Előfizetői tartalom

Digitális nagyhatalommá válna Európa, de lehet, hogy ez csak ábránd marad

A digitális térben az amerikaiak üzletelnek, a kínaiak másolnak, az európaiak pedig szabályoznak – tartja a mostanra jócskán elavult mondás. Ahogy ugyanis Kína mindinkább az USA vetélytársaként pozicionálja magát, a technológiai verseny ma már mindkettőnél stratégiai prioritás. Az új helyzetben viszont félő, hogy „vége a gyereknapnak”: európai oldalról a szabályozó szerep sem tartható soká. Míg Washington és Peking dollár százmilliárdokat és teljes politikai-diplomáciai arzenálját mozgósítja a tech szektorért, addig az EU-tagállamok jórésze nem lát tovább az orra hegyénél, s a „nyitott piac” dogmáját szajkózva szabotál minden önálló európai kezdeményezést. Márpedig – az Ericsson cég igazgatójának hasonlatával élve – nem az írja a KRESZ-szabályokat, akinek sem nagy autógyártói nincsenek, sem profi úthálózata. Az áttörést hozó digitális technológiák és infrastruktúrák saját jogon való birtoklása nélkül Európa előbb-utóbb kénytelen lesz másoktól importálni minden kulcselemet, beleértve a szabályokat.

Jobb későn, mint soha Európa nem elhanyagolható szerepet játszott a jelenlegi digitális világ alapköveinek lerakásakor: az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó munkákon alapul a WorldWideWeb, a szerverek 90 százalékán futó Linux nyílt forráskódú operációs rendszer finn eredetű, s jelenleg is európai az 5G (ötödik generációs mobil telekommunikációs) technológia...

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái