hszi csin ping hszincsiang
Globál

Kína sötét titka: milliókat tartanak brutális elnyomásban, totális megfigyelésben, zárt táborokban

Évszázadokkal ezelőtt karavánutak, most új autópályák és nagysebességű vasutak szelik át Kína legnyugatibb tartományát. Hszincsiang már régen is a Kínát Európával összekötő Selyemút fontos csomópontja volt, most pedig a Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett „Egy övezet, egy út” nevű gigaprojekt sarokkövének számít. Az utóbbi évek látványos infrastrukturális beruházásai azonban egyes beszámolók szerint egy sötét titkot igyekeznek elfedni, név szerint a régió őshonos ujgur lakosságának és más kisebbségek brutális elnyomását, amelynek eszközeit tekintve nem válogat a kínai vezetés. A hírek erőszakos sterilizációkról, internálótáborokról és a lakosság totális megfigyeléséről szólnak. Kína minden vádat tagad, a nemzetközi közvélemény pedig a mai napig nem lépett fel egységesen a kérdésben.

Az ujgurok egy nagyjából 12 millió főt számláló népcsoport, akik a Kína északnyugati részen található Hszincsiang tartományban élnek, amelynek hivatalos elnevezése Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület. Nagy részük az ország többségét kitevő han népcsoporttal ellentétben muszlim vallású, valamint saját nyelvvel és kultúrával rendelkeznek, amely elsősorban a közép-ázsiai türk népekkel rokon.

Maga Hszincsiang tartomány a 18. században került Kína uralma alá, ez azonban többé-kevésbe egy laza függést jelentett. Kelet-Turkesztán néven 1949-ben egy rövid időre független állam is létrejött a térségben, azonban nem sokkal később a Kínai Népköztársaság uralma alá hajtotta a régiót, amely így a kínai állam szerves részévé vált és része azóta is.

A kínai központi kormány, befolyásának erősítése érdekében az ötvenes évektől ösztönözte a han kínaiak betelepülését a tartományba, melynek következtében az etnikai viszonyok jelentősen megváltoztak és az őshonos ujgur népcsoport aránya a lakosságon belül az 1949-ben mért 75%-ról mára 46%-ra csökkent, míg a han kínaiak aránya 7%-ról 40%-ra emelkedett.

Ennek ellenére a kilencvenes években a Szovjetunió szétesésével és az ezzel párhuzamosan függetlenedő közép-ázsiai országok hatására egyre erősödtek a Pekingtől elszakadni vágyó hangok Hszincsiangban, amelyeket a kínai központi kormányzat igyekezett minden erejével elfojtani.

A tiltakozások először 2009-ban torkolltak erőszakba, amikor széleskörű etnikai jellegű zavargások törtek ki a tartomány fővárosában, Ürümcsiben, amelyek a hatóságok szerint 200 ember, többségükben han kínai életét követelték. A kínai vezetés ettől a pillanattól kezdte szorosabbra fogni az ellenőrzését a tartomány fölött, amely álláspontjuk szerint a szeparatista és terrorista szervezkedés elleni hatékony fellépést szolgálja.

2009 urumcsi hszincsiang
Kínai rendőr lök arrébb egy tüntető ujgur nőt a 2009-es, Ürümcsiben történt zavargások során. Fotó: Guang Niu/Getty Images

A helyzet azután mérgesedett el igazán, hogy 2016-ban öt ember, köztük három elkövető vesztette életét, amikor késekkel felfegyverzett emberek robbantottak a Kommunista Párt helyi irodájánál.

a történtek hatására az utóbbi években Peking arcfelismerő technológiákon és adatelemző mobilalkalmazásokon, valamint köztéri kamerákon alapuló megfigyelőrendszert épített ki a tartományban a lakosság teljes körű ellenőrzésére. Ezzel párosul a tartományban évek óta tapasztalható fokozott rendőri jelenlét.

Élet egy modern kori rendőrállamban

Hszi Csin-ping hatalomra kerülésével a korábban is erős nyomás még inkább növekedett a tartományon, amely számos területen éreztette hatását.

Peking például megtiltotta ujgur nőknek, hogy muszlim szokás szerint fejkendőt hordjanak, a férfiaknak pedig, hogy hosszú szakállt viseljenek.

Korlátozták az ujgur nyelv használatát is, ugyanis az oktatás fő nyelve a mandarin kínai lett, az eddigi kétnyelvű oktatás pedig visszaszorulóban van. Emellett sok ujgur anyanyelvű diákot küldenek otthonuktól távol eső bentlakásos iskolákba, ahol nincs lehetőségük ujgurul beszélni.

A Guardian emellett arról is beszámolt, hogy 2016 óta több mint két tucat muszlim vallási kegyhelyet rombolt le részben vagy teljesen a kínai központi kormány, az állam által propagált ateista világnézet jegyében.

hszincsiang ujgurok rendőrség
Rendőrök masíroznak a Kasgarban található Id Kah mecset előtt Hszincsiang tartományban. Fotó: Bloomberg via Getty Images

A kínai állam ezeken felül erősen szorgalmazza a vegyes házasságot ujgurok és han kínaiak között, ezzel próbálva erősíteni az asszimilációt. A Guardian szerint vegyes etnikumú párokat a házasságukat követő öt évben évente támogatják nagyjából 450 ezer forintnak megfelelő jüannal, de lakásvásárlás, oktatás és egészségügyi ellátás terén is kedvezményekben részesülnek. Hasonló gyakorlatot alkalmaz a kínai állam szomszédos Tibetben is.

Emellett az egyik legnagyobb figyelmet és nemzetközi felháborodást kiváltó akció a kínai kormányzat részéről a központilag irányított születésszabályozás az ujgurok lakta tartományban.

Kínában hagyománya van az állami születésszabályozásnak, gondoljunk csak az 1979-ben meghirdetett és 2016-ban kivezetett egykepolitikára. Igaz, korábban a kínai egykepolitika nem vonatkozott a kisebbségekre, akik így több gyereket is vállalhattak. A helyzet annyiban más viszont, hogy most a születésszabályozás kifejezetten a kisebbségeket célozza, jelen esetben az ujgurokat. Elméletben ugyan ma már mindenki egyelő feltételekkel vállalhat gyereket Kínában, a gyakorlatban azonban ez korántsem így történik.

Az AP jelentése szerint a tartományban abortuszra kényszerítik és tömegesen sterilizálják a kisebbséghez tartozó nőket. Ez olyan esetekben is megtörténik, ha az érintettek betartották a vonatkozó törvényeket.

Ez a jelenség statisztikai adatokból is kiolvasható. 2017-ről 2018-ra például negyedével esett vissza a születésszám Hszincsiang tartományban, amelynek két, főként ujgurok lakta részén három év alatt 60%-kal kevesebb gyermek jött világra. A sterilizációk tekintetében is beszédesek lehetnek az adatok, ugyanis míg az egész országot nézve az ilyen beavatkozások száma csökkent 2016 és 2018 között, addig Hszincsiang tartományban megtízszereződött ez a mutató.

Az eddigi legnagyobb ledöbbenést azonban azok a hírek váltották ki a nemzetközi közvéleményből, amelyek szerint az ujgur kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban.

A táborokban alapvetően a mandarin nyelv tanulására kényszerítik az ott lakó ujgurokat és más kisebbségeket, illetve a Kínai Kommunista Pártnak és az államnak való teljes hűségre nevelik át őket. A foglalkozások részét képezi például a Kommunista Pártot dicsőítő dalok éneklése.

Több bentlakó számolt be túlzsúfolt cellákról, agymosásról, fizikai és mentális kínzásokról, a nőket ért csoportos erőszakról a fogva tartók részéről.

Arról is érkeztek hírek, hogy milyen indokkal lehet egy ilyen táborba bekerülni. Egy, a BBC birtokába jutott dokumentum szerint valaki azért került be ide, mert régebben muszlim fejkendőt viselt, de volt olyan is, aki azzal keltett gyanút a hatóságoknál, hogy útlevélért folyamodott, megint mást pedig azért küldtek táborba, mert véletlenül egy külföldi internetes oldalra tévedt.

A kínai állam ezeket az információkat az integrált közös műveletek felületének (IJOP) nevezett központi adatbázis segítségével gyűjti be, amelyet rendőri ellenőrzések során felvett információk, a biztonsági kamerák felvételei és wifi-felderítő programokon keresztül mobiltelefonokból kiolvasott adatok táplálnak.

A segítségével a kínai állam gyakorlatilag egy gombnyomással szinte mindent megtudhat a Hszincsiangban élőkről.

A pekingi kormány a nyilvánosság előtt iskoláknak nevezi a táborokat, ahol szakmai átképzés zajlik és tagadnak minden vádat, amelyek a bent folyó kínzásokról vagy erőszakról számolnak be. Sokat mond az is, hogy a kínai vezetés csak akkor ismerte el a hivatalosan iskolának nevezett intézmények létezését, amikor műholdas felvételek láttán az már tagadhatatlanná vált. Emellett állítják, hogy a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre a tartományban, amelyek nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

Nemzetközi reakciók és válaszlépések

A kiszivárgott információk ellenére a nemzetközi közvélemény igen megosztott a kialakult helyzet tekintetében, amelyet jól mutatnak az erre adott alábbi válaszlépések:

  • Az Egyesült Államok például szankciókat vetett ki több magas rangú kínai tisztségviselőre, köztük Csen Csüen-kuora, a Kínai Kommunista Párt Hszincsiangért felelős titkárára, aki tagja a KKP 25 tagú politikai bizottságának, és Hszincsiang előtt Tibetben volt a párttitkár. Az amerikai kormány emellett tiltólistára tett 28 kínai vállalatot és más szervezetet, mert részt vesznek a muszlim ujgur kisebbség elnyomásában. Ennek eredményeképpen amerikai vállalatok nem, vagy csak minisztériumi engedéllyel értékesíthetnek az érintett kínai cégeknek amerikai gyártmányú termékeket. A legerősebb lépést kétségkívül Mike Pompeo, volt amerikai külügyminiszter tette, aki még hivatali idejének utolsó napjaiban kiadott nyilatkozatában népirtásnak és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősítette a Hszincsiangban történteket.
  • Erre válaszul Kína szintén szankciókat vetett ki egyes amerikai tisztségviselők és intézmények ellen, mivel szerintük az érintettek súlyos kárt okoztak a két ország kapcsolataiban. Jelezték továbbá, hogy a helyzet alakulásának megfelelően további lépéseket is készek megtenni.
  • Az egyelőre még nem tisztázott, hogy Joe Biden és kormánya hogyan fog viszonyulni a helyzethez. Eddigi nyilatkozataiban az amerikai elnök a kínai intézkedések természetét az „eltérő kulturális normáknak” tudta be. Hszi Csin-pinggel folytatott első telefonbeszélgetése alkalmával azonban szóba hozta Hszincsiang és az ujgurok kérdését.

  • 22 ország, köztük az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Japán, Kanada és Ausztrália írta alá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának azon dokumentumát, amely felszólítja Kínát arra, hogy hagyjon fel az ujgurok és más kisebbségek tömeges fogva tartásával és engedjen nemzetközi megfigyelőket a táborokba.
  • Erre válaszlépésként 37 ország adott ki egy olyan nyilatkozatot, amelyben megvédték Kínát, mondván, hogy intézkedései csak a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálják. Az aláírók között voltak olyan országok, mint Oroszország vagy Venezuela, akik általában véve is szembemennek a nyugati irányvonallal, illetve számos afrikai és ázsiai ország, amelyek az utóbbi években a hozzájuk beáramló kínai beruházások miatt lekötelezettjei Pekingnek.
  • Külön figyelmet érdemel az is, hogy a kínai narratíva védelmezői között volt számos arab ország, mint például Szaúd-Arábia, az Emírségek, illetve Egyiptom, amelyek főleg gazdasági és politikai megfontolásból nem vállaltak szolidaritást a szintén muszlim ujgurokkal.

Vajon miért ilyen fontos a kínaiaknak Hszincsiang?

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért ilyen fontos Kínának Hszincsiang tartomány és mi készteti a kínai vezetést arra, hogy ilyen eszközökkel próbálja irányítása alatt tartani a régiót. Peking elsősorban azért alkalmaz ilyen elnyomást, mert hatalmas értékben indított beruházásokat a térségben az utóbbi években, amelynek következtében eddig nem látott módon emelkedett az életszínvonal és fejlődött az infrastruktúra.

  1. Azt már az ország történelmét vizsgálva is tudjuk, hogy Kína nagyon erősen ragaszkodik területi integritásához. Jól mutatja ezt a szomszédos Tibethez való hozzáállás, de példaként említhetők a közelmúltból a hongkongi autonómia felszámolására tett lépések vagy Tajvan állandó katonai és politikai fenyegetése az anyaország részéről.
  2. Bár Hszincsiang területét nagyrészt sivatag foglalja el, a tartomány hihetetlenül gazdag olajban, földgázban és más ásványkincsekben, amelyekre a kínai gazdaságnak nagy szüksége van. Nem mellesleg a kínai gyapottermelés 84%-a is ehhez a régióhoz kötődik, ami globális szempontból is lényeges, mivel önmagában Kína szolgáltatja a világ gyapottermelésének közel negyedét, egy amerikai kongresszusi jelentés konkrétan meg is nevez számos nyugati céget, amelyek az internálótáborok munkaerejét használja termékeinek előállításához.
  3. A tartomány azonban geopolitikai szempontból is stratégiai jelentőséggel bír Kína számára. Hszincsiang az egyik legfontosabb csomópontja a Hszi Csin-ping által meghirdetett „Egy övezet, egy út” nevű gigaprojektnek, amely Kína eddigi legnagyobb, több ezer milliárd dolláros infrastrukturális és befektetési programja annak érdekében, hogy gazdasági erejét és befolyását kiterjessze a világban.
hszi csin ping egy ovezet egy ut
Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet tart Pekingben a 2019. április 25. és 27. között második alkalommal megtartott Egy Övezet Egy Út Fórumon. Fotó: Wang Zhao - Pool/Getty Images

Az minden esetre a beszámolók alapján látható, hogy Kína egyszerre tölti be a jó és a rossz rendőr szerepét a régióban.

Egyrészt az infrastrukturális beruházások az életszínvonal emelése útján próbálja megnyerni magának a Hszincsiangban élőket, amelyre ráerősít a han kínaiak betelepítésével, akik a helyiekkel szemben a fő kedvezményezettjei ezeknek a fejlesztéseknek és az ezek nyomán megnyíló új álláslehetőségeknek.

Mivel azonban ez nem bizonyul elégnek, az eddig nyilvánosságot látott beszámolók szerint a kínai vezetés nem riad vissza olyan eszközöktől sem a régió asszimilálása céljából, amelyek a mai világban elfogadhatatlanok, illetve embertelenek.

Kína részéről tehát nem lehet számítani arra, hogy enged a gyeplőn, illetve látva azt, hogy a nemzetközi közvélemény főleg gazdasági és politikai okokból megosztott a kérdésben, a Hszincsiangban élő kisebbségek valószínűleg lassan, de biztosan felőrlődnek a központi hatalom súlya alatt.

Címlapkép forrása: Bloomberg via Getty Images

usaorosz
izrael
brazilia2
bear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető
Online előadás
Praktikus módszerek, portfólióépítés.
Online előadás
Hasznos tippek és trükkök
usaorosz