizsgálatok szerint 70 százalék körüli lehet ennek az oltóanyagnak a hatékonysága.

Az Afrikai Unión, illetve a COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésen keresztül beszerzett oltóanyagok várhatóan csak márciusban lesznek elérhetők az országban.

Cyril Ramaphosa, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke nemrég bejelentette, hogy 2021 első fél évében több különböző gyógyszergyártótól összesen 20 millió oltóanyag érkezésével számolnak, de részleteket nem közölt. Az utóbbi hetekben viszont egyre több bírálat érte az afrikai ország vezetését amiatt, hogy késlekedik az oltási terv bemutatásával.

A nemzetközi közösséget aggasztja, hogy Nagy-Britannia mellett a Dél-afrikai Köztársaságban is kialakult a koronavírus olyan mutációja, amely a jelek szerint az eddigieknél gyorsabban terjed. Az országban több mint 1,3 millió fertőzöttet azonosítottak eddig, és a koronavírus okozta szövődményekhez köthető halálesetek száma meghaladja a 38 ezret. (MTI)

Sürgősségi felhasználásra engedélyezte az orosz Szputnyik V koronavírus elleni védőoltást csütörtökön az Egyesült Arab Emírségek egészségügy-minisztériuma, miután a fertőzések rekordszintet értek el. A vakcina klinikai tesztelését néhány hete kezdték meg  az arab országban.

Csütörtökön 3529 volt a napi új fertőzések száma az emírségekben - közölte az egészségügy-minisztérium, ez volt a legmagasabb szám az Arab(Perzsa)-öböl menti térségben, ahol a többi öt országban a napi új esetek száma 500 alá esett.

A kutatások kimutatták a védőoltás hatékonyságát a vírus elleni erőteljes antitesttermelés révén, valamint a felhasználás biztonságát és a nemzetközi biztonsági és hatékonysági normáknak való megfelelését

- jelentette a WAM, az Egyesült Arab Emírségek hírügynöksége.

Az emírségek nem tette közzé a klinikai kísérletek harmadik fázisának eredményét. A vakcina külföldi forgalmazásával megbízott Orosz Közvetlen Beruházási Alap (RDIF) közölte, hogy a tesztelés decemberben kezdődött. Abu Dzabi januárban jelentette be, hogy megkezdődtek a kísérletek, de azt nem közölte, mikor.

Az RDIF közlése szerint a kísérletek keretében Abu Dzabiban ezer ember kapta meg a vakcina első adagját. Az orosz fejlesztők szerint a védőoltás hatékonysága 91,4 százalékos volt a kísérletek során.

A Szputnyik V az Egyesült Arab Emírségekben jóváhagyott harmadik vakcina. A Sinopharm kínai gyógyszergyár koronavírus elleni védőoltása is elérhető a nagyközönség számára, Dubaj a Pfizer/BioNTech vakcinájával is oltja a lakosokat. (MTI)

Percenként kétszáz embert oltanak be a koronavírus elleni vakcinával az Egyesült Királyságban, és közelít az ötmillióhoz azoknak a száma, akik már megkapták az oltóanyag első adagját - mondta csütörtökön a brit belügyminiszter.

Priti Patel a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján  közölte azt is, hogy a brit kormány a sokszorosára emeli a járvány megfékezését célzó előírások megsértőire kiróható pénzbírságot.

A miniszter elmondta: a brit oltási kampány december 8-i kezdete óta csütörtök estig 4 973 248-an kapták meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát.

Az egészségügyi minisztérium a sajtótájékoztatóval egy időben ismertetett napi összesítésében közölte, hogy a második dózisban 464 036-an részesültek.

Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt közelít az 5,5 millióhoz. (MTI)

Rekordmagasságot ért el, 221-re emelkedett Portugáliában csütörtökre a koronavírus-járvány miatt egy nap alatt elhunytak száma - adta hírül a portugál egészségügyi hatóság. Eddig 9686-an haltak meg a betegség következtében a 10,5 millió lakosú országban. A bizonyítottan koronavírustól fertőzöttek száma ugyancsak szerdáról csütörtökre 13 544-gyel gyarapodott. Előző nap ennél is magasabb számot, 14 647-et jegyeztek fel, ami szintén rekord.

A sok beteg miatt az orvosok, ápolók egyre kimerültebbek és kétségbeesettek - írja a Reuters.

Nincs elég emberünk. Hiába lehetne felállítani még több ágyat intenzív ellátáshoz, nincs hozzájuk szakember. Az orvosok elkeseredettek

- mondta a hírügynökségnek Guida da Ponte, egy orvosszakszervezet helyettes vezetője. A mentőautók sorban állnak a kórházak előtt újabb és újabb betegekkel. Egy idős férfi kedden Portalegre városában mentőautóban halt meg három órányi várakozás után.

Portugália - amely Nyugat-Európa legszegényebb országa - jól birkózott meg tavaly a járvány első hullámával, ám nemrégiben felbukkant a vírus agresszívebben fertőző változata, ami rendkívül súlyosan érinti: immár a világ országai közül a legrosszabbak lakosságarányos fertőzési és halálozási mutatói. A gyorsabban terjedő, Portugáliába Angliából érkezett vírus jelenleg az összes fertőzés 20 százalékát okozza, de a jövő hét elejére akár 60 százalékra is felszökhet az arány - mondta szerdán Marta Temido egészségügyi miniszter.

A portugál kormány pénteken várhatóan újabb korlátozó intézkedéseket jelent be a járvány ellen. A múlt héten lezárások kezdődtek, de az iskolák - egészen az egyetemekig- még mindig nyitva vannak, jóllehet sokan követelik - köztük szülői csoportok - hogy zárják végre be őket. (MTI)

Noha még mindig igen magasak a járványügyi adatok és szerdán is több mint nyolcezer új fertőzöttet találtak, a szakemberek szerint 1 alá esett a koronavírus reprodukciós rátája, ami a járvány visszavonulását jelzi. Az egészségügyi minisztérium rádiónak nyilatkozó illetékese szerint 0,8-as mutatónál lehet megkezdeni a tíz nappal meghosszabbított, jelenleg január végéig bejelentett szigorú országos zárlat feloldását.

A legtöbb vitát a helyi médiában és a politikusok között az óvintézkedések szelektív végrehajtatása okozza. Csütörtök reggel is iskolába igyekvő gyermekek tömegeit fényképezték le a Bét Semes nevű város egyik ultraortodox lakónegyedében a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet fotósai. Noha az ország összes iskoláját elvileg be kellett volna zárni, a szélsőségesen vallásos ultraortodox iskolák jelentős része zavartalanul üzemel.

A zárlat intézkedéseit elsősorban a nem vallásos településeken és negyedekben hajtják és hajtatják végre, ami aránytalanul sújtja az ország szekuláris lakosságát, és az izraeli gazdaságot, melyet leginkább éppen a lakosságnak ez a csoportja működtet.

A foglalkoztatási hivatal adatai szerint a január elején kezdődött harmadik országos zárlat alatt mintegy százezer nőt regisztráltak az álláskeresők között, az összes jegyzékbe vett mintegy 70 százalékát. A legutóbbi zárlatban összesen 144 599 új munkanélkülit regisztráltak, csak szerdán 2948-at. 

 munkanélküliek megsokszorozódott számát ráadásul kevesebb bevétel mellett kell segélyezni, mert Izrael adósságának aránya az ország bruttó hazai termékéhez képest (GDP) 73 százalékra nőtt, miközben ez az arány 2019-ben még 60 százalék volt a közszolgálati rádió értesülése szerint.

Szerdán 71 465 embert oltottak be először, és 133 715-öt három hét elteltével másodszor a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal Izraelben. December 20., az oltási kampány kezdete óta 2 365 041-en, az ország lakosságának 26,61 százaléka kapta meg legalább az első, és 694 669-en a második dózis vakcinát is.

Szerdán 71 465 tesztből 8182 új vírushordozót azonosítottak Izraelben, ami 9 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 579 016-an fertőződtek meg igazoltan koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 81 493 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja. 1865 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1160-an súlyos állapotban vannak, 324 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben tavaly február óta 4210-en haltak meg Izraelben.

(MTI)

Ukrajnában megint gyorsult a koronavírus-fertőzés terjedése, csütörtökre az előző napit mintegy ezerrel meghaladó, több mint 5500 beteget és több mint 240 elhunytat jegyeztek fel egy nap alatt, és ismét viszonylag sokan kerültek kórházba.

 A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 5583 új esettel 1 177 621-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 241 áldozattal 21 499-re. Eddig 914 730-an gyógyultak meg, közülük előző nap csaknem 14 ezren, az aktív betegek száma így több mint 8,6 ezerrel 241 392-re csökkent.

Az elmúlt napon az országban ismét viszonylag sok, 1811 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba, a megelőző napon több mint kétezer.

A legtöbb új beteget, csaknem hatszázat megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Kijevben velük együtt Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma megközelítette a 125 ezret, az elhunytaké 19-cel 2246-ra nőtt. 

Ukrajna az eddig ismertté vált információk szerint leghamarabb februárban jut koronavírus elleni oltóanyaghoz, ugyanis akkor várható a megérkezése az első szállítmánynak abból a mintegy 1,9 millió dózisból, amelyet a Sinovac kínai gyógyszergyártó vállalattól rendeltek meg.

(MTI)

Csehországban csütörtökig 155 ezer ember kapott már koronavírus elleni vakcinát. Közülük 7200 már a második adagot is megkapta - közölte Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter csütörtökön Prágában sajtótájékoztatón.

Az oltás első hullámában a csehek kiemelten az egészségügyben dolgozókat és az idősotthonokban lakókat oltják be. Egy hete a szociális intézményeken kívül élő 80 év felettiek is regisztrálhatnak oltásra. A miniszter szerint csütörtök reggelig 173 ezer személyt jelentkezett be.

Az egészségügyi tárca szerint januárban 347 ezer, februárban 272 ezer, márciusban pedig 662 ezer személy beoltását tervezik. 

Jan Blatny elmondta: Csehország eddig több mint 20 millió vakcinára kötött szerződést, és megerősítette, hogy a Pfizer és a BioNTech cégek a következő hetekben csökkentik szállításaikat, ami lassítani fogja az oltási folyamatot az egész országban.

Csehországban jelenleg a Pfizer, a BioNTech, valamint a Moderna cégek által gyártott vakcinákat használják. A Moderna vakcináját eddig mintegy 2900 ember kapta meg.

A cseh állam a Curevac, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson cégektől is rendelt oltóanyagot. A prágai sajtó értesülései szerint a csehek jelenleg csak az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat tervezik használni, az oroszokkal és a kínaiakkal egyelőre nem tárgyaltak oltóanyagaik esetleges megvásárlásáról.   

(MTI)

Az eddigi 18 óra helyett 21 óráig tarthatnak nyitva csütörtöktől a vendéglátóhelyek Észak-Macedóniában, és ha a járványhelyzet továbbra is kedvezően alakul, a jövő héttől akár tovább hosszabbíthatják a nyitvatartási időt - közölte a Vesti.mk észak-macedón hírportál.

A szkopjei kormány emellett a napokban arról is dönt, pontosan mely ágazatoknak és mekkora mértékű támogatást nyújt a következő, ötödik gazdasági mentőcsomagban, amellyel a koronavírus-járvány következményeit igyekeznek enyhíteni.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma csütörtökre Szerbiában 1646-tal 377 445-re, Koszovóban 320-szal 56 732-re, Észak-Macedóniában 72-vel 89 474-re, Montenegróban 351-gyel 56 579-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 334-gyel 118 719-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 19-cel 3810-re, Koszovóban hattal 1426-ra, Észak-Macedóniában 13-mal 2739-re, Montenegróban kilenccel 758-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 12-vel 4460-ra nőtt.

(MTI)

A címlapkép forrása: MTI/Komka Péter.