afd szavazók németország német választások 2021
Globál

A semmiből tört az élvonalba a német szélsőjobb - Robbanthat az AfD a vasárnapi választáson?

Portfolio
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.

Négy év alatt a harmadik legerősebb párt lettek

2013-ban alakult meg az Alternatíva Németországért (AfD) párt, eredetileg azzal a céllal, hogy a német kormány euróválságra adott válaszának adjanak alternatívát. Elsősorban azt kifogásolták a párt vezetői, hogy Németország túl nagy szerepet vállal a 2008-2009-es gazdasági válság következtében bajba jutott országok kimentésében, mint például Görögország. Ők megoldásnak ekkora az euró kivezetését, vagy legalább az eurózóna átfogó reformját találták volna. Ezzel a platformmal a 2013-as szövetségi parlamenti választásokon 4,7%-ot szereztek, ami épphogy elmaradt a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-tól.

A párt ideológiájában komoly jobbra tolódás következett be, amikor Frauke Petry, a párt korábbi szóvivője átvette a párt vezetését Bernd Lucke közgazdásztól 2015-ben. Ekkor menekültek milliói áramlottak Európába és Petry kiválóan meglovagolta a közhangulatot azzal, hogy menekült-ellenes, iszlámellenes retorikát kezdett el használni, de megerősödött az Oroszországgal kapcsolatos pozitív kommunikáció is – alig egy évvel azután, hogy a Krím elcsatolásra került és megkezdődött a háború Kelet-Ukrajnában. Petry hatalomátvétele után az AfD alapítói közül sokan kiléptek a pártból; a politikai formáció hat európai parlamenti képviselőjéből öt elhagyta a pártot.

A párt népszerűségének minden belső ellenkezés ellenére jót tett a migránsellenes retorika. 2016-ban tartományi választások voltak, mely során Baden-Württembergben 15,1%-os, Rajna-vidék-Pfalzban 12,6%-os, Szász-Anhaltban pedig egészen kimagasló, 24,2%-os eredményt értek el. Mecklenburg-Elő-Pomerániában – Angela Merkel szülőtartományában -, is kiváló, 20,8%-os eredményt értek el, megelőzve ezzel Merkel pártját, a CDU-t.

A 2017-es szövetségi választásokon már nem szerepeltek ilyen jól, de így is sikerült harmadik helyre becsúszniuk 12,6%-os eredménnyel, megszerezve ezzel 94 széket a Bundestagban.

2017 tehát az első év volt a náci Németország bukása óta, hogy egy szélsőjobboldaliként jellemzett párt bejutott a német törvényhozásba. Négy év alatt sikerült kinőniük magukat az ország harmadik legerősebb pártjává szinte kizárólag a migránsok és az iszlám ekézésével, maguk mögé taszítva a Zöldeket, az FDP-t és a Baloldalt is.

Nem sikerült az áttörés

Az AfD gyors előretörése sokaknak szúrta a szemét Németországban és külföldön is. Voltak, akik arra számítottak, hogy a népszerűség-növekedés tartós lesz és a 2021-es választásokon; ha nem is kerül kormányra a párt, azért megkerülhetetlen politikai erő lesz Németországban. Mások úgy látták, hogy a migrációs válság nyomásának csökkenésével az AfD támogatottsága lényegében eltűnik majd. Ezek közül a forgatókönyvek közül egyik sem valósult meg,

az AfD szavazótábora nagyjából stagnálást mutat szövetségi szinten az eddigi pollok alapján: a legfrissebb Ipsos-felmérés 11%-ra taksálta támogatottságukat.

Az, hogy a párt nem tudott elrugaszkodni a 11-12%-os bázisról, nagyjából a következő tényezőkkel magyarázható:

  • már a 2017-es választások során belső harcok mérgezték a pártot, hiszen jelentős az ideológiai különbség a párt egyes szárnyai közt. Nem túlzás azt mondani, hogy az euróellenes, de amúgy transzatlanti kapcsolatokat és nyugati integrációt preferáló emberektől egészen a neonácikig sokféle figura megtalálható az AfD-n belül és nehéz egységes platformot varázsolni egy ennyire diverz közösségből. A viszonylag jó 2017-es szereplés ellenére Frauke Petry már a választás másnapján bejelentette, hogy elhagyja a pártot, mert szerinte is túlságosan szélsőséges kijelentések hagyták el egyes párttársainak száját. Mások, mint André Poggenburg, az AfD Szász-anhalti régiós vezetője azért hagyta el a pártot, mert úgy gondolta, az nem elég szélsőséges.
  • A menekültválság intenzitása csökkent és Angela Merkel, illetve a CDU is felhagyott a Wilkommenskultur politikájával, helyette inkább egy olyan menekültpolitika kialakításába fogtak bele, melynek elsődleges célja a menekültek Európán kívül tartása, illetve az arányos elosztás. Ezzel a politikai állásfoglalással Merkel visszacsábított a CDU-hoz számos olyan szavazót, akik alapvetően nem feltétlen voltak szélsőségesek, csupán a szinte kontroll nélküli migrációval nem értettek egyet.
  • A koronavírus-válság alatt a párt az AfD a lezárások ellen kezdett el kampányolni. Ez a retorika apellált az AfD bázisának, de nem tudtak vele új társadalmi rétegeket megszólítani.
  • Szintén fontos téma Németországban a klímaváltozás. A nyári árvizek miatt jelentősen megugrott a Zöldek támogatottsága, illetve a katasztrófa rontott a CDU helyzetén, melyet Armin Laschet kancellár-jelölt nevetgélése miatt azzal vádolt meg a közvélemény, hogy nem veszi elég komolyan az emberéletek tucatjainak életét követő klímakrízist. Az AfD ezzel szemben azt az igencsak népszerűtlen állásfoglalást veszi fel, hogy nincs itt semmi látnivaló, hiszen a klímaváltozást nem az emberek okozták, ezért fölösleges is bármit tenni ellene, sőt, leállítanák a Németországban komoly politikai vitát kiváltó atomerőmű-bezárásokat és újabb szénbányákat is nyitnának.
  • A választás utolsó hónapjában zászlajukra tűzték a kudarcos afganisztáni missziót is, hogy igazolják azon véleményüket, hogy Németország külföldi katonai szerepvállalására nincs szükség, ez az esemény viszont túl későn jött és aránylag kevés embert mozgatott meg ahhoz, hogy tényleges politikai tőkét jelentsen az AfD-nek.

Az AfD persze még mindig jelentős, ha nem is feltétlen megkerülhetetlen szereplő a német politikában, különösen a volt NDK egyes területein. Türingiában a 2019-es tartományi választásokon 23,4%-os eredményt, Szászországban ugyanebben az évben 27,5%-ot, Szász-Anhaltban pedig idén 20,8%-ot értek el.

A remek tartományi eredményektől függetlenül nincs sok esélyük arra, hogy egyhamar a kormányzat közelébe kerülnek, hiszen az összes többi párt kinyilvánította, hogy nem fognak semmilyen esetben sem az AfD-vel kormánykoalícióra lépni.

Ezek most a főbb kampánypontok

Az AfD-t a nemzetközi médiában általában jobboldali populista, illetve szélsőjobboldali jelzőkkel szokták illetni. Az utóbbi jelző különösen azóta került ismét előtérbe, miután az AfD 2021-es drezdai pártkonferenciáján az alábbi lényeges programpontokat fogalmazta meg:

  • kilépés az Európai Unióból,
  • a határellenőrzés visszaállítása és fizikális határfalak építése,
  • a koronavírus-korlátozások azonnali feloldása,
  • a diákok teljesítménye alapján szegregált oktatás,
  • a többek közt szélsőséges szervezetek megfékezésével foglalkozó alkotmányvédelmi hivatal feloszlatása,
  • a nukleáris erőművek bezárásával való felhagyás és befektetés a szénkitermelésbe.

Egyébként a mostani kampány során az AfD magát a „normális emberek pártjaként” aposztrofálja; szlogenjük is az, hogy „Németország – de normális.” Az, hogy az AfD szerint mi számít normálisnak, már kérdéses, de az alapvető állásfoglalásuk az, hogy az elmúlt néhány évtizedben felismerhetetlenné tette Németországot a CDU / SPD együttműködés.

Hogy mennyien értenek egyet ezzel az állásfoglalással, vasárnap kiderül.

Címlapkép: Getty Images

michal ron, a berne union elnöke
taxisok-koronavirus-jarvany-uzemanyagarak-aremelkedes
jackma
zöld iroda
infláció piac
FrankfurtiTőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
mun kim