merkel soder laschet
Globál

A héten eldőlhet, hogy ki lesz Angela Merkel utódja

Németországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, amellyel minden bizonnyal új időszámítás kezdődik a német politikai életben, ugyanis az már biztos, hogy Angela Merkel nem méretteti meg magát. Ezért is különösen fontos, hogy Merkel pártszövetsége, a CDU/CSU kit indít kancellár-jelöltként. Eddig ketten jelentkeztek be a pozícióra, a CDU-elnök Armin Laschet és a CSU vezetője, Markus Söder. Kettejük közül egyelőre Laschet tűnik befutónak, de alacsony népszerűségi mutatói miatt még korai lenne végeredményt hirdetni.

Angela Merkel 2018-ban jelentette be, hogy négy választási győzelem után nem jelölteti magát kancellárként az CDU/CSU színeiben a 2021 szeptemberében esedékes parlamenti választásokon. Ennek következtében már lassan három éve meghatározó kérdés a német közéletben, hogy ki legyen a 2005 óta hatalmon lévő Merkel utódja.

Ennek fényében nagy figyelem övezte a 2018-as elnökválasztást a CDU-nál, amelyen Merkel már nem is indult, mivel hagyományosan a pártelnöki tisztség szolgál ugródeszkaként a kancellár-jelöltséghez is. A várakozásoknak megfelelően a választást Merkel egyik régi bizalmasa, a Németországban csak AKK-ként ismert Annegret Kramp-Karrenbauer nyerte. Személyes népszerűsége azonban megválasztása óta alacsony volt, illetve saját pártja fölött sem tudott kellő ellenőrzést gyakorolni, így kicsivel több mint két év után lemondott a pártelnökségről. Ezért új választást kellett tartani, amelynek időpontja a koronavírus-járvány miatt 2021 januárjára csúszott.

A pártelnök-választásból végül Armin Laschet került ki győztesen, így többen biztosra vették, hogy a CDU/CSU pártszövetség őt fogja indítani a szeptemberi választáson. A napokban azonban Markus Söder CSU-elnök, Bajorország kormányfője is bejelentette indulási szándékát, de egyúttal jelezte, hogy a pártszövetség nagyobbik tagjaként a CDU-nak kell eldöntenie, hogy ki legyen a jelölt.

Az mára kiderült, hogy a CDU vezetése Laschetet részesítené előnyben, de azt is jelezték, hogy sem az elnökség, sem a választmány nem hozott formális döntést. Tartottak egy előzetes felmérést is, melynek célja nem a kancellárjelölt személyének megjelölése, hanem az egyes véleményáramlatok feltérképezése volt. Mivel a kérdés még jól láthatóan nem rendeződött, az alábbiakban sorra vettük, hogy mit képviselnek a Merkel székére pályázó jelöltek.

Armin Laschet

Armin Laschet igazi veterán politikus. Jogászként végzett, majd újságíróként dolgozott, 33 évesen, 1994-ben került be a Bundestagba, a német szövetségi parlamentbe. 1999-ben kikerült az Európai Parlamentbe, ahol foglalkozott költségvetéssel, külüggyel és az ENSZ-szel való tárgyalásokkal is.

2005-ben aztán visszatért Németországba, ahol Észak-Rajna-Vesztfália családpolitikai minisztereként dolgozott. Armin Laschetet 2016-ben jelölte a CDU Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnökének, a választást meg is nyerte 2017 májusában. Ez a pozíció azért is fontos, mert Észak-Rajna-Vesztfália Németország legnépesebb, és gazdaságilag legerősebb tartománya, amely korábban igen biztos bázisa volt a Szociáldemokrata Pártnak (SPD).

Sokakat meglepett tehát, hogy a CDU színeiben induló Laschet képes volt nyerni a tartományban az alacsony népszerűségi mutatók ellenére, ez pedig jó hátszél lehet számára a kancellár-jelöltség elnyeréséhez is.

armin laschet
Armin Laschet nem sokkal CDU-elnökké történő megválasztása után. Fotó: Christian Marquardt - Pool/Getty Images

Bár sokan erős párhuzamot vonnak közte és Merkel között, valójában több olyan kérdés is van, amelyben nem, vagy csak részben osztja a kancellár nézeteit.

  • Laschet a szorosabb európai integráció híve, többször is kritizálta a Merkel-kormányt, hogy szerinte nem reagálnak elég gyorsan Macron elnök ilyen irányú javaslataira. Korábban támogatta azt is, hogy az Európai Bizottság elnökét az Unió állampolgárainak kellene megválasztania.
  • A legnagyobb különbség közte és Merkel között egyértelműen a járványkezelés vonatkozásában figyelhető meg. Míg a kancellár a szigorú járványellenes intézkedések híve volt, addig Laschet, főleg gazdasági megfontolásból, nem támogatott ilyen radikális lépéseket.
  • Külpolitikát tekintve elmondható róla, hogy fontosnak tartja az Egyesült Államokkal és a többi európai országgal való együttműködést, viszont nem nyíltan Kína-kritikus, hiszen az ázsiai ország Németország fontos üzleti partnere és a német export felvevőpiaca is. Oroszországgal több dialógust szeretne, hiszen úgy látja, hogy ha Európa a Szovjetunióval is rendezni tudta vitás ügyeit, ez Putyin Oroszországával is lehetséges lesz. Többen is kritizálták Laschetet amiatt, hogy „túl puha” Oroszországgal.
  • Gazdaságilag Laschet a konzervatív fiskális politikában hisz, többször is figyelmeztetett a koronavírus-krízis alatt az állami költségvetés elszállásának veszélyeire.
  • haderő tekintetében Laschet egyetért azzal, hogy Németországnak többet kell tennie azért, hogy teljesítse költségvetési kötelezettségét a NATO felé, viszont úgy gondolja, hogy külföldi missziók tekintetében már most is eleget tesznek; nincs szükség arra, hogy újabb országokban végezzen intervenciót Németország.
  • migrációval kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy nem feltétlen támogatja a kötelező elosztási kvótákat, inkább hatékonyabb határmenedzsmentre, a létező bevándorlási szabályrendszer megvédésére és több támogatásra van szükség. A terrorizmussal kapcsolatosan „zéró toleranciát” hirdetett.
  • klímaváltozást illetően Laschet úgy látja, hogy igenis, Németországnak kötelessége, hogy többet tegyen a „zöldülésért”, viszont úgy látja, hogy fontos, hogy gazdaságilag is rentábilis legyen a megújulás és nem szabad Európa vezető gazdaságának teljesítményét feláldozni a klímaváltozás elleni harc oltárán.

Markus Söder

Sokan azonban Markus Södert, Bajország miniszterelnökét látnák szívesebben az uniópártok közös jelöltjeként. Söder egyben a pártszövetség kisebbik tagjának, a csak Bajoroszágban működő CSU-nak az elnöke, amely párt eddig még nem adott kancellárt Németországnak. Söder már évtizedek óta űzi a politikai pályát, 1983-ban lépett be a CSU-ba és több fontos miniszteri tárcát is vezetett, mielőtt 2018 márciusában bajor miniszterelnökké választották.

Az országos ismertséget azonban a koronavírus-járvány hozta meg számára, amely népszerűségi mutatóin is nagyot lendített.

Söder ugyanis határozott vezető benyomását keltette, akinek világos kommunikációja és magabiztos kiállása előnyére vált a járvány alatt, amikor a választók hajlamosak igényelni az ehhez hasonló vezetési stílust. Laschettel ellentétben a járvány elleni védekezés jegyében, Angela Merkellel egy álláspontra helyezkedett és gyors, határozott és szigorú lezárásokat javasolt a harmadik hullám megfékezése céljából.

markus söder angela merkel
Angela Merkel és Markus Söder egy közös tanácskozáson. Fotó: Omer Messinger-Pool/Getty Images

Emellett szilárdan kitartott Merkel mellett, amikor egyes tartományok épphogy lázongtak a szövetségi kormány központilag elhatározott járványellenes intézkedéseivel szemben. Ez már csak azért sem mellékes szempont, mert Merkelnek bizonyára nagy beleszólása lesz abba, hogy ki kövesse őt a kancellári székben.

A fentieken túl Söder a Zöldek egy prominens politikusával, Winfried Kretschmannal is többször alkotott közös tengelyt a járványellenes intézkedések esetében. Kretschman egyébként Baden-Württemberg miniszterelnöke is egyben, amely tartomány korábban a CDU egyik erős bástyája volt, jelenleg pedig a CDU és a Zöldek koalícióban vezetik. Egyesek szerint Söder jól taktikázott ezzel a lépéssel, mivel Zöldek népszerűsége sokat nőtt az utóbbi időben.

Jól mutatja ezt, hogy a legutóbbi mérések szerint, ha most hétvégén tartanák a választásokat, a Zöldek nem sokkal a CDU/CSU szövetség mögött a második helyet szereznék meg, ez pedig megágyazhat egy esetleges koalíciónak az uniópártok és Zöldek között szeptemberben.

Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen politikát képviselne Söder kancellárként. Annyi biztosan kijelenthető, hogy pragmatikus politikus hírében áll. Korábban például élesen kritizálta Angel Merkel megengedő bevándorláspolitikáját, amellyel fő célja az lehetett, hogy szavazatokat halásszon el az AfD-től. Mostanra azonban a bevándorlás helyett, sokkal inkább a koronavírus-járvány az, amely meghatározza a német közbeszédet, Söder pedig ennek megfelelően alakítja politikáját. Söder alkalmazkodóképességét mutatja az is, hogy az utóbbi években, vélhetően a Zöldek erősödése miatt, a karbonsemleges célok elérése és a klímaváltozás elleni küzdelem is hangsúlyos lett terveiben.

Ki az esélyesebb?

Bár egyelőre úgy tűnik, hogy Laschet jobb esélyekkel indul, ez korántsem jelenti azt, hogy végleges döntés született a kérdésben. Laschet mellett szól, hogy tapasztalt politikus és tartományvezető, valamint az, hogy kifejezetten jó hazai és nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik. Nem mellékes az sem, hogy ő a jelenleg regnáló pátelnök is, illetve sokan benne látják tovább élni a Merkel-korszak örökségét. Ennek ellenére Laschet legnagyobb problémája az alacsony népszerűsége, amelyen a járvány hónapjaiban sem tudott javítani. 

Ez főleg Söder népszerűségével összevetve igen látványos, ugyanis egy friss mérés alapján az látható, hogy a CDU-tagok elsöprő többsége, 68%-a Södert részesítené előnyben Laschettel szemben. Söder ráadásul már a berlini CDU támogatottságát is megszerezte.

Nem is meglepő tehát, hogy Söder főleg a népszerűség vonatkozásában próbál fogást találni ellenfelén, mivel a mérések alapján a CDU/CSU pártszövetség támogatottsága a tavalyi 40%-ról, mostanra 27%-ra apadt. Ebben közrejátszottak az akadozó vakcinaszállítmányok, a koronavírus ellen meghozott és hónapok óta tartó népszerűtlen korlátozások, valamint a konzervatív képviselők utóbbi időben napvilágot látott korrupciós ügyei. Ha ez a trend folytatódik, előállhat akár olyan helyzet is, hogy a CDU/CSU nélkül alakuljon meg egy új koalíciós kormány Berlinben a szeptemberi választások után.

A nyomás azért is nagy az uniópártokon, mivel több párt, így például az SPD már megnevezte kancellár-jelöltjét, a Zöldek pedig várhatóan jövő hét hétfőn ismertetik választottjukat.

EBBŐL AZ KÖVETKEZIK, HOGY A HÉTEN VÉLHETŐEN A CDU/CSU-N BELÜLI KÜZDELEM VÉGÉRE IS PONT KERÜL ÉS KIDERÜL, KIT INDÍTANAK ANGELA MERKEL UTÓDJAKÉNT A SZEPTEMBERI VÁLASZTÁSOKON.

Címlapkép forrása: Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images

vakcina oltás oltatás koronavírus
románia
kreml kremlin oroszország moszkva vlagyimir putyin
frankfurt
ausztria koronavírus maszk
koronavirus elrejelzes
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
románia