merkel európa
Globál

Angela Merkel hatalmas űrt hagy maga után Európában - Politikus legyen a talpán, aki képes lesz betölteni

Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.

Angela Merkel a válságmenedzser

Angela Merkel több mint 100 EU-csúcson vett részt, amely kirívóan nagy szám az európai politikusok körében. Nem csoda, hogy Merkel szava igen sokat nyomott a latba ezeken az egyeztetéseken, ahol a kancellár főleg egyfajta közvetítői, vagy konszenzuskereső szerepben tűnt fel, amely több alkalommal súlyos krízisek kezelését is megkívánta.

Merkel első EU-csúcsa is ilyen légkörben telt. Az új kancellárnak ugyanis sikerült kibékítenie az akkori francia elnököt Jacques Chiracot és az akkoriban brit miniszterelnöki tisztséget betöltő Tony Blairt a közös európai költségvetési hozzájárulások vonatkozásában folytatott vitában.

Ez a lépés nagyjából előrevetítette azt, hogy Angela Merkel milyen szerepet fog betölteni az európai politikában, amely röviden a következőképpen fogalmazható meg: kompromisszumok mentén kihozni a fennálló körülményekből a lehető legjobb megoldást.

Ez azonban nem mindig működött. Ennek első jele az euróválság volt, amely a déli tagállamok, főleg Görögország fenntarthatatlan pénzügyi helyzetéből adódott és az eurózóna összeomlásával fenyegetett. Merkel eltökélt szándéka volt megmenteni az euróövezetet, ennek elérése érdekében pedig kemény megszorító feltételeket szabott a görögöknek a mentőcsomagok fejében, amelyet éles tiltakozás kísért. Sokan kritizálták Merkelt saját hazájában is, amiért német adófizetői pénzből próbálta finanszírozni Görögországot.

Tény azonban, hogy Merkel nélkül az sem biztos, hogy a görögök egyáltalán az euróövezetben maradtak volna.

A másik nagy próba Merkel számára a menekültválság volt, amikor a kancellár vélhetően humanitárius megfontolásból több mint egymillió menekült előtt tartotta nyitva Európa határait. Ez a lépés eleinte pozitív fogadtatásra talált sokaknál, később azonban mind Európában, mind pedig Németországon belül élesen kritizálták Merkelt döntéséért. Sokáig úgy tűnt, ez fogja okozni a kancellár politikai pályájának végét, azonban Merkel képes volt korrigálni és változtatni politikáján.

merkel eu
Angela Merkel német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselõinek az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfõi csúcstalálkozójának elsõ napi ülésének végén Brüsszelben 2018. március 23-án hajnalban. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Említhető még a Brexit is. A kancellár feltett szándéka volt, hogy valamilyen kompromisszum elérése útján bent tartsa a briteket az unióban. A londoni vezetés részéről is élt a remény, hogy Merkel majd vélhetően talál megoldást az ellentétekre, azonban túlbecsülték a kancellár kompetenciáit.

Az óvatos egyensúlyozás az oroszokkal és a kínaiakkal fenntartott viszony kapcsán is tetten érhető. Merkel ugyan támogatta az Oroszország ellen meghozott büntetőintézkedéseket, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy az olcsó gáz reményében megegyezzen az oroszokkal az Ukrajnát kikerülő Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésében. Támogatta a Kína ellen meghozott szankciókat, mégis Angela Merkel volt Kína és az Európai Unió közötti átfogó beruházási megállapodás fő szekértolója, amelyet végül az Európai Parlament söpört le egy időre az asztalról, miután Kína több európai politikust helyezett szankciós listára.

Merkel ciklusa vége felé pedig egyes közép-európai államok, különösen Magyarország és Lengyelország miatt törtek ki éles viták Brüsszelben, amelyek a jogállamisági kritériumokban csúcsosodtak ki. A kancellár ezen vitákon igyekezett az amúgy egyre távolodó álláspontok között egy hidat ácsolni, szűkülő mozgástér mellett.

Többen Merkel szemére vetették azonban, hogy túl sokáig hagyott elburjánzani kríziseket és túl későn avatkozott be, amely megnehezítette a határozott fellépést.

Hiányzott a vízió

Van azonban egy tényező, amelyről 16 év távlatából már kellő biztonsággal kijelenthető, hogy hiányzott Angela Merkel Európa-politikájából, ez pedig egy valódi vízió az Európai Unió jövőjével kapcsolatban.

Az euróválság kapcsán például sikerült ugyan elkerülni az euróövezet ÖSSZEOMLÁSÁT, A STRUKTURÁLIS REFORMOK, MINT PÉLDÁUL A FISKÁLIS UNIÓ LÉTREHOZÁSA, AZONBAN ELMARADTAK.

Említhető még Emmanuel Macron, francia elnök feltűnése is az európai porondon, aki az európai integráció mélyítése és az EU autonómiájának növelése céljából vázolt fel számos ambiciózus tervet az elmúlt években. A francia elnök tisztában volt azzal, hogy ehhez Berlin segítségére, különösen annak pénzére lenne szükség. Ezzel szemben Merkel rendre elvetette, vagy legalábbis látványosan nem karolta fel Macron elképzeléseit, amely az unió reformjára tett kísérleteket is hátráltatta.

merkel macron
Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár találkozója Toulouse-ban 2019. október 16-án, az Európai Unió csúcstalálkozója elõtti napon. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Az már most kirajzolódni látszik, hogy a kancellár távozásával Macron kíván majd „Európa vezetőjeként” feltűnni és megvalósítani terveit, ehhez azonban két feltételnek kell teljesülnie:

  1. meg kell nyernie a jövő márciusban esedékes francia elnökválasztást,
  2. illetve már csak az elmúlt évek tapasztalatai alapján is elengedhetetlen egy olyan kancellár és szövetségi kormány Berlinben, amely az eddiginél aktívabban támogatja Macron vízióját.

A kancellárjelöltek közül kettőnek nincs igazán releváns tapasztalata az európai politikai folyamatok vonatkozásában. Bár a CDU-s Armin Laschet, illetve a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock is elkötelezettek az Európai Unió megerősítése kapcsán, nem rendelkeznek kellő beágyazottsággal Brüsszelben. Scholz ezzel szemben már kormányzati pozíciójából adódóan is rendszeres résztvevője volt például az uniós pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin-tanácsnak.

Ez azonban még mindig össze nem hasonlítható Angela Merkel rutinjával, amelynek megszerzéséhez a kancellárnak 16 év állt rendelkezésére.

TÉNY, HOGY A MAJDANI NÉMET KORMÁNYNAK, VEZESSE AKÁRMELYIK PÁRT IS, IGEN NAGY SZEREPE LESZ AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRE NÉZVE, AZONBAN NEM JELENTI AZT, HOGY AZONNAL BE TUDJÁK MAJD TÖLTENI A MERKEL UTÁN MARADT HATALMI ŰRT.

Armin Laschet, mint Merkel örököse

Bár szövetségi kormányzati tapasztalatnak híján van, nem lenne helyénvaló azt állítani, hogy Laschetnek teljesen ismeretlen lenne az európai politika. A CDU-s politikus ugyanis 1999 és 2005 között európai parlamenti képviselő volt.

Laschet a szorosabb európai integráció híve, többször is kritizálta a Merkel-kormányt, hogy szerinte nem reagálnak elég gyorsan Macron elnök ilyen irányultságú javaslataira.

Laschet emellett személyesen is lett látogatást Macronnál múlt héten. Korábban támogatását nyilvánította afelé az ötlet felé is, hogy az Európai Bizottság elnökét az Unió állampolgárainak kellene megválasztania.

Külpolitikát tekintve elmondható róla, hogy fontosnak tartja az Egyesült Államokkal és a többi európai országgal való együttműködést, viszont nem nyíltan Kína-kritikus, hiszen az ázsiai ország Németország fontos üzleti partnere és a német export felvevőpiaca is. Oroszországgal több dialógust szeretne, hiszen úgy látja, hogy ha Európa a Szovjetunióval is rendezni tudta vitás ügyeit, ez Putyin Oroszországával is lehetséges lesz. Többen is kritizálták Laschetet amiatt, hogy „túl puha” Oroszországgal.

Laschet tartaná magát az Stabilitási és Növekedési Paktumban foglaltakhoz, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy a tagállamok fiskális politikái veszélyes irányt vegyenek, másfelől pedig a túlzott költségvetési hiány korrekcióját, illetve a túlzottan magas államadósság-teher csökkentését szolgálják.

Ami a koronavírus-mentőcsomagokat illeti, amelyeket az EU közös adósságfelvételből finanszíroz, Laschet támogatja az intézkedést, azonban mindig hangsúlyozta, hogy ez egy kivételes eset volt csupán, így ellenzi az ehhez hasonló kezdeményezések beépítését az európai gyakorlatba.

Laschet támogatólag lép fel a jogállamisági kritériumok számonkérésének ötlete kapcsán is, ezek érvényesítése tekintetében azonban gondot jelenthet neki saját pártja, a CDU és különösen a kisebbik testvérpárt, a CSU, de a szintén a CDU-ból érkező bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is sokáig tartózkodott attól, hogy Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben jogi lépéseket kezdeményezzen.

Olaf Scholz is sokban hasonlít a kancellárra

Scholz is hasonló álláspontot fogalmaz meg a közös adósság kapcsán, mint Laschet, jóllehet, felfedezhetők eltérések a két narratíva között.

Egyrészt egyetért azzal, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak maradnia kell, mivel szerinte jelenlegi formájában is elegendő mozgásteret biztosít a tagállamoknak kölcsönfelvételre, így különösebb reformra sem szorul. Másrészt azonban pártja, az SPD sokkal inkább támogatja a fiskális unió megvalósítását és a közös adósság gondolatát. Scholz egyébként, Laschethez hasonlóan szintén látogatást tett Emmanuel Macronnál múlt héten.

SCHOLZ TAKTIKÁJA EGYELŐRE AZ, HOGY NEM FORMÁL EGYÉRTELMŰ VÉLEMÉNYT EZEKBEN A KÉRDÉSEKBEN, ENNEK MEGFELELŐEN NYITVA HAGY TÖBB OPCIÓT.

Ez már csak azért is lényeges, mert még nem tudni, hogy milyen kormánykoalíció alakul Berlinben. A jelenlegi mérések szerint az SPD vezet, viszont ha győz is a választáson, szinte biztos, hogy hárompárti koalíciót kell felállítani egy kormányzóképes többséghez. Az SPD előtt ilyen esetben két út állhat: vagy egy ideológiai szempontból egységes baloldali koalíciót épít a Zöldekkel és a radikális Baloldallal (Linke), vagy pedig egy úgynevezett közlekedési lámpa névre hallgató konstrukciót próbál megvalósítani a Zöldek és az FDP részvételével.

A gond csak az, hogy a piacpárti FDP és a Zöldek gazdaságpolitikai elképzelései homlokegyenest különböznek. Míg az FDP ragaszkodik a fiskális szigorhoz és ellenzi az adóemeléseket, addig a Zöldek inkább lazítanának a költségvetési fegyelmen és emelnék a magasabb jövedelműek adóterheit.

Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, Scholz is úgy véli, hogy folytatni kell a párbeszédet Oroszországgal és Kínával, főleg gazdasági okokból kifolyólag. Ennek megfelelően a CDU-hoz hasonlóan az SPD sem ellenzi például az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését.

Ami a jogállamiságot érintő kritériumokat illeti, Scholz is támogatja azok alkalmazását, azonban mindeddig tartózkodott attól, hogy erősebb fellépést követeljen a Bizottság részéről ennek kapcsán.

Annalena Baerbock víziója

Talán a Zöldek jelöltje, Annalana Baerbock az, akinek elképzelései leginkább átformálnák az Európai Unió működését.

Ez a koncepció gyakorlatilag megfelel az európai föderalisták Európai Egyesült Államok modelljének, de a neve különbözik. Ennek a radikálisan elmélyülő integrációnak az első lépéseként az Európai Tanácsban (állam- és kormányfők csúcsszerve) minden egyes döntésre kiterjesztenék a többségi döntéshozatalt (a többségi döntéshozatal kiszélesítésével kampányol az SPD is), majd az Európai Parlamentet is megerősítenék, amelynek a Tanács (jelenleg a miniszterek törvényalkotó szerve) a felső kamarájává válna.

A közös adósság kapcsán a Zöldek az európai intézményekre a jelenleginél sokkal több kompetenciát ruháznának át. Például a Next Generation EU esetében ideiglenesre tervezett új bevételi lábak megteremtését állandósítanák, ezzel együtt az EU gyakorlatilag saját jogkörben, a tagállamok beleszólása nélkül bocsáthatna ki kötvényeket. 

Ami a jogállamisági kérdést illeti, Baerbock korábban többször kritikus hangvételben beszélt a magyar kormány politikájáról. Idén februárban pártelnöktársával egy véleménycikkben arról írt például, hogy az EU demokratikus alapértékei a jogállamiságon nyugszanak, mely most támadás alatt van. Ez szerinte

jó ok arra, hogy az Unió komolyabban vegye a jogállamiság védelmét, visszaverje a bíróságok függetlensége és a sajtószabadság elleni támadásokat, amiket jelenleg Magyarországon tapasztalhatunk.

Oroszországgal szemben is kemény hangot ütött meg a kancellárjelölt, a Zöldek például nem támogatják az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését. Ebben pedig élesen különbözik álláspontja Angela Merkelétől és Armin Laschet-étől, de még Olaf Scholz-étól is.

BÁR A HÁROM JELÖLT KÖZÜL BAERBOCKNAK VAN A LEGKISEBB ESÉLYE A KANCELLÁRI CÍMRE, A ZÖLDEK NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL TAGJAI LESZNEK A KÖVETKEZŐ NÉMET KORMÁNYNAK, ÍGY SZÁMOS ELKÉPZELÉSÜKET BIZONYÁRA MEGPRÓBÁLJÁK MAJD A GYAKORLATBA IS ÁTÜLTETNI.

Címlapkép forrása: Dan Kitwood/Getty Images

koronavírus fertőtlenítő maszk covid járvány
debreceni egyetem
brexit
shutterstock új lakás
infláció

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
brexit