joe biden kamala harris buy american
Globál

Joe Biden nekiállt, hogy lebontsa Trump munkáját, de egy intézkedést végül felkarolt és megerősített

Joe Biden elnöki hivatalának első hetén eltörölte Donald Trump intézkedéseinek nagy részét, hétfőn viszont aláírta a „Buy American” rendeletet, mellyel lényegében Trump feldolgozóipart támogatni szándékozó rendelkezéseit erősítette meg. Joe Biden többször is kritizálta elődjét amiatt, hogy túl sok kiskaput hagyott az intézkedéseivel és nem tudott velük érdemi változást elérni, de kérdés, hogy Biden rendelete mennyire tudja felrázni az amerikai feldolgozóipart, hiszen az állami intézmények már most is 97%-ban amerikai cégektől vásárolnak. Bármi is legyen az intézkedés közvetlen hatása, erős üzenet Biden részéről az, hogy Amerika protekcionista hozzáállása nem tűnik el teljes egészében Donald Trump távozásával.

Buy American!

Hétfőn írta alá Joe Biden első saját „Buy American” (Vegyél amerikait) rendeletét, melynek lényege, hogy arra kötelezi az Egyesült Államok szövetségi szervezeteit, vállalatait, hivatalait, hogy ha lehet, minden terméket, szolgáltatást, erőforrást, amit használnak, amerikai vállalatoktól szerezzenek be.

Nem Joe Biden volt az első, aki ilyen rendeletet aláírt, viszont az eddigi szabályozásban volt néhány kiskapu, melyeknek köszönhetően a közbeszerzések egy részénél meg lehetett kerülni az amerikai termékek vásárlását. Ezeket a kiskapukat Biden most megpróbálta bezárni.

A szabályok betartatására Biden egy új hivatalt hozott létre, a Made in America Office-t, melyet a Költségvetési Hivatal hatásköre alá rendelt. Ez a hivatal lesz felelős azért is, hogy elbírálja azt is, hogy indokolt-e bizonyos esetekben amerikai helyett külföldi termékeket beszerezni. A hivatalnak külön kérelmet kell benyújtani abban az esetben, ha egy állami szervezet külföldi eszközöket vagy szolgáltatásokat tervez beszerezni és a bírálatokat minden esetben közzé kell tenni az interneten, ha egyszer megtörténnek.

Nem hiszem egy pillanatra sem el azt, hogy az amerikai feldolgozóipar életképessége a múlté. Az amerikai feldolgozóipar a demokrácia arzenálja volt a második világháborúban és az amerikai virágzás motorja kell, hogy legyen most

– mondta Joe Biden a rendelet aláírásakor.

Bejelentette azt is, hogy az amerikai a kormányzati járműflottát lecseréli majd Amerikában gyártott elektromos járművekre.

Az amerikai feldolgozóipar jelenleg az ország gazdaságának 18%-át adja és a munkaerőpiac 7,9%-át foglalkoztatja. Az Egyesült Államokban legfrissebb, 2016-os adatok szerint körülbelül 250 ezer feldolgozóipari cég működik.

Eddig az egyetlen intézkedés, amiben Trumpot követi

A „Buy American” rendelet egyáltalán nem Joe Biden ötlete volt, még Donald Trump vette elő a kampánya során az amerikai feldolgozóipar erősítésének célkitűzését, egyébként alapjai egészen a '30-as évekig nyúlnak vissza.

Donald Trump 2017-ben, rövidesen beiktatása után alá is írta az első ilyen intézkedést, a „Buy American, Hire American” névre hallgató rendeletet, mellyel

az amerikai termékek vásárlása mellett arra is kötelezte a szövetségi irányítás alatt álló szervezeteteket, hogy lehetőleg az amerikai munkaerőpiacról vegyenek fel dolgozókat is.

Fellépett a rendelettel a H-1B vízumok kihasználása és a kiszervezés ellen is. Az első rendeletet később több hasonló intézkedés is követte, legutóbb 2020. augusztus 6-án, amikor a szervezeteket amerikai gyógyszerek vásárlására szólította fel az ex-elnök.

Trumpot az intézkedések miatt eleinte széles körben kritizálták, a kirekesztéssel való politikai dobálózás mellett a szakmai közönség amiatt aggódott, hogy

  • az elnök elzárja az amerikai vállalatok elől a külföldről érkező tehetségeket,
  • és protekcionista hozzáállása más országokat is arra késztethet, hogy lépjenek hasonló intézkedéseket, rontva ezzel az Egyesült Államok exportlehetőségeit.

JOE BIDEN VÉGÜL 2019-ES, 2020-AS elnökválasztási KAMPÁNYA SORÁN AMIATT KEZDTE EL KRITIZÁLNI A TRUMP ÁLTAL ELFOGADOTT RENDELETEket, HOGY NEM ELÉG HATÉKONYak, ÉS NEM HOZtak ÉRDEMI VÁLTOZÁST AZ AMERIKAI GAZDASÁGRA NÉZVE,

hiszen nem növekedett az Egyesült Államok által gyártott termékek, szolgáltatások súlya a közbeszerzéseken belül.

Fontos megjegyezni, hogy a közbeszerzéseken belül a külföldi termékek aránya már az Obama-kormány alatt is alacsony volt, de tény, hogy a Trump-kormány ideje alatt nem változott számottevően ez a szám. 2016-ban, Obama utolsó évében például a közbeszerzések 3,5%-ából vásároltak külföldi termékeket az állami intézmények, míg 2019-ben, Trump utolsó előtti évében ez a szám 3,6%-ra nőtt (a kereskedelmi minisztérium adatai szerint 3%, bár lehet, hogy itt csak kerekítésről van szó). Érdemes megjegyezni, hogy Trump jelentéseket is kért a szövetségi hivataloktól vásárlási szokásaik elemzésére, de végül egy ilyen jelentés sem készült el elnökségének négy éve alatt.

A Reuters becslése szerint az Egyesült Államok szövetségi szervezetei egyébként körülbelül 600 milliárd dollárt költenek évente különféle termékekre és szolgáltatásokra.

Végül Joe Biden hatalomra jutott és ellentétben Donald Trump sok más intézkedésével, a demokrata politikus az elnökség átvétele után

nemhogy nem dobta ki a republikánus ingatlanmágnás „Buy American” intézkedéseit, hanem inkább megerősítette azokat a kiskapuk bezárásával.

Érdemes megjegyezni, hogy Biden intézkedéseit olyan médiumok is kritizálni kezdték (még azok aláírása előtt), mint a CNN vagy Foreign Policy, ahol általában kedvező hangnemben nyilatkoznak az új elnökről. A Foreign Policy egyenesen olyan címmel hozta le a témáról szóló cikkét, hogy „A szabadkereskedelemnek vége.”

Erős üzenet, kevés közvetlen hatással

Egyelőre kérdéses, hogy Biden feldolgozóipart támogató intézkedéseinek milyen hatása lesz az amerikai gazdaságra nézve.

Mivel az állami intézmények eddig is a termékeik alig 3,5%-át vették külföldről, jó eséllyel rövid távon nem lesz látványos, közvetlen felfutás az amerikai feldolgozóiparban Biden rendelete miatt,

mindenesetre erős üzenetet küld mind az amerikai cégeknek, mind az Egyesült Államok külföldi kereskedelmi partnereinek, arra vonatkozóan, hogy a Trump-érában szorgalmazott "America First" politika nem tűnik el teljes egészében, hanem legalább a gazdasági élet egyik szegmensében fennmarad. 

Ha az amerikai magánvállalatok azt látják a demokrata elnöktől, hogy folytatja, sőt, megerősíti Donald Trump protekcionista intézkedéseit, elképzelhető, hogy ők is úgy döntenek, hogy amiben csak lehet, támogatják a hazai ipart, ennek viszont már jelentősebb hatása lehet hosszabb távon a gazdasági erőviszonyokra nézve.

Egyébként a feldolgozóiparban is elsősorban Kínával versenyzik az Egyesült Államok; az ázsiai ország rendelkezik jelenleg messze a legnagyobb feldolgozóiparral a világon, míg csupán Amerika a második. Részben a kereskedelmi háború is arra megy ki, hogy ebben a szegmensben Amerika nagyobb szeletet hasítson ki.

A Kínával szemben tanúsított kemény fellépés lehet a másik olyan Trump-érában foganatosított politikai megközelítés, melyet Joe Biden is tovább visz, persze az eszköztár itt is sokat változhat, hiszen a szankciókkal és büntetővámokkal való dobálózás helyett a demokrata politikus valószínűleg diplomácia-orientáltabb lesz, mint elődje:

Címlapkép: Kevin Dietsch/UPI/Bloomberg via Getty Images

joe biden
varadijozsefwizzair
vakcina_vilag_oltas
frankfurt
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Korrekció vagy további szárnyalás?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
joe biden