zoldek annalena baerbock
Globál

Rendszerellenes mozgalomnak indult, hamarosan mégis átvehetik az uralmat Európa legerősebb országa felett

Hosszú évek után újra rendkívül izgalmasnak ígérkeznek a német szövetségi választások. Angela Merkel már nem méreti meg magát, pártja pedig sokat veszített népszerűségéből a koronavírus-járvány alatt. A változások fő nyertesei a Zöldek lehetnek, akik vezetnek a közvélemény-kutatásokban és egyesek szerint meg is nyerhetik a szeptemberi választásokat. A majdani választási eredménytől függetlenül megállapítható, hogy a Zöldek nagy utat tettek meg idáig, amely rámutat arra is, hogy miként alakulhat át egy protestmozgalom kormányváltásra esélyes párttá.

A kezdetek

Bár magát a németországi Zöld Pártot 1980-ban alapították, a mozgalom gyökerei valójában az 1968-as diáklázadásokig vezetnek vissza, amelyben kiemelt szerepe volt a környezetvédelemmel kapcsolatos, háború- és atomenergia-ellenes, illetve a kapitalista rendszert bíráló jelszavaknak.

A Zöldek megalapításukkor sokkal inkább tartották magukat egy bázisdemokrata tömegmozgalomnak, semmint egy klasszikus pártnak, amelynek akkori ideológiája elsősorban a pacifista, baloldali, környezetvédő és polgári jogi harcos jelzőkkel írható le.

Jól mutatja ezt, hogy egyik alapítójuk Petra Kelly úgy jellemezte a Zöldeket, mint egy „pártellenes pártot”.

A párt alábbiakban felsorolt négy alapköve is ezeknek a gondolatoknak megfelelően került kialakításra, amely egyébként mintaként szolgált Európa többi zöld mozgalmának is:

  1. Társadalmi igazságosság
  2. Ökölógiai tudatosság
  3. Bázisdemokrácia
  4. Erőszakmentesség

A párt első országos sikerét 1983-ban érte el, amikor először bejutottak a Bundestagba, ahol rögtön felhívták magukra a figyelmet azzal, hogy a többi politikussal ellentétben nem voltak hajlandóak öltönyt és nyakkendőt viselni. A parlamenti ciklus alatt tudták is növelni támogatóik számát, amelyben nagy szerepet játszott az 1986-os csernobili katasztrófa vagy a légszennyezés és a savas esők problémájának köztudatba kerülése. Ezt az előretörést szavazatokba is át tudták forgatni, ugyanis az 1987-es választásokon már 8,3%-ot értek el. Ebben az időszakban kezdett el ismert politikai figura lenni Joschka Fischer is, aki a mai napig a zöldek egyik legsikeresebb politikusának számít és aki évtizedekig meghatározta a párt működését.

Szintén ekkoriban bontakozott ki párton belüli küzdelem a fundamentalista környezetvédő-szocialista szárny, az úgynevezett Fundik és a hagyományos politikai rendszerhez idomulni igyekvő reálpolitikusi gárda, a Realók között.

A következő fordulat a német újraegyesítés alkalmával megrendezett választásokon érkezett el, amelyen nagyon rosszul szerepelt a párt. A nyugatnémet tartományokban el sem érték az 5%-ot és csak annak köszönhették a Bundestagba való bejutást, hogy az újonnan csatlakozó keleti tartományok esetében külön számították a parlamenti küszöböt. Emellett a Zöldeket segítette keleten a több keletnémet emberjogi szervezet összeolvadásából létrejött Szövetség ’90 (Bündnis 90) nevű csoport, amely 1993-ban egyesült is a Zöldekkel, a párt hivatalos elnevezése így Szövetség ’90/Zöldek lett. Ennek ellenére a Zöldek sosem tudták kellően megvetni a lábukat a volt keletnémet tartományokban, ahol a régi állampárt utódpártjából kialakult Baloldali Párt (Die Linke) vált fontos tényezővé, főleg a döntően balra húzó szavazók körében, akik a Zöldek bázisát is alkották akkoriban. A választáson való rossz szereplést egyébként sokan azzal magyarázzák, hogy a Zöldek nem lovagolták meg kellően az újraegyesítés jegyében feltörő nemzeti érzelmeket.

A szakács és a pincér

A következő mérföldkő a párt történetében az 1998-as választások alkalmával érkezett el, amikor Gerhard Schröder és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) megnyerte a választásokat, a választási rendszer miatt azonban koalíciós partnerre volt szüksége a kormányzáshoz. Végül a Zöldekkel sikerült megegyezni, akik így kisebbik kormánypártként léptek a színre és három miniszteri tárcát kaptak. Ezek közül a legfontosabb pozíció Joschka Fischert illette, aki külügyminiszter és alkancellár lett.

Ennek ellenére Schröder igyekezett úgy leírni a két párt kapcsolatát a koalícióban, hogy az SPD a szakács, a Zöldek pedig csak a pincérek.

A koalíció első ciklusa nem volt zökkenőmentes, a Zöldeknek környezetvédelmi kérdésekben gyakran kompromisszumot kellett kötniük az üzleti világ érdekeit sokkal inkább szem előtt tartó SPD-vel, amely kritikát váltott ki támogatóikból. Kisebb koalíciós válságot okozott az is, hogy a Zöldek a pacifizmus szellemében nem támogatták az SPD azon tervét, hogy német békefenntartókat küldjenek Koszovóba, de az afganisztáni háborúban való részvételt is nagyon nehezen nyelték le. A közvetítői szerepet általában Fischer látta el, aki meggyőzte a pártot a kompromisszumok szükségességéről. Sikereket is elkönyvelhettek viszont a Zöldek, elérték például, hogy döntés szülessen a Németországban működő atomerőművek fokozatos leszereléséről, amely a párt egyik régi követelése volt, de elfogadásra került egy átfogó környezetvédelmi és az azonos neműek élettársi kapcsolatát biztosító törvény is.

joschka fischer
Joschka Fischer korábbi külügyminiszter és alkancellár, a Zöldek emblematikus alakja. Forrás: Heinrich-Böll-Stiftung Berlin/Wikimedia Commons

A szocdem-zöld koalíció meg is nyerte a 2002-es választásokat, így újabb négy évre kaptak megbízást. A második ciklust azonban botrányok kísérték, mint a CDU által kiteregetett vízumbotrány. A vádak szerint a szigorú normákat nem alkalmazó vízumkiadás következtében ukrán bűnözők jutottak legális bejutási és mozgási lehetőséghez az EU területén. A kormánykoalíció pozíciói gyengültek, 2005-ben elvesztették a biztos szocdem bázisnak számító Észak-Rajna-Vesztfáliát, ezt követően pedig Schröder az előrehozott választások mellett döntött. Számítása nem jött be, ugyanis a koalíció elveszítette a választásokat Schrödert pedig Angela Merkel követte a kancellári székben.

A Zöldek ellenzékbe vonultak, az SPD pedig nagykoalíciós megállapodást kötött a CDU/CSU-val és kisebbik partnerként belépett a kormányba.

Ellenzéki évek és megújulás

Az új idők jeleként Fischer befejezte politikai pályafutását, a Zöldek pedig kialakítottak egy új vezetői struktúrát, melynek értelmében a párt élén két társelnöknek kell állnia, akik kiválasztásánál szempont, hogy mindkét nem, illetve a párt két irányvonala képviseltetve legyen személyükben. Ennek ellenére az évek során a mérsékeltebb Realo szárny hívei fokozatosan kiszorították a vezetésből a radikálisabb Fundi szárnyat, amely nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Zöldek kitörjenek a rétegpárti szerepből és képesek legyenek nyitni más szavazói csoportok felé.

Érdemes lehet ebből a szempontból megvizsgálni Baden-Württemberg esetét, ahol a Zöldek megnyerték a 2011-es tartományi választásokat, amelyben vélhetően nagy szerepet játszott az akkoriban történt fukusimai atomerőmű-baleset is. A Zöldek a CDU-val kötöttek koalíciót, a tartomány vezetője pedig Winfried Kretschmann zöld politikus lett, aki azóta is betölti ezt a pozíciót. Kretschmann személyén és politikáján jól tetten érthető az a jelenség, amelynek következtében a Zöldek népszerűsége meggyőzően növekedett az utóbbi években. Kretschmann még radikális kommunista elveket vallott egyetemi évei alatt, azonban később a Zöldek mérsékelt ágához csatlakozott.

Az Economist elemzése szerint ideológiájában a környezetvédelmi célok elérése és a gazdasági növekedés nem egymást kizáró tényezők, így nem szabad őket tartósan egymás rovására érvényesíteni.

winfried kretschmann
Winfried Kretschmann az Zöldek 2011-es választási győzelme alkalmával Baden-Württembergben. Forrás: Grüne Baden-Württemberg/Wikimedia Commons

Kretschmann ennek megfelelően időnként saját pártjának radikális követeléseit lesöpörte az asztalról, illetve igyekezett rávenni a tartomány jelentős autóiparának képviselőit, hogy tegyenek lépéseket a szektor villamosítása érdekében, már csak abból a megfontolásból is, hogy ne veszítsenek versenyképességükből hosszú távon. Emellett gondosan megpróbált egy gyűjtőpártot kialakítani a baden-württembergi zöldekből, hasonlóan Angela Merkel stratégiájához, pártjának középre tolásával, amellyel képes volt megnyeri az alapvetően konzervatív térséget.

Bár összességében voltak olyan területek, amelyeken sikerült áttörést elérni a környezetvédelmi célok és a gazdaságfejlesztés területén, a sok kompromisszum miatt a látványos eredmények elmaradtak. Sok bírálat is érte Kretschmannt, miszerint túl megengedő az üzleti szektor és az autóipar szereplőivel szemben és már nem képviseli az eredeti zöld elképzeléseket.

Ennek ellenére Kretschmann esete bebizonyította, hogy a Zöldek képesek kormánypártként vezetni Németország egyik legfontosabb tartományát, illetve azt is, hogy szükség esetén kompromisszumokra is nyitottak.

A politikus sikere lenyomata annak is, hogy a pártot már kétségtelenül a Realo szárny hívei dominálják és hogy a Zöldek egy protestmozgalomból mára egyértelműen belesimultak német politikai rendszerbe.

Zöld fordulat Németországban?

Természetesen egy tartományban elért eredmények nem garantálják a választási sikert szövetségi szinten, azonban tény, hogy a Zöldek jelentős erősödést tudtak felmutatni az elmúlt években, jelenleg a 16 német tartományból 11-ben tagjai a koalíciós kormánynak, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint pedig szövetségi szinten 25,5%-os támogatottsággal vezetnek a CDU előtt, amely abból a szempontból külön fontos, hogy szeptemberben szövetségi választásokat tartanak Németországban, amelynek a Zöldek lehetnek a nagy nyertesei.

Maga a párt is felismerte a lehetőséget, az eddigi gyakorlatával szakítva hivatalos kancellárjelöltet neveztek meg a választásokra Annalena Baerbock személyében, üzenve azt, hogy készen állnak az ország kormányzására.

A Zöldek megerősödése kapcsán számos tényező megemlíthető, de érdemes számba venni a legfontosabbakat:

  • A német politikát évek óta uraló CDU/CSU népszerűsége rég nem látott mélyponton van, amely elsősorban az akadozó vakcinaszállítmányoknak, a koronavírus ellen meghozott és hónapok óta tartó népszerűtlen korlátozásoknak, valamint a konzervatív képviselők utóbbi időben napvilágot látott korrupciós ügyeinek tudható be. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Angela Merkel idén már nem indul a kancellári székért, így a konzervatív pártoknak új jelöltet kellett keresniük, akit kisebb belharcok árán meg is találtak Armin Laschet személyében. Ő azonban korántsem annyira népszerű, mint Merkel, akinek sokszor maga a személye garantálta a győzelmet a CDU-nak.
  • Az SPD már évek óta együtt kormányoz Merkel tömbjével, ez pedig kikezdte a népszerűségüket. A közös kormányzás következtében az elmúlt években a párt jobbra tolódott a kiábrándult baloldali szavazók pedig a Zöldeknél csapódhattak le. Az SPD emellett a kisebbik koalíciós partnerek klasszikus csapdájában esett, amely szerint a kormány sikereit inkább általában a nagyobbik kormánypárthoz kötik, a népszerűtlen intézkedések azonban gyakran mindkét pártra ráégnek.
  • A protestmozgalomként indult Zöldek fő bázisává mára a liberális érzelmű, középosztályhoz tartozó szavazók váltak, amely jelentősen kiterjesztette a párt célközönségét. Ráadásul a környezetvédelmi szempontok jelentősége nagyon megnőtt az utóbbi években a szavazók szemében, a Zöldek pedig meglovagolták ezt a lehetőséget olyan tervekkel, mint a német gazdaság klímabaráttá történő átalakítása. A Politico elemzése is rámutat arra, hogy Merkel pártja nagy ziccert hagyhatott ki azzal, hogy csak a szavak szintjén karolta fel a szigorú klímavédelmi célokat a negatív gazdasági hatásoktól tartva, mivel a konkrét intézkedések egyelőre elég soványak. Ezzel viszont számos szavazó pártolhatott át a Zöldekhez, akik a jobbra tolódó SPD-től is elhalászhattak támogatókat.
  • A Zöldek középre tolódása és kormányzati tapasztalata növelte a választók bizalmát a párttal szemben, amely jelentősen visszavett korábbi radikális szemléletéből. Jól illusztrálja ezt Winfried Kretschmann esete is. Ugyanakkor a klímavédelmi célok hangsúlyozása szimpatikus lehet azoknak, akik valami újra vágynak a politikában.

Természetesen számos kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy a Zöldek valóban képesek lehetnek-e hatékonyan összeegyeztetni a klímavédelmi célokat a gazdasági eredményekkel, főleg, ha ezt adóemelésekkel kívánják elérni. Ehhez azonban meg kell nyerniük a választást, amely még koránt sincs lefutva. Elképzelhető, hogy a CDU visszaesése csak átmeneti jelenség és hogy a párt vissza tud erősödni szeptemberig, kiváltképp, ha nyáron lazítanak a koronavírus miatt hozott népszerűtlen korlátozásokon.

A korábbi tapasztalatok alapján a szakemberek továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy a parlamenti választásokon a Zöldeket rendre felülmérik, aztán alulteljesítenek ehhez képest.

Nem beszélve arról, hogy a nemét választási rendszer miatt még egy győzelem esetén is szinte biztos, hogy csak egy koalíciós partnerrel lenne elképzelhető a kormányzás, amely fájdalmas kompromisszumok megkötésére kényszerítheti a Zöldeket.

Az azonban már most látszódik, hogy hosszú évek után izgalmas politikai küzdelem várható Németországban. A Zöldek esetében pedig elmondható, hogy nagy utat tettek meg, amíg egy protestmozgalomból vezető párttá váltak.

AZT UGYAN NEM TUDNI, HOGY EGY KÖVETKEZŐ NÉMET KORMÁNYBAN A SZAKÁCS VAGY PINCÉR SZEREPE LESZ-E RÁOSZTVA A PÁRTRA, AZ AZONBAN VILÁGOSAN LÁTSZÓDIK AZ EDDIGi KOMMUNIKÁCIÓBÓL, HOGY MOST MÁR AZ ELŐBBI SZEREPRE PÁLYÁZNAK.

Címlapkép forrása: Henning Schacht - Pool/Getty Images

audi Palkovics László
GettyImages-668600179
védettségi igazolvány koronavírus covid-19
orrfújás koronavírus indiai variáns delta
hitel
burn
forint bankjegy
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
audi Palkovics László