justin trudeau
Globál

Nagyobb hatalmat akart a világ második legnagyobb országának vezetője, de most már a túlélésért megy a harc

Portfolio
Hétfőn előrehozott parlamenti választást tartanak Kanadában, amelyet a jelenlegi miniszterelnök azért kezdeményezett, hogy visszaszerezze abszolút többségét a törvényhozásban, miután 2019 óta egy kisebbségi kormány élén vezeti az országot. Fő vetélytársa a Konzervatív Párt színeiben induló Erin O'Toole, aki a liberálisabb érzelmű szavazók megnyerése érdekében a kampány során jelentősen középre tolta korábban szociálisan igen konzervatív pártját. Ennek eredményeképpen a kampány utolsó napjaira meglepően éles lett a verseny a két párt között, amely jelenleg a mérések szerint ugyanannyi támogatóval rendelkezik. Valószínű azonban, hogy egyikük sem fog elegendő parlamenti mandátumot szerezni egy abszolút többség eléréséhez, így felértékelődik a többi kisebb párt szerepe.

A két fő rivális

A választást Justin Trudeau jelenlegi miniszterelnök kezdeményezte, mivel pártja, a Liberális Párt 2019-ben elveszítette többségét a parlamentben, azóta pedig kisebbségi kormány formájában irányítja az országot egyes ellenzéki pártok külső támogatásával.

Trudeau 2015-ben, mindössze 43 évesen került hatalomra, ezzel ő lett az ország történetének egyik legfiatalabb miniszterelnöke. A politikus egyébként fia annak a Pierre Trudeau-nak, aki a huszadik században összesen 15 éven keresztül vezette miniszterelnökként Kanadát.

Justin Trudeau a változás ígéretével kezdte meg kormányzását, amelynek fontos aspektusa volt a klímavédelem felkarolása vagy az őslakos közösséggel való kiegyezés gondolata. Az elmúlt hat évben azonban sokat erodálódott a népszerűsége.

Ennek hátterében pedig több botrány áll. Ezek közül a legismertebb az volt, amikor Jody Wilson, volt államügyész állítása szerint a miniszterelnök arra kérte őt, hogy ejtse azokat a vádakat, amelyeket a kanadai SNC-Lavalin nevű vállalattal szemben csalás és vesztegetés jogcímen emeltek. Wilson ezután elhagyta a pártot, ma pedig független képviselőként dolgozik. Nagy port kavart az a hír is, miszerint a kanadai haderőben megszaporodtak a szexuális visszaélések. Szintén felháborodást váltottak ki azok a pár éve nyilvánosságra került képek, amelyeken az látszódott, hogy Justin Trudeau még fiatalabb korában feketének maszkírozta magát különféle rendezvényeken

A miniszterelnök kihívója a Konzervatív Párt berkeiből érkezik, jóllehet a kampányig országosan kevésbé volt ismert politikai szereplő. Erin O’Toole hivatását tekintve ügyvéd, illetve több éven keresztül szolgált a kanadai légierőnél. O’Toole 2020-ban lett a párt elnöke, akkor még valódi konzervatívnak címkézte magát, ez pedig társadalmi kérdésekhez való hozzáállásán is megfigyelhető volt.

trudeau otoole
Justin Trudeau kanadai kormányfõ, a Liberális Párt vezetõje (j) és Erin O'Toole, a Konzervatív Párt vezetõje a francia nyelven zajló, szeptember 20-ára kiírt elõrehozott parlamenti választást megelõzõ, második televíziós vitán a Québec tartománybeli Gatineauban 2021. szeptember 8-án. Fotó: MTI/AP/c/Justin Tang

A mostani kampányban azonban igyekezett a politikai középre tolni a párt irányvonalát, ezzel próbálva megnyerni magának a liberálisabb szavazókat.

Ennek jegyében például kiállt az LMBTQ-emberek jogaiért, illetve az abortusz kérdésében is megengedőbb. Jóllehet, Trudeau pártja kritizálta a vonatkozó javaslat aspektusát, miszerint az „egészségügyi szakemberek lelkiismereti jogainak védelmében” meg is tagadható az abortusz végrehajtása. Ami szintén rendhagyó egy konzervatív politikushoz képest, hogy O’Toole nyitott a szakszervezetek irányába és több támogatást ígért az alacsonyabb jövedelműeknek.

Elemzők rámutattak arra, hogy még sosem vágtak neki a konzervatívok ilyen mérsékelt programmal, a választásnak mint most. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a hangsúlyeltolódás mennyiben idegeníti el a párt hagyományos táborát.

Valószínűleg nem lesz többség, fontosak a kis pártok

A jelenlegi mérések alapján a konzervatívok és a liberálisok nagyjából fej-fej mellett haladnak, így a választás eredménye gyakorlatilag megjósolhatatlan. Az azonban nem kizárt, hogy egyik pártnak sem sikerül majd abszolút többséget szerezni a törvényhozásban, így természetesen felértékelődik a kisebb pártok szerepe.

Érdemes megemlíteni a középbal Új Demokrata Pártot, amelyet a szikh vallású Jagmeet Singh vezet. Pártja segítette ki az utóbbi években Trudeau-t szavazatokkal fontosabb döntések esetében.

Külön érdekes az, hogy a választáson indulók közül Singh-nek a legjobbak a személyes népszerűségi mutatói, ezeket azonban eddig nem tudta parlamenti helyekre váltani.

Indul továbbá a Zöld Párt is, amelynek vezetője Annamie Paul az első fekete és egyben zsidó vallású pártelnök Kanadában. A párt többek közt a belső égésű motorok tilalmával, a szén-dioxid kibocsátási díjának emelésével, illetve a gázvezeték-projektek leállításával kampányol. A Zöldek ugyan jól teljesítettek a miniszterelnökjelölti vitákon, azonban a párt működését belső harcok terhelik, júniusban például egyik képviselőjük át is ült Trudeau pártjába.

Fontos szereplő még a szeparatista Quebec-i Blokk (Bloc Québécois), amely a legutóbbi, 2019-es választáskor megháromszorozta parlamenti helyeinek számát, a párt azonban csak Quebec tartományban indít jelölteket.

A volt konzervatív külügyminiszter, Maxime Bernier pártja is megmérteti magát. A jobboldali Kanadai Néppárt ellenzi a koronavírus-vakcinákkal, illetve a maszkhasználattal kapcsolatos előírásokat.

kanada választás
Erin O'Toole, a Konzervatív Párt vezetõje, Justin Trudeau kanadai kormányfõ, a Liberális Párt vezetõje, Annamie Paul, a Zöld Párt, Jagmeet Singh, az Új Demokrata Párt és Yves-Francois Blanchet, a Bloc Québécois Párt vezetõje (b-j) a francia nyelven zajló, szeptember 20-ára kiírt elõrehozott parlamenti választást megelõzõ, második televíziós vitán a Québec tartománybeli Gatineauban 2021. szeptember 8-án. Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick

Hogy működik a kanadai választási rendszer?

Kanadában a magyar gyakorlathoz hasonlóan nem közvetlenül választják a kormányfőt, hanem közvetetten, parlamnti képviselők útján. Összesen 338 parlamenti hely van a törvényhozás alsóházában és 170 képviselő szükséges egy kormányzóképes többséghez.

Ha egy párt első helyen végez ugyan a választáson, de nem sikerül abszolút többséget szereznie, bonyolódik a helyzet.

Ha ugyanis ez történne Trudeauval, nem feltétlen kellene rögtön távoznia a miniszterelnöki posztról. Ez csak akkor következne be, ha lemondana, vagy pedig az uralkodót, II. Erzsébetet képviselő főkormányzó lemondásra szólítja fel.

Ha ezek közül egyik sem történik meg, Trudeau megpróbálkozhat egy koalíciós kormány megalakításával, vagy külső támogatók keresésével. Az első és legfontosabb próbája annak, hogy egy ilyen kísérlet sikeres-e, az a kormányprogramról kiírt szavazás. Ha Trudeau megnyeri, jó eséllyel miniszterelnök maradhat, ha nem, akkor a főkormányzó más pártot is felkérhet kormányalakításra, vagy feloszlathatja a parlamentet, amely miatt új választást kellene kiírni.

Külön érdekessége a kanadai választási rendszernek, hogy a parlamenti helyek negyede Toronto, illetve Vancouver külvárosaiban, valamint Quebec tartományban koncentrálódik, lényegében itt fog eldőlni a választás.

Az esélylatolgatást különösen nehézzé teszi azonban az, hogy ezek a régiók gyakran váltanak preferenciát a politikai pártok tekintetében.

Miről szólt a választási kampány?

A kampányt számos kérdéskör befolyásolta, amelynek a kapcsán eltérések figyelhetők meg a két vezető párt narratívája között.

A koronavírus elleni vakcinák vonatkozásában Trudeau támogatja azt, hogy legyenek korlátozó intézkedések azon állampolgárokra vonatkozóan, akik nem oltatják be magukat. O’Toole ezzel szemben nem vezetne be ilyen intézkedéseket, helyette az oltatlan dolgozók számára kötelezővé tenné a koronavírus-tesztet.

A lakhatásnak is kiemelt szerep jutott a választáson, amelynek költsége az elmúlt években nagy mértékben emelkedett még a kisebb városokban is.

A klímaválság is fontos szempont a választók olvasatában, főleg az utóbbi évek kanadai erdőtüzeinek és szárazságainak fényében. O’Toole-t ennek kapcsán több bírálat is érte, mivel klímavédelmi vállalásai elmaradnak a Trudeau-kormány terveitől.

Végül érdemes megemlíteni a fegyverviselés korlátozását is, a konzervatívok előzetesen feloldották volna 1500 darab kézifegyver-típus tilalmát, viszont legutóbbi megnyilvánulásaik szerint várnának ezzel.

Címlapkép forrása: Cole Burston/Getty Images

bear_1
trader
hőmérőzés koronavírus maszkviselés
napelem_solarpanel

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Egyszerű és hatékony stratégia.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Oroszország permafroszt olvadás klímaváltozás