Már negyedik hete zajlanak a rendszerellenes megmozdulások Mianmar több városában, miután a hadsereg február elején egy puccsot követően váratlanul átvette a hatalmat, az ország demokratikus úton megválasztott vezetőit pedig házi őrizetbe helyezte. Az ennek nyomán kialakult tiltakozó megmozdulások és az országot megbénító polgári engedetlenségi mozgalom kiterjedése annak ellenére növekszik, hogy a hadsereg már éles lőszert is bevetett a felszámolásukra. Az, hogy eddig nem sikerült megtörni a tüntetőket egyrészt betudható annak, az országban igen nagy hagyománya van a hatalommal szembeni ellenállásnak, másrészt azoknak az innovatív megoldásoknak, amelyeket a tüntetők alkalmaznak a hatalommal szemben. A nemzetközi közvélemény megosztott a kérdésben, több nyugati ország elítélte a hadsereg által alkalmazott erőszakot és szankciókat vezetett be, Kína és Oroszország viszont továbbra is Mianmar belügyének tekinti az eseményeket.
2020. február 1-jén nagyot fordult a világ a mianmariakkal: a hadsereg egy puccsot követően átvette a hatalmat a délkelet-ázsiai országban és egyéves vészhelyzetet hirdetett ki. Erre az időre Min Aung Hlaing tábornokot, a hadsereg parancsnokát nevezték ki az ország elnökévé. Aung Szan Szú Kjit, Mianmar állami tanácsosát (ez kb. a miniszterelnöki posztnak felel meg) és Vin...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
