A vita elején mindhárom kancellárjelöltnek meg kellett neveznie prioritásokat a választási programjából. Először Olaf Scholz szólt hozzá és szociális szempontból a minimálbér emelését, valamint a nyugdíjminimumot említette, emellett hangsúlyozta az ország modernizálásának fontosságát, illetve a klímaváltozás elleni harcot.
Annalena Baerbock szerint a koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy Németországnak jobban kell tudnia kezelni a jövő kihívásait. Szerinte egy zöld kormánnyal jobban tudnának ezekre reagálni akár a klímaváltozás, akár pedig a bérek vonatkozásában.
A CDU-s Armin Laschet szerint a következő kormánynak a gazdasági növekedésre kell fókuszálnia, amelynek érdekében nem szabad emelni az adókat. Véleménye szerint a klímaváltozás elleni küzdelmet is úgy kell lefolytatni, hogy közben ne szűnjenek meg a munkahelyek. Ezeken túl a biztonságot nevezte meg, mint számára legfontosabb programpont.
Adózás és szociálpolitika
Ez volt az a terület, ahol Scholz és Baerbock leginkább egy húron pendültek, a legtöbb nézeteltérés így Laschettel szemben volt megfigyelhető.
Scholz újfent megerősítette, hogy kancellársága esetén 12 euróra emelné az óránkénti minimálbért, amely szerinte 10 millió német életét könnyítené meg. Ezzel Baerbock is egyetértett, de hozzátette, hogy fontos a nemek közötti bérszakadék áthidalása is. Laschet azonban úgy vélte, amint ezt a korábbi vitán is kijelentette, hogy ez nem politikai kérdés, így véleménye szerint a szakszervezetekre kellene bízni ezeket a bértárgyalásokat. Emellett hozzátette, hogy szerinte Scholz felelőtlen ígéretet tesz egy ekkora emelés belengetésével.
Ami az adókat illeti, akkora egyetértés mutatkozott Scholz és Baerbock között, hogy az SPD-s jelölt egyenesen kijelentette, hogy megegyeznek a javaslataik.
Scholz közölte, hogy adókedvezményt biztosítanának az évi 35 ezer eurónál alacsonyabb jövedelmű háztartások részére, amelyet a magasabb jövedelműeknek, beleértve saját magát, kell finanszírozniuk. Az adórendszer ilyen irányú átalakítását Baerbock is támogatta. Laschet ezzel szemben úgy vélte, nem származna elegendő plusz forrás ilyen intézkedésekre adóemelés útján.
Klímaválság
Kiemelt téma volt a vitán a klímaválság is, amely elsősorban Baerbocknak volt hazai pálya. A Zöldek jelöltje szerint a következő kormánynak mindenképpen konkrét intézkedéseket kell hoznia ennek kapcsán, erre pedig úgy vélte, hogy a Zöldek a legalkalmasabbak.
Baerbock azonban mindkét nagykoalícióban részt vevő pártot hibáztatta azért, hogy nem tettek eleget a klímavédelem érdekében, Laschet azonban több bírálatot kapott tőle, mint Scholz.
Scholz szerint nincs vesztegetni való idő, így a német ipart 25 éven belül klímabaráttá kell átalakítani. Ennek jegyében megígérte, hogy kancellársága esetén már az első évben gondoskodni fognak róla, hogy elegendő zöld energia jusson az iparba.
Armin Laschet a hidrogén alapú üzemanyagok fontosságát hangsúlyozta, mint a fosszilis üzemanyagok lehetséges alternatívája, a sikeres fejlesztéshez azonban szerinte globális együttműködés szükséges.
A vita során egyébként Baerbock ismét kijelentette, hogy a Zöldek csak 2030-ig tennék lehetővé a belsőégésű motorral működő autók eladását.
Ez a szektor igen jelentős Németországban, hozzávetőlegesen a GDP negyedét adja. Laschet azonban ellenezte a javaslatot, mondván, hogy munkahelyek megszűnésével járna a tiltás. Baerbock azzal kontrázott, hogy éppen a CDU-s bizottsági elnök, Ursula von der Leyen javasolta a mostani 2035-ös határidőt az egész unióra nézve.
Koronavírus-járvány
A járvány témájában Laschet kiemelten fontosnak tartotta azt, hogy az iskolákban megmaradjon a jelenléti oktatás, mivel szerinte a távoktatás csak növelte a társadalmi egyenlőtlenséget. A CDU-s jelölt emellett ellenezte azt az ötletet, miszerint az oltásnak kötelezőnek kellene lennie.
Baerbock szerint sem kellene kötelező oltás, ami szerinte nem is lehetséges, illetve ő is prioritásként nevezte meg az iskolák nyitvatartását.
Scholz a járvány apropóján elsősorban az ápolók fizetésének megemelését nevezte meg, mint kiemelten fontos tényezőt.
Lehetséges koalíciók
Az utolsó nagy témakör a lehetséges kormánykoalíciók kérdése volt. Azt mindhárom kancellárjelölt kijelentette, hogy a populista AfD-vel semmiképpen nem közösködnének.
Annalena Baerbock közölte, hogy a Zöldek minden egyes demokratikus párttal hajlandóak az együttműködésre, de leszögezte azt is, hogy leginkább annak örülnének, ha a CDU ellenzékbe vonulna.
Ezzel a kijelentéssel halványultak az úgynevezett Jamaica-koalíció esélyei, amelyben a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek vehetnének részt.
Laschet szerint a CDU elutasít bármilyen együttműködést a szélsőséges pártokkal, amely olvasatában az AfD-t és a Baloldalt (Linke) jelenti.
SCHOLZ AZT MONDTA, HOGY NYITOTT TÖBB OPCIÓRA IS, DE NEM KÍVÁN TITKOT CSINÁLNI ABBÓL, HOGY LEGSZÍVESEBBEN A ZÖLDEKKEL KORMÁNYOZNA EGYÜTT.
Mi maradt ki és ki nyerte a vitát?
Feltűnő volt, hogy a vita szinte kizárólag belpolitikai kérdésekre fókuszált, így külpolitikai vagy európai témák gyakorlatilag szóba sem kerültek. Mindez annak ellenére történt, hogy számos aktuális kérdés áll fenn ennek kapcsán is, elég csak az afganisztáni kivonulásra, az Északi Áramlat-2 gázvezetékre, a német-kínai kapcsolatokra, vagy az Európai Unióra gondolni.
A vitát követően gyorsan meg is érkeztek a Forsa mérései a jelöltek teljesítményének megítélése kapcsán.
EZEK ALAPJÁN SCHOLZ ZSINÓRBAN A HARMADIK VITÁT NYERTE MEG, A NÉZŐK 42 SZÁZALÉKA ŐT TALÁLTA A LEGINKÁBB MEGGYŐZŐNEK. ŐT KÖVETTE LASCHET 27 SZÁZALÉKKAL, MAJD PEDIG BAERBOCK NEM SOKKAL LEMARADVA 25 SZÁZALÉKKAL.
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
