vakcina_oltas
Globál

Magyarország nincs egyedül a kötelező védőoltással: egyre több ország lépi meg

Magyarországon bevezetik a kötelező oltást az egészségügyben, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem állna meg itt: javaslatuk szerint biztosítani kéne a munkaadóknak a jogot, hogy kötelezzék az oltás felvételére a munkavállalókat. A kötelező oltás nem ritka a világon, számos ország már a teljes felnőtt lakosságát kötelezte rá, igaz, legtöbb helyen a szabályozás egyelőre irreleváns, mert alacsony az átoltottság. A fejlett világ nem lépett egyelőre erre az útra, Nyugaton egyelőre csak bizonyos körökben tették kötelezővé az oltást, ebben a magyar szabályozás egyáltalán nem egyedi eset. A világszerte gyorsan szigorodó szabályozás viszont abba az irányba mutat, hogy hamarosan szélesebb körben lesz kötelező a védőoltás felvétele.

Nagy visszhangot keltett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének tegnapi, Portfolio-n ismertett javaslata, amely szerint jogszabályban kéne biztosítani, hogy a munkaadók számára álljon rendelkezésre a lehetőség a kötelező koronavírus elleni védőoltás előírásáról. Az MKIK emellett bizonyos szakmákban jogszabályilag tenné kötelezővé a védőoltás beadását. Az Iparkamara javaslatára azonnal reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amely szükségtelennek tartja az ilyen jellegű jogszabályalkotást, és háromoldalú egyeztetést kezdeményezett a kérdésről.

Parragh László maga is tisztában volt vele, hogy a javaslatát nem mindenki fogadja majd kitörő örömmel, meggyőződése szerint ugyanakkor szükség van hasonló jellegű szabályozásra, ellenkező esetben az újabb járványhullámok miatt megint lezárásokról kell majd dönteni. Az iparkamara elnöke szerint emellett nemcsak Magyarországon, de Európában is a közeljövőben olyan jogszabályi környezet valósulhat meg, amelyben gyakorlatilag mindenki számára elkerülhetetlen lesz, hogy beoltassa magát. Az alábbiakban azt vizsgáltuk, hogyan áll most a világ a kötelező oltásokkal, és valóban van-e realitása egy olyan jövőnek, ahol kötelezőek a védőoltások.  Összefoglaló jelleggel azt mondhatjuk, hogy bár a kormányok még vonakodnak bevezetni a mindenki számára kötelező védőoltást,

de a trend egyértelműen azt mutatja, hogy az oltási kötelezettség egyre szélesebb kört érint egyre több országban.

Sőt, már ma is vannak országok, ahol minden egyes állampolgárnak kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást – bár azt gyorsan hozzátesszük, hogy itt jellemzően olyan országokról van szó, ahol a nem túl fejlett jogrendszer nem képezheti akadályát az ilyen szabályozásoknak. A részleges kötelező oltás viszont már fejlett jogállamokban is elterjedté vált, és sok helyen, ahol még nem született ilyen szabályozás, ott vagy készülőben van, vagy ígéretek vannak róla.

Ahol mindenki számára kötelező az oltás

Néhány országban jogszabály mondja ki, hogy az állampolgárok széles körének kötelező a védőoltás. Mint azt fent írtuk, ezek jellemzően olyan autoriter berendezkedésű kormányok által vezetett országok, ahol nem jelent áthidalhatatlan akadályt a lakosság ellenállása, vagy a bíróságok esetleges döntése. Három volt szovjet tagköztársaságban is ez a helyzet:

  • Tádzsikisztánban rendeletben írta elő a kormány minden 18 év feletti állampolgárnak, hogy kötelezően oltsa be magát a koronavírus ellen. Bár a szabályozás elég konkrét, a jogszabály részletei fájóan hiányoznak, és az ellenőrzésről sem sok derül ki belőle, viszont jelenleg teljesen irreleváns is: az ország lakosságának mindössze 4% jutott eddig legalább egy vakcinához.
  • Türkmenisztánban (ahol emlékezetes módon az autoriter rezsim nagyon sokáig nem ismerte el a járvány jelenétét sem, és így hosszú ideig korlátozások sem voltak) szintén minden felnőtt számára kötelező a védőoltás. Itt sem okoz nagy dilemmát a jogszabály végrehajtása, hiszen a lakosság kevesebb, mint fél százaléka kapott eddig oltást.
  • Indonéziában a kormány olyan jogszabályt dolgozott ki, amely pénzbírsággal vagy egyes közszolgáltatásokból való kizárással büntetné azt, aki nem oltatja be magát. A szankciókról a helyi szerveknek kéne dönteniük, de az oltás országszerte kötelező. A döntést még februárban hozták, az átoltottság azóta is alacsony, jelenleg 16% körül van, azaz alighanem a jogszabály jelenleg ott sem vált még ki szankciókat.
  • Európai „országot” is találunk a listán, de a Vatikán helyzete mindenképpen egyedi, hiszen egy maroknyi emberről van szó csupán (nagyjából ezren lakják a két utcányi területű országot). Vatikán nemcsak a helyi lakosoknak, de az ott dolgozóknak is előírta az oltást – ha utóbbiak megtagadják ezt, akkor elbúcsúzhatnak vatikáni állásuktól.

Mint az látható, a fenti esetek mindegyike speciális, hiszen vagy olyan diktatúrákról van szó, ahol semmilyen jogi és politikai akadálya nincs az uralkodó rezsim pragmatikus döntésének, vagy olyan alacsony az átoltottság, hogy a szabályozás egyelőre effektíve nem releváns (Vatikán esetén pedig egy pár száz lélekszámú miniállamról van szó).

Nem mindenkinek kötelező, de mégis elkerülhetetlen

A következő országcsoportot azok teszik ki, ahol ugyan nem írták elő kötelezően mindenki számára a védőoltást, de az aktuális szabályozás miatt mégis nagyon nehéz elkerülni, hogy az emberek beoltsák magukat.

  • Kazahsztán például nem volt annyira drasztikus a szabályozásban, mint türkmén szomszédjai és a tádzsik vezetés: ott „csak” azok számára kötelező a védőoltás, akik húsz főt meghaladó helyi létszámban dolgoznak, és ez is kiváltható heti teszteléssel. Ez a szabályozás is rendkívül szigorúnak tekinthető nemzetközi összehasonlításban, és itt már napi gyakorlatban is megjelenik, a lakosság negyede ugyanis már kapott oltást.
  • Szaúd-Arábiában nem kötelező a lakosságnak beoltania magát, ha vállalja, hogy nem veszi igénybe a tömegközlekedést, nem vesz részt az oktatásban, nem kíván szórakozni, illetve úgy általában nem is lép be állami vagy magánintézménybe, és nem is kíván dolgozni sehol sem. A szabályozás tehát nem mondja ki, hogy kötelező az oltás, anélkül viszont gyakorlatilag a mindennapi élethez szükséges tevékenységek sem folytathatók. A munkavállalásra vonatkozó szabály május óta él, a fent felsorolt többi jogszabály augusztustól lép életbe, így annak az 57%-nyi embernek, aki még nem kapott oltást, még van némi ideje.
  • Pakisztán hasonló szabályokat írt elő, mint a szaúdiak, de azért kevésbé szigorú módon: az országban nem dolgozhat sem a magán-, sem a közszférában olyan ember, aki nem kapott védőoltást. A kormányzati alkalmazottaknak már júniusban fel kellett venniük az oltásukat. Az országban a lakosság 2,1%-a kapott eddig oltást, így vélhetően az alkalmazás során méltányolják, ha valaki még nem jutott vakcinához.

Mint az látszik, akad példa arra is, hogy bár a kormány nem teszi kötelezővé a védőoltást, elég jelentős szankciókat köt az oltás elutasításához. A fenti országok némelyikében olyan erős a szabályozás, hogy de facto mindenki számára kötelező oltásról beszélhetünk.

A nyugati országokban lépcsőzetesen lépnek a kötelező oltás útjára

Szembetűnő, hogy a kötelező oltást bevezető országok listáján nem szerepel fejlett demokrácia. Ez nem véletlen, hiszen egyrészt a demokráciákban a kormányok a politikai következményektől tartva vonakodnak a lakosság egy (oltásellenes) részének a haragját kiváltani, másrészt a törvényhozás is hajlamosabb mérlegelni, hogy milyen mértékben korlátozza a szabad választás jogát.

Ennek ellenére az is egyértelműen látszik, hogy az egészségügyi vészhelyzet lépésről lépésre felülírja a politikai és szabadságjogi szempontokat is.

A kötelező oltás mellett döntő fejlett országok (most elegánsan ide soroljuk az EU fejlődő térségeit is) nagyon óvatosan, a legveszélyeztetettebb csoportokkal kezdve lépnek erre az útra, de cseppet sem lenne meglepő, ha ez a réteg fokozatosan szélesedne, míg végül eljutnánk arra a pontra, hogy de facto elkerülhetetlenné válik a koronavírus elleni védőoltás beadása. Akkor lehet ennek realitása, ha az egészségügyi helyzet ezt ismét indokolja, a felfutó következő hullám veszélyezteti a gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer működését, vagy új mutánsok jelennek meg. Az oltások részlegesen kötelezővé tétele viszont már megindult az alábbi országokban:

  • A legszigorúbb alighanem Franciaország, ahol épp a napokban tették kötelezővé az oltást az egészségügyi dolgozóknak, beleértve az idősotthonok gondozóit is. Aki nem veszi fel az oltást szeptemberig, az az egészségügyi dolgozó akár a fizetését is elveszítheti. A franciák tervezik emellett, hogy a mozikban és a tömegközlekedésen is kötelező legyen a védőoltás, Emmanuel Macron elnök pedig utalást tett arra, hogy a jövőben akár a teljes felnőtt lakosság számára kötelezővé tehetik a védőoltást, de erre nincs még konkrét javaslat.
  • Görögország is az oltási szigor pártján áll: az egészségügyi dolgozók számára kötelező az oltás, ellenkező esetben augusztus 16-től elveszítik az állásukat. Emellett az oltatlanok továbbra sem vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényekről, és kötelezővé tervezik tenni az oltást az idősotthonok dolgozói és a hadsereg tagjai számára is.
  • Olaszország volt az első európai ország, amely kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi dolgozóknak, emellett ma már a gyógyszerészeknek és az idősotthonok dolgozói számára is kötelező az oltás. Azok a dolgozók, akik nem hajlandók beoltani magukat, más munkakörbe helyezhetők át (ez szerepelhet az MKIK Magyarországra vonatkozó javaslatában is), végső esetben pedig fel is mondhatnak az egészségügyi dolgozóknak, amelyek körében egyébként 95%-os az átoltottság. Az olasz kormány korábbi állítása szerint nincs napirenden, hogy mindenki számára kötelezővé tegyék a védőoltást, manapság viszont már nem ennyire egységes a kabinet a kérdésben.
  • Az Egyesült Királyságban a kormány terve szerint az idősek otthonának dolgozói számára lenne kötelező a védőoltás, és aki ezzel nem élne, az elveszítené az állását. A brit szabályozás kétségkívül enyhébb, mint a fentiek, és egyébként az országban jelenleg is magas az átoltottság.
  • A brithez nagyon hasonló az ausztrál szabályozás is: a szigetországban az idősek otthonának dolgozói számára kötelező az oltás, illetve a karanténhotelek alkalmazottainak.

Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország is: nálunk is az egészségügyi dolgozók számára kötelező a védőoltás jelenleg, de ahogy a fenti országokban, nálunk sem garantált, hogy a szabályozásban érintettek köre itt véget ér. A fentiek mellett egyébként számtalan egyéb országban mérlegelik a kötelező oltás lehetőségét, például Lengyelországban, Szlovákiában és Szerbiában is elkötelezettnek látszanak a döntéshozók, de egyelőre nincs konkrét jogszabály a kötelező oltásról.

Országon belül is lehet eltérő a helyzet

Jellemzően a nagy, föderatív berendezkedésű országokra jellemző, hogy tartományonként, vagy akár városonként eltérő szabályozásról döntenek. Érdemes kiemelni a moszkvai szabályozást, ami több szempontból is egyedi, és nem vonatkozik Oroszország további területeire. Az orosz fővárosban nem a veszélyeztetett egyének számára tették kötelezővé az oltást, de még csak azt sem lépték meg, hogy egy-egy munkakörben teljes átoltottság legyen, ehelyett

Moszkvában a szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalatok alkalmazottainak átoltottságának el kell érnie vállalatonként a legalább 60%-ot.

Ezt a szintet a vendéglátásban, egészségügyben, közlekedésben, oktatásban, postákban, fitneszközpontokban stb. várják el, attól függetlenül, hogy állami vagy magánszolgáltatóról van szó. A vállalatok dolgozóinak 60%-ának meg kell kapnia az első oltását július 15-ig, a másodikat pedig augusztus 15-ig. A moszkvai vezetés állítása szerint így egyénileg nem kötelezhető senki a szabályozásra, ugyanakkor viszont azok a munkavállalók, akik megtagadják az oltást, fizetés nélküli szabadságra küldhetők. Azok a szolgáltató vállalatok pedig, ahol az átoltoltottság nem éri el a 60%-ot, pénzbüntetésben részesülnek. A moszkvai hatóságok ezt egy erre a célra létrehozott webes felületen keresztül ellenőrzik, ahova a munkaadónak fel kell vinnie a munkavállaló adatait.

A moszkvai szabályozás azért érdekes, mert egyrészt a minimális átoltottsági szint meghatározásával be akarják biztosítani magukat az alacsony átoltottság ellen, másrészt nyitva hagyja a lehetőséget azok számára, akik nem élnek az oltással. Első látásra viszont az a feltűnő a szabályozásban, hogy miért 60%-nál húzták meg a határt, amikor a delta variáns terjedésével a nyájimmunitás küszöbe már magasabban van.

Nem mindig egyszerű a helyzet

A föderatív berendezkedésű Egyesült Államokban olykor a szövetségi szintű szabályozás ellent mond a tagállami döntéseknek, legalábbis átmenetileg. A szövetségi kormányzat például elfogadott egy ajánlást, amelyben lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy azok kötelezzék a munkavállalóikat a koronavírus elleni védőoltás beadására (ez nagyon hasonló ahhoz, amit az MKIK javasol). Csakhogy a tagállamok között vannak olyanok, ahol kifejezetten törvény tiltja meg, hogy a koronavírus elleni védőoltást kötelezővé tegyék. Nem teljesen egyértelmű, hogy végül milyen jogi döntés születik majd ebben a precedens nélküli helyzetben.

De nemcsak tagállami szinten, hanem városonként eltérő szabályozásokkal találkozhatunk. San Francisco vezetése például kötelezné közalkalmazottait, hogy vegyék fel a koronavírus elleni védőoltást. Ezt egyébként egy több mint százéves amerikai törvény szerint minden gond nélkül megtehetik, hiszen a közszféra foglalkoztatottai és a hadsereg számára előírható a kötelező védőoltás, bár ezzel tömegesen még nem éltek az Egyesült Államokban, ahol egyébként látványosan megtorpant az átoltottság felfutása.

Sőt, az amerikai rendszer még ennél is bonyolultabb, hiszen nemcsak tagállami és városi, de intézményi szinten is lehetnek különbségek: az egyetemek számára például szintén adott a lehetőség, hogy kötelezően elvárják a diákoktól és a dolgozóktól a védőoltást, és hat egyetem élt is ezzel a lehetőséggel. Aki nincs beoltva koronavírus ellen, az a hat egyetemen nem kezdheti meg és nem folytathatja ősztől tanulmányait. Emellett egy texasi kórház is előírta dolgozói számára a kötelező védőoltást, ami tömeges felmondásokat eredményezett.

Magyarország hogyan dönt?

Mindent egybevetve tehát látszik, hogy már sok országban elindult a gondolkodás a kötelező védőoltásokról, és hol szélesebb, hol szűkebb körben, de az országok elkezdték kötelezővé tenni azt. Magyarország az egészségügyi dolgozók kötelező oltatásával jelenleg még a szigorúbb országok között van, de ez aligha lesz így sokáig, hiszen meglepő lenne, ha a következő hónapokban nem döntene több európai ország is a részlegesen kötelező oltásokról.

Az MKIK javaslata már valóban egy szigorúbb helyzetet teremtene, amire a fejlett világban egyelőre nincs sok példa – talán az amerikai helyzet hasonlítható ehhez, bár ott nem világos, hogy a szövetségi kormány ajánlása mennyire megy szembe az egyes tagállamok, városok vagy intézmények saját döntésével, és végül mennyire szélesen alkalmazzák majd. A trend viszont az egész világon egyértelmű: az utóbbi időben egyre több ország lépett az oltási szigor útjára, és ahogy felfutnak az esetszámok, alighanem a számuk tovább fog nőni, a kötelező oltásban részesülők aránya nagyobb lesz.

Címlapkép: Getty Images

Tőzsde - Bull Bear
koronavírus adatok sejt járvány
nemet parlament eu zaszlo
USA koronavírus Egyesült Államok Covid-19

Alapblog Óvatosságra intő jelek

A koronavírus delta variánsa jelentős bizonytalanságot okoz a piacokon, a vezető részvényindexek azonban mégis csúcs...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
jeruzsálem izrael