Az Egyesült Államok már többször juttatott kutatóberendezéseket a vörös bolygóra, Kínának - az országok sorában másodikként - most sikerült először.
Az öt tonnás, legénység nélküli űrhajót tavaly július 23-án indították útjára. Idén február közepén lépett a Mars gravitációs vonzáskörébe és állt bolygó körüli pályára, hogy feltérképezze a lehetséges leszállóhelyeket. Minden a tervek szerint alakult: a februári kínai közlésnek megfelelően két-három hónapon belül kísérelte meg a Marsra szállást.
A marsjáró még pár napig az űrszondán marad diagnosztikai tesztelés végett, csak utána gördül le egy rámpán a Mars felszínére és indul felfedező útjára. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tianven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.
Az Utopia Planitia egy hatalmas síkság a Mars, valamint a Naprendszer legnagyobb becsapódási medencéjeként (krátereként) ismert Utopián belül, amely átmérőjét 3,3 ezer kilométerre becsülik. A területen sziklák türemkednek ki, miután a marsi szél jórészt kifújta onnan a talajt. A NASA öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.
Kína az elmúlt években többmilliárd dolláros összeget fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára. A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.
Arról, hogy Kínának milyen ambiciózus tervei vannak az űrben, alábbi cikkeinkben írtunk részletesen:
Címlapkép forrása: Getty Images
