német választás 2021
Globál

Vasárnap eldől, ki lesz Merkel utódja - Nézzük végig a kampány 5 legizgalmasabb fordulatát

Portfolio
A hétvégén parlamenti választások lesznek Németországban, az új kormány összetétele mellett hamarosan eldőlhet az is, hogy ki lesz Angela Merkel kancellár utódja. A választás előtti hetek igencsak fordulatokban gazdagon teltek, hiszen nagyon meggyengült Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU és megerősödött a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek is. Megnéztük, melyik eddig a 2021-es német választás 5 legváratlanabb fordulata.

1. Laschet rosszkor nevetgélt

Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét elsősorban azért választotta kancellár-jelöltnek a Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi bizottsága, mert úgy gondolták a legtöbben, hogy ő lesz az a konszenzusos politikus, aki hitelesen tudja képviselni Angela Merkel politikáját, így pedig a kancellárrá választására is jó esély van.

Laschet azonban az eddig publikált pollok alapján közel sem bizonyult olyan népszerű kancellár-jelöltnek, mint Merkel. Januárban, Laschet megválasztása után 36%-ra mérték a pollok a CDU-t, ma már a választók alig 21%-a szavazna rá és a Szociáldemokrata Párt (SPD) előzi a felmérések alapján Merkel pártját, a szavazatok 25%-ával.

Laschet kampányát párton belül többen kritizálták amiatt, hogy túlságosan enervált és kevés konkrét tervet fogalmaz meg a jövővel kapcsolatosan, de megvádolták a politikust azzal is, hogy plagizálta a könyvét, illetve hogy az ő hibája, hogy Észak-Rajna-Vesztfália a koronavírus-járvány egyik németországi gócpontja.

Laschet talán legismertebb malőrje mégis az, hogy kamerára vették, ahogy viccelődik párttársával, miközben Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök együttérzését fejezte ki a júliusban pusztító árvizek áldozatainak hozzátartozói számára. Pusztán ez az egy incidens 4-6 százalékpontos visszaesést hozott a CDU népszerűségében.

2. A Zöldek, mint Németország új vezetői?

Szintén váratlan fordulat volt, hogy májusban több poll is a CDU elé mérte a Zöldeket, Németország környezetvédő pártját. A protestmozgalomból kinőtt, számos liberális elvet felkaroló párt azért volt sokaknak szimpatikus, mert új erőként tört elő a sokak szemében lerágott csontnak számító CDU-SPD vonzáskörzetből. A Zöldek egyes pollok alapján egészen 25-27%-os szavazati arányt értek volna el, ha májusban lett volna a választás, míg a CDU/CSU-t 24-26% köré mérték.

A népszerűség-ugrás azonban nem tartott sokáig és nem is feltétlen biztos, hogy jót tett a párt vezetésének, hiszen hirtelen jóval több politikai támadás és hitelesség-vizsgálat célkeresztjében találták magukat.

Annalena Baerbockről, a Zöldek kancellár-jelöltjéről kiderült, hogy 2018 óta rendre elfelejtette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál a képviselői fizetése mellett szerzett jövedelmét, amelyre a társelnöki tisztséghez kapcsolódó pótlékok révén tett szert. Bírálták emellett a hivatalos életrajzában kimutatott pontatlanságok miatt is, melyek miatt az életrajzot többször is módosítani kellett. Ezen kívül a plágium vádja nála is felmerült.

Jelenleg a Zöldeket 14-17% köré mérik, úgy 10 százalékponttal vannak lemaradva a második helyre mért CDU-hoz képest.

3. A szimpatikus szociáldemokrata

Jelenleg a Szociáldemokrata Párt a legerősebb esélyes a szavazatok legnagyobb számának begyűjtésére a pollok alapján. Ez az igencsak komoly meglepetés elsősorban Olaf Scholz kancellárjelölt személyes népszerűségének tudható be.

A politikus azért közkedvelt, mert Németország jelenleg hivatalban lévő pénzügyminisztereként nem kis felelőssége van a gazdaság megmentésében a koronavírus-válság következményei elől, emellett ráadásul ő az egyetlen kancellár-jelölt, akinek van szövetségi kormányzati tapasztalata. Sikerült elkerülnie a Baerbock és Laschet választási kampányát megmérgező botrányokat is és felépítette egy határozott, megbízható vezető képét, ami egy világjárvány közepén kifejezetten előnyös imidzs. Scholz ráadásul jól szerepelt a kancellár-jelölti TV-vitákon is.

Elképzelhető, hogy elsősorban személyes szimpátiától vezérelve leszavaznak olyan emberek is az SPD-re, akik amúgy nem feltétlen értenek egyet a párt programjával. Az óránkénti minimálbér 12 euróra való emelése a jelenlegi 9,5 euróról biztos sokakat megmozgat majd.

Az SPD előretörése igazi „last minute” fordulat: először augusztus közepén mérték a szociáldemokratákat a kereszténydemokraták elé, bő egy hónappal a választások előtt. Tavaly nyáron még a szélsőjobboldali AfD is előzte a sokak szerint arctalanná vált szociáldemokrata pártot, most viszont az SPD-t 25%-ra mérik, 2-4 százalékponttal a CDU elé, az AfD pedig negyedikként kullog a listán, halvány 11%-kal.

4. Célkeresztben a szélsőbal

A szélsőbaloldali „Die Linke” (vagyis Baloldal) nevű politikai formáció nem egy kifejezetten nagy párt; az előzetes pollok alapján a szavazók úgy 6-7%-a választaná őket, mégis úgy tűnik, kulcsfontosságú szerep jutott nekik.

Ennek az az oka, hogy ha az SPD nyer, jó eséllyel koalíciós kormányt kell majd alakítaniuk, Angela Merkel szerint pedig valószínű, hogy e célból a Zöldekkel és a Baloldallal állnak majd össze. A CDU vezetése éppen ezért előszeretettel riogatja a választókat egy Baloldal együttműködésével létrejövő kormánnyal.

A Baloldalt azért tartják problémásnak a CDU-hoz közelállók, mert a párt lényegében az NDK-s Német Szocialista Egységpárt utódszervezete és olyannyira oroszbarát formáció, hogy még a NATO-ból is kilépnének és egy új, kollektív védelmi szerződést hoznának létre, melynek Oroszország is a tagja. Ezen kívül nyíltan kritizálják a kapitalista rendszert és egyesek szerint végcélja a pártnak egy (állam)szocialista rendszer kiépítése Németországban. Az ilyen elképzelések pedig igencsak szembemennek azokkal az ideológiai fundamentumokkal, melyek mentén az Német Szövetségi Köztársaság létezett az elmúlt bő 70 év során.

Az elemzők többsége úgy véli, a CDU csak politikai haszonszerzés végett riogat a Baloldal részvételével létrejövő koalícióval, reálisabb, hogy ha koalíciós partnert kell keresnie egy esetleges győzelem során az SPD-nek, inkább az FDP-t választanák a Zöldek mellé, semmint a Baloldalt.

5. Kanyarban sincs az AfD

Ha már AfD: a 2014-16-os migrációs válság során jelentősen előretört az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt népszerűsége, a 2017-es választások során a szavazatok 12,6%-ával 94 széket szereztek a Bundestagban. Ekkortájt számos olyan cikk, elemzés jelent meg, amely annak az esélyeit latolgatta, hogy mi lesz, ha az AfD a következő választásokra még nagyobb népszerűséggel bír majd. Sokan úgy látták, hogy az AfD-nek jelentős esélye van számottevő belpolitikai erővé válni a 2021-es választásokra, melyet megdobhatott volna egy európai integrációs válság, egy újabb migrációs válság vagy egy belpolitikai krízis.

Bár különféle krízisek jöttek, élen a koronavírus-járvánnyal, az AfD nem tudott ezekből szövetségi szinten politikai tőkét kovácsolni, népszerűségük gyakorlatilag változatlan a 2017-es eredményhez képest. A mostani pollok 11-12% köré mérik őket.

Címlapkép: David Hecker/Getty Images

járvány kórház románia
gyed-emeles-2022-gyermekgondozasi-dij-anya-gyermek
tőzsde, grafikon, elemzés
forint200124
digitalizáció építőipar

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
koronavírus csehország