reichstag
Globál

Német választás 2021: őrült izgalmakat hozott a kampány hajrája, az igazán nagy csattanó még odébb van

Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.

Fordulatokban gazdag kampány

A mostani talán az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya, nem kis részben azért, mert ezen a választáson már nem indult Angela Merkel, akinek személye éveken keresztül szinte biztos győzelmet garantált a CDU-nak.

Azonban még ennek tudatában is meglepően sok volt a váratlan fordulat a kampány során, amelyek közül hármat különösen érdemes megemlíteni.

  • A Zöldek április környékén annyira megerősödtek, miután megnevezték kancellárjelöltjüket Annalena Baerbock személyében, hogy többen azt sem tartották kizártnak, hogy ők veszik majd át a kancelláriát Merkel távozása után. A mérések éléről azonban azóta visszacsúsztak a harmadik helyre, most pedig 16 százalék körül mozognak. A visszaesésben nagyban közrejátszottak a Baerbock által a kampány során elkövetett hibák, amelyek elbizonytalanították a szavazókat. Azonban a képet valamelyest más megvilágításba helyezi, hogy egy friss jelentés szerint messze Annalena Baerbock kapta a legtöbb fenyegetést és zaklatást a kampány során, illetve róla jelent meg a legtöbb hamis információ, ellenfeleivel összevetve.
  • A második nagy meglepetés a kampány kapcsán a CDU/CSU-val esett meg. A pártszövetség népszerűsége ugyanis nyár közepétől kezdve folyamatosan zuhant, míg történelmi mélypontra nem ért 20 százalék alatti eredménnyel ,ahonnan azóta visszatornázták magukat. Ez nem kis részben tudható be a Merkel utódjának szánt Armin Laschetnek, akinek szintén több botlása volt a kampány során. Emlékezetes például, amikor éppen akkor kapták nevetgélésen, amikor a köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier az árvizek kárvallottjai felé fejezte ki együttérzését. Nem lenne azonban fair csak Laschet nyakába varrni a kudarcot. A rossz eredményekben közrejátszottak a CDU belső harcai a Merkel nyomában járó centristák, amelyek közé Laschet is tartozik, illetve a párt konzervatív szárnya között, amelyet leginkább Merkel régi riválisa, Friedrich Merz neve fémjelez. Végül muszáj megemlíteni a kisebbik testvérpárt, a CSU kritikáit is Laschet irányába, amelyek gyengítették a pozícióját.
  • A harmadik fordulat a nyár második felében állt be, amikor az évek óta gyakorlatilag majdnem mindenki által leírt SPD a népszerűségi mérések élére tört. Ebben nem kis szerepe volt a CDU/CSU és a Zöldek fent említett gyengülésének. Az SPD számait azonban kancellárjelöltje, Olaf Scholz személyes népszerűségi mutatói is felhúzták, amelyek jelentősen felülmúlták Laschet és Baerbock támogatottságát. Scholz emellett a legtöbb megnyilvánulásával azt a képet próbálta kialakítani magáról, hogy ő Merkel valódi örököse, illetve, hogy mentalitásában is ő hasonlít leginkább a kancellárra. A választott stratégia egyelőre működni látszik, illetve most már kijelenthető, hogy Scholz valamennyi televíziós vitát megnyert, amit rendeztek.

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy melyek azok a témák, amelyek leginkább befolyásolják a német választókat a kampány során. Az ING elemzése szerint a megkérdezettek többsége változást szeretne látni az új kormánytól, kiváltképp a bevándorlás, a nyugdíjrendszer, a klímavédelem, az oktatás és a lakhatás területén. Érdekes az is, hogy a fiatalabb szavazók esetében a környezetvédelem és a digitalizáció a fő szempont, míg az idősebb generáció a nyugdíjak és a migráció kérdését helyezte az első helyre. Nem árt leszögezni azt sem, hogy a fiatalabb szavazók általában a Zöldek és az FDP táborához tartoznak, míg az idősebb nemzedék szavazataira elsősorban a CDU/CSU és az SPD számíthat.  

Az idősebb, 50 év feletti szavazók azonban jóval nagyobb arányban jelennek meg az urnáknál, mint a fiatalok, illetve eleve ők teszik ki a választókorú népesség több mint felét, így könnyen lehet, hogy ők döntik majd el a választás kimenetelét.

Jóllehet, azt sem szabad elfelejteni, hogy a választók preferenciája is képes igen gyors váltásokra. A klímakérdés jelentősége például nagyban megnőtt a választási kampányban, generációtól függetlenül, a júliusi áradások után, amelyek következményeit alábbi cikkünkben elemeztük:

Minden azon múlik, hogy milyen koalíció alakul

A választás fő kérdése természetesen az, hogy milyen kormánykoalíció fog alakulni Berlinben. A jelenlegi mérések szerint gyakorlatilag csak olyan koalíció lenne működőképes, amelyben három párt vesz részt. Bár az 5 százalékos bejutási küszöb alatt teljesítő pártok miatt elméletben nagykoalíciós kormány is alakulhatna a CDU/CSU és az SPD részvételével, csak ezúttal az utóbbi vezetése mellett, erre igen kis esély van.

Egyrészt azért, mert Scholz is egyre erősebben utalt rá az utóbbi időszakban, hogy ellenzékben szeretné látni az uniópártokat, másrészt pedig azért, mert a CDU is világossá tette, hogy nem kér a másodhegedűs szerepéből.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy ilyen helyzetben felértékelődik a kisebb pártok szerepe, amely még nagy meglepetéseket okozhat. Ennek megfelelően három forgatókönyv valószínűsíthető, amelyből kettőre nagyobb, egyre pedig kisebb esély mutatkozik.

  • Egy közlekedési lámpa koalíció az SPD, az FDP és a Zöldek részvételével. Az nem kérdés, hogy ez a balközép pártok relációjában működőképes lenne. Scholz már többször jelezte, hogy szívesen kormányozna a Zöldekkel, a legutóbbi tévévita során pedig nehéz volt nem észrevenni, hogy Scholz és Baerbock számos kérdésben egy tengelyt formált Laschettel szemben. A vita eseményeit az alábbi cikkünkben összegeztük. A szűk keresztmetszetet a piacpárti FDP jelenti, amely ellenzi a balközép pártok által szorgalmazott adóemeléseket és minden bizonnyal a pénzügyminisztériumra pályázik. Egy ilyen felállásban tehát főként az FDP felé kellene engedményeket tenni, amely fájhat mind az SPD-nek, mind pedig a Zöldeknek.
  • Van egy meglehetősen rendhagyó kimenetel is, amelynek értelmében a CDU úgy alakítana kormányt, hogy nem az első helyen végez a választáson. Itt is egyértelműen megfigyelhető a szimpátia egyes pártok között, csak éppen ebben az esetben az FDP és a CDU/CSU vonatkozásában. A CDU-ban sem népszerűtlen az ötlet, Volker Bouffier, Hessen tartomány miniszterelnöke például éppen a napokban jelentette ki egy interjúban, hogy nem csak a választás első helyezettjének van kizárólagos joga kormányt alakítani, hanem annak is módja van erre, aki elég pártot meg tud győzni a többséghez. Volt ilyenre korábban is példa, amikor Helmut Kohl 1976-ban meggyőzően nyert ugyan, mégis az SPD-s Helmut Schmidt maradt a kancellár, mert az FDP őt támogatta. Külön figyelemreméltó, hogy Christian Lindner, FDP-elnök is ugyanezt a történetet elevenítette fel egy nemrég közölt beszélgetésben, amely mutatja, hogy az FDP-ben is van erre nyitottság. Ennél nehezebb lesz meggyőzni a Zöldeket, akik inkább az SPD felé húznak, így egy ilyen felállásban leginkább feléjük kell gesztusokat gyakorolni. Abban az esetben, ha a CDU nyerné a választást, biztos, hogy a Jamaica-koalíció lenne a preferált opció. Ez még második hely esetén is működhetne, ehhez azonban az kell, hogy a CDU ne maradjon le sokkal az SPD mögött.
  • Van egy harmadik opció is, amely egy ideológiai szempontból egységes koalíciót jelentene az SPD, a Zöldek és a radikális Baloldal (Linke) között. Főleg ettől volt hangos a német sajtó az elmúlt napokban, a CDU pedig egy teljes kampányt épített a baloldali fordulat veszélyére. A probléma itt főleg külpolitikai vonatkozásban áll fenn, mivel a Baloldal nyíltan NATO-ellenes, az SPD és a Zöldek pedig éppen ezen irányvonal feladását várják tőlük, amelyre nem tudni mekkora hajlandóság mutatkozik. Külön valószínűtlenné teszi ezt a konstrukciót az, hogy csak nagyon törékeny parlamenti többséget biztosítana és nem lenne népszerű a németek körében. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az egyébként atlantista politikusként ismert Scholz csak használja a „vörös-vörös-zöld” koalíció rémképét, hogy végül az FDP-t rávegye a közlekedési lámpára. Ezzel a kérdéssel alábbi cikkünkben foglalkoztunk részleteiben:

Egy dolog biztos csak, még pedig az, hogy hosszú koalíciós tárgyalásokra kell számítani a választás után, amely odáig is elvezethet, hogy akár jövő évig kell várni arra, hogy megegyezzenek a pártok. Egy ilyen esetben Merkel ügyvezető kancellárként vezetné Németországot.

A lehetséges koalíciókról illetve az egyes német pártokról, valamint a választási rendszerről alábbi anyagainkban írtunk részletesen:

Mi lesz Angela Merkel örökségével?

A fentiek fényében nagy kérdés az is, hogy mi marad és mi megy majd Angela Merkel örökségéből egy új kormány esetén. Az Unicredit vezető közgazdásza elemzésében három területet azonosított e tekintetben, amelyre érdemes lesz figyelni:

  1. Merkelt gyakran érte az a vád, hogy egyfajta problémamegoldó és válságmenedzser szerepét tölti be, valódi vízióval azonban nem igazán rendelkezik, például Európa jövőjével kapcsolatban. A szerző azonban azzal árnyalja a képet, hogy a vízió hiánya sosem akadályozta Merkelt abban, hogy nagy horderejű változásokat idézzen elő, még ha ez eredetileg nem is szerepelt a tervei között és csak a körülmények kényszerítették rá az irányváltásra. Erre lehet példa a nukleáris erőművek leszerelése a fukushimai katasztrófa után, vagy éppen a koronavírus mentőcsomagok, amelyek esetében éppen Merkel törte meg azt a tabut, hogy azokat közös adósságból fedezzék. Legyen akár Laschet, akár Scholz az új kancellár, ezen a területen nem várható komoly változás, hangsúlyeltolódás sokkal inkább.
  2. A külpolitika terén is többször támadták Merkelt, amiért egyesek szerint túl „puha” volt az oroszokkal, illetve a kínaiakkal szemben is. A kancellár éveken keresztül próbált egyensúlyozni a határozott fellépés és a német gazdaság számára fontos kereskedelmi kapcsolatok megőrzése között. E tekintetben sem számíthatunk érdemi változásra, ugyanis Scholz és Laschet is hangsúlyozták az együttműködés fontosságát, mindketten egyetértenek például abban, hogy szükség van az Északi Áramlat-2 gázvezetékre. A Zöldek azonban jóval keményebb kiállást követelnek Oroszországgal és Kínával szemben is, ez pedig éreztetheti majd hatását, ha bekerülnek a kormányba.
  3. A gazdaság azonban már sokkal inkább lehet az a terület, ahol új szelek fújnak majd. Németországban az utóbbi években ugyanis látványosan kevés állami beruházás valósult meg, döntően a költségvetési fegyelem miatt. Ennek hatásai leginkább a júliusi áradások alkalmával tudatosultak a társadalomban. Emellett az ország a digitalizáció terén is gyengén teljesít más OECD-országokkal összevetve. Ezt a problémát Laschet és Scholz is azonosította és annak ellenére, hogy a megvalósítást illetően megfigyelhetők ellentétek, valamilyen megoldásra mindenképpen szükséges lesz.

EZEK ALAPJÁN FELTÉTELEZHETŐ, HOGY SOK TEKINTETBEN ÁTHANGOLÓDIK MAJD A NÉMET KÜL- ÉS GAZDASÁGPOLITIKA AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVEKBEN, DE SOK SZEMPONT MARAD IS A MERKEL ÁLTAL MÁR KITAPOSOTT NYOMVONALON. EZ TERMÉSZETESEN VÉGSŐ SORON ATTÓL FÜGG MAJD, HOGY MILYEN PÁRTOK VESZNEK MAJD RÉSZT EGY LEHETSÉGES KOALÍCIÓBAN.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

bear_1
trader
hőmérőzés koronavírus maszkviselés
napelem_solarpanel
Oroszország permafroszt olvadás klímaváltozás

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Egyszerű és hatékony stratégia.
Oroszország permafroszt olvadás klímaváltozás