valasztasi plakatok
Globál

Német választás 2021: látszólag minden politikai erőnek vállalhatatlan, mégis a radikális Baloldal körül forog most a világ

Egyre közeledik a német választások időpontja, a pártok pedig már teljes mértékben kampányüzemmódba kapcsoltak. A CDU/CSU például az utóbbi időszakban minden erejével igyekezett szavazóit mozgósítani elsősorban azzal, hogy elmondásuk szerint csak ők képesek egy olyan koalíciót megakadályozni, amelyben részt venne a radikális Baloldal (Linke). Olyannyira, hogy még maga Angela Merkel is felszólalt a témában. Na de mi is valójában a probléma a Baloldallal, illetve mekkora esély van rá, hogy valóban a kormányrúd közelébe kerülhetnek? Elemeztük azt is, miként lehetne kancellár Armin Laschet akár egy vesztes választási eredmény esetén is.

Az utóbbi napok német politikai közbeszédét egyértelműen egy lehetséges baloldali kormánykoalíció gondolata foglalkoztatta. A CDU/CSU egy teljes kampányt húzott fel annak céljából, hogy nyomatékosítsák egy ilyen felállás vélt veszélyeit.

Maga Angela Merkel is, vélhetően utolsó Bundestagban elmondott beszédében, egy baloldali fordulat kockázatára próbálta felhívni a figyelmet, egyúttal igyekezett minél inkább méltatni a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet.

Merkel szerint ugyanis két koalíciós felállás elképzelhető a választások után. Az egyik forgatókönyv mentén a CDU nyeri a választást és Armin Laschet lesz a kancellár, a másik esetben viszont egy SPD és a Zöldek közötti együttműködés jön létre, amelyet valamilyen formában a radikális Balodal (Linke) is támogat majd. Merkel véleménye szerint az utóbbit kellene minden eszközzel elkerülni.

A kancellár azonban vélhetően szándékosan hagyta ki a koalíciós lehetőségek közül az úgynevezett közlekedési lámpa névre hallgató konstrukciót, amelyben az SPD, az FDP és a Zöldek vehetnének részt egy SPD-s győzelem esetén. Merkel valószínűleg azért nem említette ezt az opciót, mert egy ideológiai szempontból egységes baloldali kormánykoalíció „rémképével” könnyebben tudja mozgósítani a CDU-val szimpatizáló szavazókat a választás előtt.

merkel bundestag
Angela Merkel német kancellár visszamegy a helyére, miután felszólalt a németországi választások elõtti parlamenti vitán a törvényhozás berlini üléstermében 2021. szeptember 7-én. A szeptember 26-i német parlamenti választások után visszavonuló Merkelnek ez az utolsó tervezett kancellári beszéde az alsóházban, a Bundestagban. Fotó: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

Na de mi a baj a Baloldallal?

A Baloldal egy igen rendhagyó politikai tömörülés a német parlamenti pártok körében.  Jóllehet, csak 2007-ben alakult, története jóval korábbra, egészen az NDK-ig nyúlik vissza. A párt ugyanis örököse a korábbi keletnémet állampártnak, a Német Szocialista Egységpártnak (NSZEP).

A Baloldal erős bástyái továbbra is a volt keletnémet tartományokban találhatók. A szavazók között egyszerre vannak jelen az NDK-ra és az államszocialista rendszerre nosztalgiával gondolók, illetve azok a protestszavazók, akik a Baloldal támogatásával kívánják kifejezni ellenszenvüket és csalódottságukat a hagyományos pártok kapcsán.

A párt ideológiája leginkább a radikális baloldali jelzővel írható le. Sokak szerint a Baloldal végső célja a demokratikus szocializmus elérése és a kapitalista rendszer felszámolása, a valóságban azonban törekvései inkább irányulnak a piac szigorúbb szabályozására, az erősebb munkavállalói jogokra, az albérletek árának befagyasztására vagy a jóléti intézkedésekre, mint amilyen a minimálbér emelése.

linke
Janine Wissler, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetébõl és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal (Die Linke) párt társelnöke és társlistavezetõje (b) és Dietmar Bartsch, a párt parlamenti frakcióvezetõje és társlistavezetõje a szervezet berlini székházában a választási programról tartott sajtóértekezleten 2021. szeptember 6-án. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban. Fotó: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Ez még azonban önmagában kevés lenne ahhoz, hogy a CDU ilyen erősen építsen a Baloldal által megtestesített veszélyre a kampány során.

Az igazán nagy problémák a külpolitika kapcsán mutathatók ki. A Baloldal az egyetlen német parlamenti párt, amely ellenzi a német haderő külföldön való bevetését, illetve egy közös uniós haderő létrehozását, de még a NATO-t is megszüntetnék és egy olyan kollektív védelmi rendszert léptetnének a helyébe, amelynek Oroszország is része lenne.

A PÁRT FENTI PROGRAMPONTJAI ALAPVETŐEN MENNEK SZEMBE MINDAZZAL, AMIT A NÉMET POLITIKAI MAINSTREAM MAGÁÉNAK VALL, HA PEDIG HOZZÁVESSZÜK A PÁRT MÚLTJÁT ÉS ANTIKAPITALISTA KARAKTERÉT, NEM NEHÉZ BELÁTNI, MIÉRT IGYEKEZETT EDDIG MINDEN PÁRT ELKERÜLNI A VELÜK VALÓ KORMÁNYALAKÍTÁST.

Mi változott?

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért tartják most mégis sokan reális opciónak egy olyan kormány megalakulását Berlinben, amelyben a Baloldal is részt vesz. A kérdésre a válasz a választási matematikában rejlik, ugyanis, ha lehet hinni a jelenlegi méréseknek, Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz.

ÍGY KERÜL KÉPBE A BALOLDAL, AKIK AMENNYIBEN CSATLAKOZNÁNAK EGY SPD-S GYŐZELEM ESETÉN PREFERÁLT VÖRÖS-ZÖLD KOALÍCIÓHOZ, ÚGY KORMÁNYZÓKÉPES TÖBBSÉG ÁLLNA RENDELKEZÉSRE A BUNDESTAGBAN.

Ami az így potenciálisan képződő vörös-vörös-zöld koalíció előnyeit illeti, talán a pártok ideológiai hasonlóságait érdemes megemlíteni például a gazdaság, a szociális szektor vagy a bevándorlás terén. Számos fontos kérdésben, mint a minimálbér, illetve a vagyonadó megemelése, vagy az alapvető családi pótlék bevezetése, egyetértenek a pártok. Emellett egy ilyen felállásban vélhetően az utóbbi évek költségvetési fegyelmén is lazítanának, amely vörös posztó mind a CDU/CSU, mind pedig az FDP szemében.

A Politico elemzésében azonban egy másik szempontot is beemel a képbe. Bár maga Scholz az SPD mérsékelt szárnyába sorolható, a párt tagsága belefáradva az éveken át tartó közös kormányzásba a CDU-val, inkább balra tolódott.

Jól mutatja ezt, hogy amikor Scholz 2019-ben megpályázta a pártvezetői pozíciót, alulmaradt a két balos jelölttel, Saskia Eskennel és Norbert Walter-Borjansszal szemben. Márpedig egy majdani kormánykoalícióra, amelyben az SPD is részt vesz, a párt 400 ezres tagságának is rá kell bólintania. Sokan pedig úgy vélik, hogy a tagság szívesebben látna egy ideológiai szempontból egységes koalíciót, mint egy összefogást például a piacpárti FDP-vel.

Az SPD és Baloldal tábora közötti ideológiai hasonlóságot az is jól mutatja, hogy az SPD jobbra tolódása miatt számos prominens szocdem politikus, köztük a párt volt elnöke és az ország korábbi pénzügyminisztere, Oskar Lafontaine is jó pár éve átpártolt a Baloldalhoz.

Miért valószínűtlen továbbra is a baloldali koalíció?

A Baloldalnak látszólag nincs ellenére, hogy a választási kampány középpontjába került, eddig ugyanis igen kis figyelem jutott rájuk, a méréseken is általában csak kevéssel a bejutási küszöb fölött teljesítettek. A pártvezetés pedig fellelkesült annak hallatán, hogy akár még kormányzati pozícióba is kerülhetnek.

Ennek érdekében pedig még az is elképzelhető, hogy visszafogják a NATO-ellenes, illetve oroszbarát narratívájukat. Jóllehet, mindezek ellenére még mindig igen valószínűtlen, hogy komolyan számolni kellene egy vörös-vörös-zöld koalícióval, e mögött pedig számos indok húzódik meg, annak ellenére, hogy Türingiában már évek óta működik egy ilyen összetételű kormány.

A legkézenfekvőbb ok, hogy egy ilyen felállás adná a legszűkebb többséget valamennyi hárompárti koalíciós lehetőség közül, amely igen nehézkessé tenné a kényelmes kormányzást. Másrészt továbbra is túl sok alapvető kérdésben tátong szakadék a Baloldal és a két balközép párt (SPD, Zöldek) között. Elég csak arra gondolni, hogy a Baloldal frakciójának legtöbb tagja nemmel szavazott vagy tartózkodott, amikor a parlament a német haderő bevetéséről határozott az Afganisztánból való evakuációs misszió keretein belül.

Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy egy vörös-vörös-zöld koalíció vélhetően csak növelné a német társadalom polarizációját, amelynek veszélyével már az AfD 2017-es Bundestagba történő bejutása is fenyegetett.

A fenti tényezők miatt, igen valószínű, hogy a politikai irányultságát tekintve eleve mérsékeltnek tekinthető Scholz sokkal inkább egy centrista kormány élén képzelné el magát, amely az SPD vezetésével jönne létre, valamint részt venne benne az FDP és a Zöldek.

Akkor mire föl az egész helyezkedés?

A fentiek fényében természetesen felvetődik a kérdés, hogy Scholz mégis miért nem zárta ki még mindig a Baloldallal való összeállást, annak ellenére, hogy a napokban több kritikus megjegyzést fogalmazott meg az irányukba.

Scholznak valójában három nyomós indoka is van arra, hogy miért ne cáfolja előre kategorikusan a Baloldallal való együttműködés lehetőségét:

  1. Az SPD 2013-ban elfogadott egy párthatározatot, amelynek értelmében a párt szövetségi szinten is összefoghat a Baloldallal, ezzel a döntéssel pedig Scholz sem szeretne a kampány közben szembemenni.
  2.  Scholz az SPD utóbbi években megerősödött balszárnyát sem kívánja egy ilyen lépéssel elidegeníteni, mivel minden jel arra mutat, hogy a majdani SPD-frakció tagsága fiatalabb és politikai értelemben baloldalibb lesz, mint a mostani képviselői csoport.
  3. A legfontosabb ok azonban az lehet, hogy Scholz így képes lehet egy vörös-vörös-zöld koalíció rémképét ütőkártyaként használni, például az FDP-vel folytatandó tárgyalások során, hogy így jobb feltételeket alkudjon ki.

Természetesen az is előfordulhat, hogy Scholz taktikája visszaüt és végül éppen az rontja majd pártja esélyeit a győzelemre, hogy nem tette elég korán világossá az álláspontját a Baloldal kérdésében.

Egy közlekedési lámpa sem lenne fáklyásmenet

Bár Scholz, győzelme esetén első körben vélhetően egy úgynevezett közlekedési lámpa koalíciót tervez felállítani a választás után, amelyben az SPD mellett részt venne az FDP és a Zöldek is, ez aligha lesz könnyű feladat.  

A Zöldek bizonyára belemennének egy ilyen felállásba, hiszen 1998 és 2005 között már kormányoztak közösen az SPD-vel, illetve a két párt ideológia szempontjából sem áll messze egymástól. Scholz ráadásul éppen a napokban nyilatkozott úgy, szívesen kormányozna a Zöldekkel. A szűk keresztmetszetet ez esetben is az FDP jelenti. A párt elnöke Christian Lindner a nemrég ki is jelentette, hogy egyelőre nem tud elképzelni egy ilyen konstrukciót, mivel szerinte alig mutatható ki gyakorlati hasonlóság a piacpárti FDP és a két balközép párt között.

Amennyiben mégis csatlakozna az FDP, akkor szinte biztos, hogy a gazdasági és a pénzügyi tárcákat kérnék maguknak a kormányban. Lindner nem is csinált titkot abból, hogy a pénzügyminiszteri pozícióra pályázik.

christian lindner
Christian Lindner, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és kancellárjelöltje részt vesz kampányrendezvényén Frankfurtban 2021. szeptember 9-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban. Fotó: MTI/EPA/Constantin Zinn

A PIACPÁRTI FDP, FŐLEG A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉLÉN AZONBAN SZINTE BIZTOSAN MEGPRÓBÁLNA MEGAKADÁLYOZNI MINDEN OLYAN LÉPÉST, AMELY BÁRMINEMŰ ADÓEMELÉSRE IRÁNYUL. EZ MÁR CSAK AZÉRT IS GOND, MERT MIND AZ SPD, MIND PEDIG A ZÖLDEK ÍGÉRETEIK JELENTŐS RÉSZÉT AZ ADÓRENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁN KERESZTÜL KÍVÁNJÁK FINANSZÍROZNI.

A fentiek ellenére az kijelenthető, hogy a közlekedési lámpa kényelmes többséget tenne lehetővé a Bundestagban és széleskörű társadalmi támogatást élvezne. Ráadásul tartományi szinten sem példa nélküli ez a koncepció, Rajna-vidék-Pfalz tartományt például egy ilyen koalíció vezeti 2016 óta, de Brémát, illetve Brandenburg tartományt is ilyen felállásban irányították a kilencvenes évek első felében.

Még lehet, hogy Laschet nevet a végén?

Az elmúlt időszakban többen leírták már Armin Laschet esélyeit a kancellári hivatal megszerzésére vonatkozóan, azonban korai lenne még biztosat állítani ennek kapcsán.

Nem kizárt ugyanis, hogy a potenciális királycsináló FDP még akkor is inkább a CDU/CSU mellé áll be, ha az uniópártok csak a második helyet szereznék meg.

Ez ugyan meglepő forgatókönyv lenne, de van példa hasonlóra a német politikatörténetben. 1976-ban például a CDU-s Helmut Kohl nyerte a választást, az FDP azonban a második helyezett SPD mellé sorakozott fel, így Helmut Schmidt maradt a kancellár, de példaként említhető az 1969-es választás, ahol szintén a CDU ért be az első helyre, mégis SPD-FDP kormány alakult.

Az FDP-elnök, Christian Lindner többször is hangoztatta, hogy legszívesebben a CDU-val fogna össze, amelyet erősít az a tényező is, hogy Lindner személyes jó viszonyban van Laschettel.

Ha ez valóban bekövetkezne és Laschet lenne a kancellár, az szinte csak egy Jamaica-koalíció névre keresztelt felállásban elképzelhető CDU-s vezetéssel, illetve az FDP és a Zöldek részvételével.

Ehhez azonban muszáj lesz meggyőzni a Zöldeket, akiknek világlátása sok kérdésben köszönőviszonyban sincs az FDP-jével. A Spiegel szerint az is lehet, hogy a Zöldeket a köztársasági elnöki hivatallal kívánnák kárpótolni Frank-Walter Steinmeier mandátumának lejárta után, de még így is nagyon nehézkes tárgyalások következhetnek.

TERMÉSZETESEN EGY ILYEN SZCENÁRIÓ REALITÁSA ATTÓL IS FÜGG, MILYEN EREDMÉNYT ÉR EL LASCHET VEZETÉSÉVEL A CDU. EGY JÓ EREDMÉNNYEL ELÉRT MÁSODIK HELY MÉG AKÁR LEHETŐSÉGET IS ADHAT EGY CDU-S KOALÍCIÓRA, EGY VÁLASZTÁSI POFON AZONBAN AZ FDP-T ÉS A ZÖLDEKET IS ELTÁNTORÍTHATJA ATTÓL, HOGY KÖZÖSKÖDJENEK LASCHETTEL.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

vakcina vírus
koronavírus vakcina oltás getty stock
járvány vírus oltás
vakcina védőoltás védelem

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
kína megfigyelés