angela merkel in bundestag
Globál

Angela Merkel távozásával az egész pártja megbukhat

Közeledik a német szövetségi választás időpontja és az már most biztosan kijelenthető, hogy régen láthattunk ilyen fordulatokban gazdag kampányt az elmúlt években. Az SPD továbbra is erősödik a második helyre szorult CDU-val szemben, a kereszténydemokraták viszont több próbálkozás ellenére is képtelenek voltak lendületbe hozni kampányukat, pedig még Angela Merkel is ringbe szállt, hogy a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet méltassa. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a választók sokkal inkább az SPD-s jelöltben, Olaf Scholzban látják Merkel örökösét, amelyet a kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájának értékelése is jól mutat. Mindeközben Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy valljon színt annak kapcsán, hogy egy választási győzelem esetén összeállna-e a radikális baloldali Linke-vel.

A német választási kampány során mindig fontos mérföldkő a kancellárjelöltek televíziós vitája. A korábbi évek gyakorlatától eltérően azonban idén nemcsak a két legerősebb párt, azaz a CDU és az SPD képviselője ütköztette a véleményét, hanem ezúttal a Zöldek is meghívást kaptak.

  • A koronavírus-járvány kapcsán mindhárom párt jelöltje egyetértett abban, hogy nem kívánnak újabb korlátozásokat bevezetni, illetve leszögezték, hogy a védőoltás felvételére sem terveznek kötelezni senkit. Azt azonban világossá tették, hogy a közösségi maszkviselés és a távolságtartás továbbra is fontos tényezők a védekezésben.
  • Külpolitikai témákat érintően is egyetértettek a jelöltek abban, hogy Németországnak növelnie kell biztonságpolitikai szerepét. Laschet ennek kapcsán kiemelte a német haderő fejlesztésének fontosságát, illetve kijelentette, hogy megválasztása esetén létrehozna egy „nemzeti biztonsági tanácsot”, amely közvetlenül a kancelláriához lenne bekötve és válsághelyzetek hatékony megoldására szolgálna. A Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock bírálta azt, ahogy a szövetségi kormány kezelte az afganisztáni kivonulást. Scholz ezzel szemben inkább a saját eredményeire fókuszált és hangoztatta, hogy éppen az ő pénzügyminisztersége alatt sikerült megnövelni a védelmi költségvetést 50 milliárd euróval.
választás tv vita
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség, Annalena Baerbock, a Zöldek és Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) kancellárjelöltje (b-j) az elsõ televíziós vitáján Berlinben 2021. augusztus 29-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat. MTI/EPA/DPA/Michael Kappeler
  • Élesebb különbségek mutatkoztak a klímaválság kezelése kapcsán. A klímasemleges állapot elérésének fontosságát ugyan minden jelölt aláhúzta, ennek mikéntjéről azonban láthatóan máshogy vélekednek a pártok. A Zöldek nélkülözhetetlennek tartják a tiltás eszközét, például a belső égésű motorral működő autók gyártásának 2030-tól történő leállításának formájában. Scholz és Laschet a tiltások és korlátozások helyett az innovációra és az ösztönzésre helyezte a hangsúlyt, amely főleg a környezetbarát technológiák támogatásában jelenhetne meg. Laschet emellett élesen bírálta a Zöldek terveit, amelyek szerinte úgy várnak el jobb teljesítményt a német gazdaságtól, hogy közben megbéklyóznák azt.
  • Az adópolitika vonatkozásában is sarkos különbségek voltak felfedezhetők a jelöltek között. Scholz és Baerbock egyaránt kiemelték egy igazságosabb adórendszer kialakításának szükségességét, amely adóemeléssel járna bizonyos társadalmi csoportoknál. Laschet "egyértelműen ostobának" nevezte az SPD és a Zöldek terveit, illetve leszögezte, hogy a CDU/CSU az adócsökkentés híve.

A vita dinamikáját illetően megfigyelhető volt, hogy Baerbock és Laschet jóval asszertívabb magatartást tanúsított, míg Scholz inkább visszafogott volt és a saját eredményeinek bemutatására összpontosított ellenfeleinek bírálata helyett.

A Forsa közvélemény-kutató intézet mérése szerint Scholz taktikája volt a leginkább kifizetődő, ugyanis a vitát követően a nézők többsége úgy nyilatkozott, hogy az SPD-s jelölt volt a leginkább meggyőző és rokonszenves a résztvevők közül. Őt követte Baerbock, Laschet pedig az utolsó helyre szorult.

Armin Laschet és a CDU továbbra is gödörben

Armin Laschet, CDU-jelölt népszerűsége továbbra sem tudott érdemben elmozdulni a mélypontól, amelyet jól mutat, hogy még azok körében is népszerűbb az SPD-s kihívó, Olaf Scholz, akik a 2017-es szövetségi választásokon még a CDU/CSU-szövetségre voksoltak.

Nagyobb problémát jelent az uniópártokra nézve, hogy kancellárjelöltjük alacsony népszerűsége magára a pártszövetségre is ráégett.

Összehasonlításképpen, a most mért 21 százalékhoz képest a CDU/CSU-szövetség januárban még 36 százalékon állt, de még július első heteiben is kétszer akkora támogatói tábora volt, mint a most éllovas SPD-nek.

Laschetet ennek kapcsán a párton belülről egyre több kritika éri. Egyesek azt is felvetették már, hogy Laschet helyett a nála jóval népszerűbb CSU-elnököt, Markus Södert kellene indítani. Bár indulása esetén egyértelműen Söder lenne a népszerűbb kancellárjelölt, igen valószínűtlen, hogy az uniópártok a választás előtti utolsó hetekben cseréljék le a jelöltjüket. Maga Söder is kijelentette, hogy kiáll Laschet jelölése mellett.

A CDU népszerűségének zuhanásában igen nagy szerepe van a júliusi német áradásoknak, amelyeknek több mint 190 halálos áldozata volt. Azon részek, amelyeket leginkább sújtottak az árvizek az ország nyugati felén található vidéki, gyéren lakott területek, ahol hagyományosan erősek a kereszténydemokraták. 2017-ben például 40 százalékot kapott a CDU, amely 10 százalékponttal magasabb, mint az akkori országos eredménye. A térség lakóinak túlnyomó többsége azonban úgy értékeli, hogy a szövetségi kormány nem reagált jól az árvízkatasztrófára. Külön botrányt okozott ezen felül az is, hogy Armin Laschetet éppen akkor kapták nevetgélésen, amikor Frank-Walter Steinmeier az árvíz kárvallottjai irányába fejezte ki együttérzését.  

A kérdés csupán az, hogy az uniópártok képesek lesznek-e megfordítani ezt a trendet még a szeptemberi voksolás előtt. Ha a korábbi választások eredményeit vesszük alapul, kirajzolódik, hogy ez igen kérdéses, ugyanis a legutóbbi hat szövetségi választásból csak egy esetében ért el a CDU/CSU-szövetség jobb eredményt annál, mint amennyit augusztus végén mértek neki a közvéleménykutatók.

Akkora a baj a CDU-nál, hogy Angela Merkel is beszállni kényszerült a kampányba, hogy támogassa utódjelöltjét. A kancellár egy berlini kampányeseményen tűnt fel Laschet társaságában. A CDU emellett egy új, részletesebb klímavédelmi tervet is letett az asztalra, vélhetően azért, mert az utóbbi időben több kritika érte a pártot, hogy klímavédelmi céljai nem elég ambiciózusak.

LASCHET EZEN FELÜL AZ UTOLSÓ HETEKRE EGY NYOLC FŐS KAMPÁNYCSAPATOT IS MAGA KÖRÉ SZERVEZETT, HOGY SEGÍTSÉK MEGÁLLÍTANI SAJÁT ÉS PÁRTJA NÉPSZERŰSÉGÉNEK ZUHANÁSÁT. AZT AZONBAN AZ ELKÖVETKEZŐ HETEK FOGJÁK BEBIZONYÍTANI, HOGY EZ EGY SIKERES KÍSÉRLETKÉNT VAGY KÉTSÉGBEESETT PRÓBÁLKOZÁSKÉNT LESZ-E ELKÖNYVELVE.

laschet merkel
Angela Merkel német kancellár (b) és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfõje, kancellárjelölt a CDU/CSU pártszövetség kampányrendezvényén (b-j) a berlini Tempodrom rendezvényközpontban 2021. augusztus 21-én. Németországban szeptember 26-án tartják a szövetségi parlamenti választást. MTI/AP/Markus Schreiber

Olaf Scholz és az SPD lendülete még nem fogyott el

Az SPD utóbbi hetekben tapasztalt erősödése igen látványos, főleg annak fényében, hogy a párt az utóbbi években rendszerint rosszul szerepelt a választásokon. A mostani lendület elsősorban a párt kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak köszönhető, akinek személyes népszerűsége nemcsak, hogy szinte a sírból hozta vissza a szociáldemokratákat, de még a közvélemény-kutatások élére is repítette őket.

A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY UTOLSÓ HETEIRE TEHÁT NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY A LEGNAGYOBB PÁRHARC EZÚTTAL IS AZ SPD ÉS A CDU/CSU-KÖZÖTT FOG LEZAJLANI ÉS EGYELŐRE ÚGY NÉZ KI, AZ SPD VAN KEDVEZŐBB POZÍCIÓBAN.

Scholz sikere több tényezővel is magyarázható. Ezek közül az egyik, hogy nem követett el olyan hibákat a kampány során, mint vetélytársai. Annalena Baerbocknak a Zöldek jelöltjének több botlása is volt, ellentmondásokat fedeztek fel az önéletrajzában, plágiumgyanúba keveredett, valamint kiderült, hogy elfelejtette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál a képviselői fizetése mellett szerzett jövedelmét, amelyre a társelnöki tisztséghez kapcsolódó pótlékok révén tett szert. Laschet sem úszta meg a botrányokat, a világsajtót bejárt nevetgélős felvétel mellett ő is plágiumgyanúba keveredett, amiért bocsánatot kellett kérnie.

Scholzot sem kerülték el azonban teljesen a kritikák. Pénzügyminisztersége alatt törti ki a Wirecard-botrány, illetve a kontinens történetének egyik legnagyobb adócsalásaként elhíresült CumEx-botrány is, amelyek kezelése kapcsán több bírálat is érte. Ezek azonban kevésbé rögzültek a német társadalomban.

Fontos szempont még a kormányzati tapasztalat. Scholz ugyanis az egyetlen kancellárjelölt, aki részt vett a szövetségi kormány munkájában. Pénzügyminiszterként és alkancellárként ráadásul olyan népszerű intézkedések köthetők a nevéhez, mint a koronavírus hatásait ellensúlyozandó élénkítő csomagok.

Nem utolsó sorban pedig meg kell említeni az SPD azon stratégiáját, amely igyekszik Scholzot úgy beállítani, mint aki leginkább hasonlít Merkelre.

Scholz például a kancellár emblematikus rombusz-alakú kéztartását mutatva jelent meg nemrég egy német újság címlapján. Az, hogy az SPD a jelenlegi kancellár örököseként próbálja beállítani Scholzot logikus lépés lehet, hiszen Merkel továbbra is a legnépszerűbb politikus az országban.  

Egyelőre úgy tűnik, hogy az SPD számítása bejött, és ez nem csak a közvélemény-kutatásokból olvasható ki. Angela Merkel például pár napja kijelentette, hogy hatalmas különbségek vannak az ő és Scholz elképzelései között Németország jövőjét illetően. Ezzel a lépéssel egyértelműen a Scholz-Merkel párhuzamot hirdető narratívát kívánta gyengíteni.

Merkel és a CDU emellett bírálta Scholzot, amiért ezidáig nem tette egyértelművé, hogy választási győzelme esetén a kormánytöbbség elérése érdekében hajlandó lenne-e összefogni a radikális baloldali Linke-vel. A CDU ugyanis az utóbbi napokban egy vörös-vörös-zöld koalíció „rémképével” igyekszik mozgósítani támogatóit, így Scholznak is idővel színt kell vallania a téma kapcsán.

HA AZONBAN A CDU NEM LESZ KÉPES FOGÁST TALÁLNI AZ SPD-N, KÖNNYEN MEGESHET, HOGY NEMCSAK EDDIGI KANCELLÁRJÁTÓL BÚCSÚZIK ANGELA MERKEL SZEMÉLYÉBEN, DE A KORMÁNYRÚDTÓL IS.

Címlapkép forrása: Michele Tantussi/Getty Images

Laptop
cramer
felhő technológia
evergr
aegon2
medi hemp kendertea
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Foglalkozunk a hazai, az európai, az amerikai részvényekkel, és a fontosabb tőzsdeindexekkel.
Online előadás
Az árfolyamcsökkenésből is kivennéd a részed? Ha igen, kezdő online előadásunk neked szól.
itelet bilincs