német választás 2021 olaf scholz spd
Globál

Német választás 2021: győzött az SPD, történelmi vereséget szenvedett Merkel pártja

Portfolio
Vasárnap választást tartottak Németországban, amelynek egyik nagy kérdése, ki lesz a leköszönő Angela Merkel utódja, illetve, hogy milyen kormánykoalíció fogja irányítani Németországot a jövőben. A választásra három párt állított kancellárjelöltet: a CDU/CSU színeiben Armin Laschetet, az SPD képviseletében Olaf Scholzot, a Zöldek részéről pedig Annalena Baerbockot. Közülük fog kikerülni az új kancellár, ehhez azonban még hosszas tárgyalásokat követően egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk a pártoknak.

Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. A Baloldal pedig ugyan bejut a német szövetségi törvényhozásban, de elveszítette frakcióját. A lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Kövesse nálunk az eseményt, a legfrissebb hírek percről percre.

Elárulta az orosz vezetés, hogy mit várnak a német választás után

Oroszország élénk figyelemmel kísérte a német választásokat, és folytonosságot vár el Berlintől a kétoldalú viszonyban - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Tovább a cikkhez

Szijjártó Péter is reagált a német választás eredményére

Magyarország természetesen tiszteletben tartja a német választópolgárok döntését, s bármilyen kormány is jön létre a szavazói akarat alapján, azzal együtt fog dolgozni - közölte a tárca szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Tovább a cikkhez

Szerdán kezdhet tárgyalni az SPD a Zöldekkel

A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint a berlini Zöldek azzal számolnak, hogy az első konkrét koalíciós tárgyalások szerdán kezdődnek majd el az SPD-vel. A koalíciós együttműködésről szövetségi és helyi szinten is tárgyalnak majd a felek, hiszen mindkét esetben az SPD nyert, de nem akkora többséggel, hogy kormányt tudjanak alakítani.

Komoly ütközőpont lehet a felek közt egy mintegy 3000 ingatlancéges lakás államosítását követelő népszavazás, melyet a Zöldek támogatnak, az SPD pedig nem. A népszavazás a választások napján sikerrel járt.

Laschet egyelőre marad tartományi miniszterelnök

Armin Laschet bejelentette, hogy egyelőre maradna Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke- írja a tagesschau. Elmondása szerint a választási kampány alatt is igyekezett teljeskörűen ellátni kormányfői feladatait. A CDU-s politikus kijelentette, hogy egészen addig kívánja ezt folytatni a közeljövőben, amíg új miniszterelnöke nem lesz a tartománynak. Laschet a tegnap megrendezett választáson sikeresen nyert mandátumot tartományi listáról a Bundestagba. Az új parlament alakulóülését várhatóan október 26-án tartják. Amennyiben Laschet elfogadja a mandátumot, úgy le kell mondania miniszterelnöki tisztségéről, ennek megfelelően pedig új, átmeneti miniszterelnököt kell választani Észak-Rajna-Vesztfália élére, aki a májusban esedékes tartományi választásokig el tudja látni a kormányfői feladatokat.

Elveszett 352 levélszavazat

Elveszett 352 levélszavazat Hamburg-Altonában, amiért túl későn adták fel a szavazatokat tartalmazó dobozokat a választás-ellenőrző illetékes bizottságnak.

Az ügyben valószínűleg a Deutsche Post a hibás, akik elnézést kértek, majd hozzátették: ez egy kirívó eset volt.

A levélszavazatokat most már nem is nyitják ki, tartalmuk örökre ismeretlen marad.

Helyén marad a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője

Armin Laschet CDU-elnök és Markus Söder, a CSU vezetője közösen fogják javasolni Ralph Brinkhaus újraválasztását CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának élére - írja a tagesschau. Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy Laschet nem kíván ellenzéki frakcióvezető lenni, mivel vélhetően továbbra is a kancellári ambíciót próbálja megvalósítani.

Habeck nyitott a Jamaicára

Robert Habeck, a Zöldek társvezetője azt mondta a német médiának, hogy nyitott a CDU-val való tárgyalásokra, de először a közlekedési lámpát akarja megpróbálni az SPD-vel és az FDP-vel.

"Mindez nem jelenti azt, hogy nem fogunk tárgyalni az unióval" - mondta Habeck.

Laschet: azért az SPD sem kapott felhatalmazást

Néhány órája arról beszélt Armin Laschet, hogy a CDU egyértelműen nem szerzett mandátumot a kormányalakításhoz; ekkor úgy tűnt, ez de facto a vereség elismerése és félreállás a koalíciós tárgyalások útjából. Most viszont azt mondta, hogy lehet, hogy a CDU nem szerzett mandátumot, de az SPD sem.

"Egyik párt sem kapott egyértelmű mandátumot ezek alapján az eredmények alapján. Mi sem. De az lesz a kancellár, aki többséget szerez a Bundestagban. Az lesz a kancellár, aki legyőzi az ellentéteket" - fogalmazott Armin Laschet, majd hozzátette: készek tárgyalni az FDP-vel és a Zöldekkel a Jamaica koalícióról.

Laschet arról is beszélt, hogy a szavazatok elvesztése "fájdalmas" és hogy személyes felelőssége is van ebben.

A CSU nem ragaszkodik minden áron a Jamaica-koalícióhoz

Markus Söder CSU-elnök kijelentette, hogy pártja nem kíván minden áron koalícióra lépni az FDP-vel és a Zöldekkel. Elmondása szerint a második helyről nincs felhatalmazás arra, hogy ők alakítsanak kormányt, ők csupán egy ajánlatot tudnak tenni egy Jamaica-koalícióra, amelyet vagy elfogadnak, vagy nem.

Az FDP húzza a száját a közlekedési lámpára

Christian Lindner, az FDP vezetője és kancellár-jelöltje ismét azt nyilatkozta, hogy kételkedik abban, hogy együtt tudnak majd működni az SPD-vel, hiszen ellenzik az adóemeléseket és az adósságfék-szabályok lazítását.

Korábban arról lehetett olvasni a német médiában, hogy nem csupán az FDP vezetése, hanem az alacsonyabb rangú párttagok is ellenzik az SPD-vel való együttműködést.

Ezzel szemben a Zöldek a CDU-val, ezen belül is kifejezetten Armin Laschettel nem szeretnének együttműködni.

Ilyen nexusban nehéz tárgyalások elé néz az SPD-FDP-Zöldek koalíciót áhító szociáldemokrata vezetés, de a CDU is.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában rengeteg volt az érvénytelen szavazat

Az átlagnál jelentősen több érvénytelen szavazat született Mecklenburg-Elő-Pomerániában, mint az országos átlag: a leadott voksok mintegy 1,8%-a érvénytelen volt - adta hírül a Szövetségi Választási Iroda.

Az érvénytelen szavazatok országos átlaga 0,9% volt.

23 éves a legfiatalabb képviselő

Beválasztották a Bundestagba Emilia Festert, a Zöldek 23 éves hamburgi képviselőjét is. Fester listán jutott be a parlamentbe.

"Ez hatalmas felelősség. Rengeteg dolgunk lesz a következő hónapokban, években. Rengeteg dolog forog kockán, különösen nekünk, fiataloknak" - mondta Fester a német sajtónak.

Bajorországban volt a legmagasabb a részvétel

79,8%-os volt a választási részvétel Bajorországban a szövetségi választásokon, ezzel itt regisztráltak a legmagasabb részvételt az összes tartomány közül. A második legaktívabbak Schleswig-Holsteinben választói voltak (78,3%), ezt pedig Szász-Anhalt követte (67,9%).

Laschet már tompít

Miután Armin Laschet párttársai többször is emlegették, hogy a CDU megpróbálja megkerülni a voksok legnagyobb számát begyűjtő SPD-t és a Zöldekkel, valamint az FDP-vel kormányt alakítani, maga a kancellár-jelölt már inkább tompítani igyekszik ezt a kommunikációt, miután hevesen kritizálni kezdték minden oldalról, amiért nem hajlandók elfogadni a vereséget.

"Senki nem mondta azt, hogy kormányzásra jogosítottak fel minket a választásokkal és azt sem mondtam, hogy a közlekedési lámpa nem működik. Erre a CDU-nak készülnie kell" - mondta a politikus, utalva a közlekedési lámpaként emlegetett SPD-FDP-Zöldek koalícióra.

Úgy néz ki, Laschet már arra készül, hogy ellenzékben politizál tovább.

Csalódottak a Zöldek

Elismerte Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje, hogy gyengébben teljesítettek a választáson, mint azt várták, hiába a párt rekordmagas eredménye.

"A várakozásaink alatt maradtunk. Most pedig az idő, hogy útnak indítsuk az országot egy új kormánnyal" - mondta a politikus a ZDF-nek.

A Zöldek részéről kettős kommunikáció figyelhető meg az eredményeket illetően: többen a párt rekordmagas eredményét, illetve várható "királycsináló" szerepét méltatják a párt soraiból, míg mások csalódottak, hogy a tavasszal mért 25% körüli szavazati aránytól messze elmaradt a párt támogatottsága.

Úgy néz ki, átment az ingatlanos népszavazás is

Közben úgy néz ki, átment a parlamenti választásokkal párhuzamosan zajló berlini népszavazási kezdeményezés is, melynek fejében 3000 lakást államosítanának a berliniek a Deutsche Wohnen & Co-tól.

A kezdeményezés 56,4%-kal ment át, illetve 39% ikszelt nemet. A szavazatok 99%-át számolták eddig össze.

A népszavazás eredménye nem kötelezi semmire jogilag a berlini törvényhozást.

Megszólalt Olaf Scholz a választási győzelemről

Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje úgy látja, „egyértelmű mandátumot kaptak” a választóktól a kormányalakításhoz, amely tervei szerint a Zöldekkel és az FDP-vel közösen jön majd létre - vagyis az úgynevezett közlekedési lámpa felállást preferálja.

Tovább a cikkhez

Nem volt teljesen zökkenőmentes a német választás - Ez volt az 5 legnagyobb probléma

Bár közel sem kísérte annyi izgalmas esemény a német választást, mint tavaly az amerikait, azért ide is jutott volt bombaveszély, felcserélt szavazólapok, hosszú sorok, düh és bénázás. Megnéztük, melyik volt a tegnapi német voksolás legnagyobb problémája, malőrje.

Tovább a cikkhez

Először a Zöldek és az FDP fognak egyeztetni

A Zöldek és az FDP vezetése is tett az elmúlt órákban nyilatkozatokat arról, hogy először egymással egyeztetnek majd egy lehetséges koalíció létrehozásáról, majd a megállapodás után tárgyalnak csak az SPD-vel vagy a CDU-val.

A pártok vezetői úgy vélik, jelentős köztük az ideológiai különbség és ezeket először ki kell küszöbölni, hogy "királycsinálóként" a két nagypárt egyikével közösen tárgyalhassanak a koalícióalkotásról.

Lehet még kancellár Armin Laschet, az SPD vezetése nagyon dühös

Hiába kapott ki a CDU a tegnapi választáson, a párt vezetése most azt találgatja, hogyan tudják "elhalászni" a győztes SPD elől a Zöldeket és az FDP-t, hogy hárompárti koalícióval Armin Laschet lehessen Németország következő kancellárja. Az SPD vezetése úgy látja, hogy hiába van matematikai esély egy ilyen koalíció létrejöttére, igencsak erkölcstelen lenne kijátszani a hatalomból a választáson a legtöbb voksot begyűjtő pártot.

Tovább a cikkhez

Angela Merkel körzetét sem tudta megtartani a CDU

Angela Merkel választókörzetében sem tudott nyerni a CDU, jóllehet, a kancellár nem is indult a mostani választáson – írja az tagesschau. A Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban található körzetben a 27 éves SPD-s politikus Anna Kassautzki aratott győzelmet, amely elmondása szerint, utalva Merkel politikai pályájára, komoly örökséget képvisel.

Uniós szintű vitákhoz vezethet a német választás

A német választás eredményének fontos következményei lesznek az Európai Unió jövőjére nézve is. Bár biztos, hogy Európa-párti erők fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben, komoly vitákra lehet számítani uniós szinten – írja a Politico.

Tovább a cikkhez

A Zöldek nem lelkesednek a Jamaica-koalícióért

A Zöldek frakcióvezetője, Anton Hofreiter az ARD reggeli műsorában kijelentette, hogy pártja idegenkedik a Jamaica-koalíció gondolatától, melyben a Zöldeken kívül a CDU/CSU és az FDP vehetne részt.

Hofreiter ezt a CDU/CSU vereségével indokolta, illetve külön kitért arra is, hogy szerinte Armin Laschet “katasztrofális emberi értékrenddel” rendelkezik Olaf Scholz-cal összehasonlítva.

Leszögezte ugyanakkor, hogy fontos egy jó koalíció felállítása, amely nem a legkisebb közös többszörös elve mentén működik.

Befolyásos CDU-politikusok is buktak

Több ismert és befolyásos CDU-politikus is elvesztette közvetlen mandátumát a tegnapi választáson. Úgy néz ki, vesztett Helge Braun, a kancellárság vezetője, Julia Klöckner szövetségi agrárminsizter és Annegret Kramp-Karrenauer védelmi miniszter is. Érdemes megjegyezni, hogy Armin Laschet helyett eredetileg Annegret Kramp-Karrenauer indult volna ezen a választáson Angela Merkel kancellár székéért.

Azt hittük vége, de most jönnek a valódi izgalmak - Olaf Scholz vagy Armin Laschet irányítja végül Németországot?

Véget ért az utóbbi évek legizgalmasabb választása Németországban. Az összesített szavazatok alapján győzött az SPD, a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A CDU/CSU rekordgyengén teljesített, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. Mivel mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU bejelentkezett a kormányzásra, a lehetséges koalíciók közül most a közlekedési lámpa- és a Jamaica koalíciónak van a legnagyobb esélye. Ennek megfelelően az FDP és a Zöldek döntenek Németország következő kancellárjának sorsáról, aki legnagyobb valószínűséggel Olaf Scholz lesz. Ennek ellenére hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek kimenetele bőven tartogathat még meglepetéseket.

Tovább a cikkhez

Sosem ült még ennyi képviselő a parlamentben

735 tagja lesz az először várhatóan október 26-án ülésező új, német parlamentnek. Sosem volt még ilyen sok képviselő a Bundestagban, az eddigi legmagasabb szám 709 fő volt.

Berlint is behúzta az SPD

A berlini képviselőházért folyó küzdelemben is diadalmaskodott az SPD. Franziska Giffey, a párt vezető jelöltje 21,4%-ot szerzett, legyőzve ezzel a Zöldek 18,9 és a CDU 18,1 százalékát. A Baloldal 14%-ot, az AfD 8%-ot, az FDP 7,1%-ot kapott. Berlint a jövőben is várhatóan hárompárti koalíció fogja irányítani.

Ezek a várható mandátumok

A Bundestag összetétele várhatóan a következő lesz:

  • SPD: 206
  • CDU / CSU: 196
  • Zöldek: 118
  • FDP: 92
  • AfD: 83
  • Baloldal: 39
  • SSW: 1

Ez tényleg történelmi vereség a CDU-nak

1949 óta az összes párt közül a CDU 2021-es választási eredménye mutatta a valaha volt harmadik legnagyobb visszaesést az előző választáson való részvételhez képest.

A párt 8,8 százalékponttal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2017-ben, ennél nagyobbat csak az FDP zuhant 2013-ban (9,8%), illetve az SPD 2009-ben (11,2%).

Ezek a számok 100%-os feldolgozottság mellett

  • SPD: 25,7%
  • CDU / CSU: 24,1%
  • Zöldek: 14,8%
  • FDP: 11,5%
  • AfD: 10,3%
  • Baloldal: 4,9%

Itt a várható végeredmény

Összeszámolták a 2021-es német választás szavazatait mind a 299 választókörzetben: 100%-os feldolgozottság mellett az SPD 25,7%-os várható eredménnyel megnyerte a választást, a CDU 24,1%-os várható eredményt ért el.

Hivatalos eredményt még nem deklaráltak az illetékesek, de nem várható jelentős változás a számokban.

Az, hogy mikor, milyen kormány alakul majd, a koalíciós tárgyalások eredményétől függ.

Még nyerhet a CDU

Thomas Bareiß, a CDU egyik képviselője azt nyilatkozta a német médiának, hogy "nehéz kiinduló helyzetben vannak," de még nyerhet a CDU.

"Az emberek elég egyértelműen visszautasították a baloldali szövetséget. A CDU-nak és a CSU-nak most összefogásra van szüksége" - mondta Bareiß.

Két nyíltan transznemű ember is bekerült a Bundestagba

A 2021-es német választás történelmi abban a tekintetben is, hogy most először két nyíltan transznemű ember is bekerült a Bundestagba – írja a Spiegel beszámolójában. Tessa Ganserer, a Zöldek transznemű jelöltje mellett Nyke Slawiket is beválasztották a német szövetségi parlamentbe.

Az FDP és a Zöldek hamar közös nevezőre fognak jutni

Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a következő kormányban mind a Zöldek, mind az FDP benne lesznek, ellenkező esetben a CDU-nak kéne szövetkeznie az SPD-vel, amire kevés esély van. A választások előtt még kérdéses volt, hogy a két eltérő gazdaságpolitikai vízióval bíró párt képes lesz-e együttműködni, de egyre kevésbé tűnik kérdésesnek

Wolfgang Kubicki FDP-alelnök például az imént úgy nyilatkozott, hogy az FDP-nek és a Zöldeknek meg kell állapodniuk a közös irányvonalról.

A kérdés inkább csak az, hogy a Zöld-FDP-tandem a CDU-val vagy az SPD-vel alakít kormányt. Armin Laschet CDU-jelölt népszerűtlensége miatt inkább utóbbira van esély.

Az egykori kancellárjelöltként emlegett CDU-s politikus is kikapott

Nem szerzett mandátumot Annegret Kramp-Karrenbauer a Saar-vidéki választókörzetében, a CDU politikusa nagyon kikapott Josephine Ortleb SPD-s jelölttől. A CDU jelöltje mindössze 25%-ot kapott az SPD-s 39%-kal szemben, így már csak tartományi listáról (amelyet ő vezet) kerülhet be a Bundestagba.

Kramp-Karrenbauer korábban komolyan szóba jött, mint Angela Merkel potenciális utódja, Armin Laschet idén januári megválasztásáig a CDU elnöke. 2018-ban ő váltotta Merkelt ezen a poszton, aki 2000 óta volt a CDU első embere. Jelenleg ő a hadügyminiszter.

Nem ő az egyetlen nagy név, akinek a bejutása veszélyben van: lehet, hogy maga Armin Laschet sem tud mandátumot szerezni.

Valamelyest feljött a CDU, a Linke helyzete egyre reménytelenebb

A Guardian összesítője szerint már 279 körzetben győztest nyilvánítottak, így már csak 20 körzet van hátra. A brit lap szerint egyébként jelenleg az SPD vezet 25,8%-kal, de a CDU valamelyest javítva most 24,5%-on áll, tehát továbbra is messze az SPD-től. A Linke viszont távolabb sodródott az 5%-tól, jelenleg 4,6%-on állnak. Parlamenti képviseletük így is lesz, mert 3 egyéni körzetet megnyertek, de frakciót nem biztos, hogy tudnak alakítani.

Még Laschet városában sem nyert a CDU

Nincs Laschet-hatás Aachenben - így kommentálja az n-tv.de, hogy a CDU kancellárjelöltjének városában is kikapott a kereszténydemokrata párt. Az egyéni mandátumot egy zöld jelölt, Oliver Krischer szerezte meg a CDU-s Rudolf Henke előtt. A Zöldek jelöltje 30,1, Henke 25,6%-ot kapott a szavazatok majdnem teljes összeszámlálása után.

Laschet nem indult egyéni jelöltként, ő az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány listájának vezetőjeként indult el,

de az csak a választás végeredményekor derül majd ki, hogy tud-e egyáltalán parlamenti helyzet szerezni.

Ez most még egyáltalán nem biztos.

A jobboldali szélsőségesek nyertek Szászországban

Minden körzet összeszámlálása után az AfD győzött Szászországban. A párt 24,6%-ot szerzett a tartományban, a második helyen az SPD végzett 19,3%-kal, ami jelentős javulás 2017-hez képest. A CDU 17,2%-ot kapott, a Zöldek mindössze 8,6-ot. Az FDP is megelőzte őket11, de még a Linke is 9,3%-kal

A baloldali és jobboldali szélsőségesek együtt így a szavazatok harmadát gyűjtötték be az egyik legkisebb tartományban.

Az AfD a szomszédos Türingiában is nyerni tudott 0,6%-ponttal az SPD előtt. Lakosságszám tekintetében Türingia a legkisebb német tartomány.

Soha nem volt még ilyen, mint most

Kenya, Jamaica, Közlekedési lámpa, Németország - ezek azok a variációk, amelyek szóba jöhetnek a következő kormányban. A fenti fantázianevek mind egy-egy koalíciót takarnak, és a nevüket az egyes pártok színeiről kapták (SPD-piros, CDU-fekete, FDP-sárga/arany, a Zöldek pedig egyértelmű). Mind a négy híres koalíció három párt együttműködésén alapszik, és arra gondolhatunk, hogy ha már a németek voltak olyan kreatívak, hogy ilyen fantázianeveket találjanak ezeknek a koalícióknak és ilyen gyakran hivatkozzanak rájuk, akkor biztosan sok történelmi példa volt ezekre az együttműködésekre,

De a valóság az, hogy Németország történelmében most először lesz hárompárti koalíció.

  • A világháború után az Adenauer-korszakban a kereszténydemokraták az FDP-vel, vagy egyedül kormányoztak,
  • majd 1969-ben az első CDU-SPD koalíció után baloldali fordulat jött, és az SPD az FDP-vel kormányzott.
  • 1982-ben aztán jött a Kohl-korszak, de az FDP maradt - a liberálisok így az ország történetében a leghosszabb ideig kormányzó párt voltak, 1969-től 1998-ig, de mindig csak kisebb kormánypártként
  • Majd a Kohl-korszak vége után a Schröder vezette SPD-Zöld-koalíció következett,
  • amit 2005-ben a Merkel-éra követett: előbb az SPD-vel, majd az FDP-vel, végül kétszer megint az SPD-vel.

Elméletileg most is van esély egy SPD-CDU kormányra, de erre minimális az esély. A két nagy párt inkább a Zöldek és az FDP megnyerésére pályázik, és ezzel az ország történelmében először lehet hárompárti koalíció. Ha mégis összejön egy újabb nagykoalíció, ez lenne az első felállás, amikor az SPD adja a kancellárt a "furcsa házasságban", és nem a CDU.

Ezzel együtt az is látszik, hogy a német pártrendszer még sosem volt annyira fragmentált, mint most, de Európa-szerte jellemző a korábbi nagy pártok dominanciájának csökkenése, és a több kisebb párt egyenként 30% alatti eredménye a választásokon. Egyébként a fenti koalíciók sem teljesen a fantázia szüleményei, tartományi szinten már volt példa különféle együttműködésekre.

Német választás: Joe Biden az SPD-t méltatta

Joe Biden amerikai elnök is reagált a német választás eddigi állására, és az SPD-t méltatta.

Tovább a cikkhez

A Baloldal 5% alatt a legfrissebb adatok szerint

A legfrissebb, 00:30-as előzetes becslések alapján az ARD 1,7 százalékos előnyt jelez az SPD javára a CDU/CSU-val szemben, így egyre biztosabb, hogy a szociáldemokraták pártja lesz a legerősebb a Bundestagban. A maga 24,1 százalékos pillanatnyi eredményével a CDU/CSU rekordgyengén szerepelt, míg a Zöldek fennállásuk legjobb szereplését érhették el a 2021-es német választáson. A Baloldalnak pedig nagyon is van miért izgulnia, a jelenlegi 4,9 százalékos eredményükkel ugyanis elveszítenék frakciójukat a német szövetségi törvényhozásban, csupán három egyéniben megválasztott képviselőjük nyer mandátumot.

A Linke a frakcióban reménykedik

A Baloldal (Linke) nevű radikális baloldali párt nem elégedett a választási eredménnyel, a párt vezetői csalódottak voltak. A Linke ugyan három mandátumot már elnyert az egyéni körzetekben, ezáltal biztosan lesz képviseletük a parlamentben, frakciót még nem biztos, hogy tudnak alakítani. Ehhez át kéne lépni az 5%-os küszöböt, és ez nagyon billeg az eddigi eredmények szerint.

Ha a pártnak nem lesz parlamenti frakciója, akkor kevesebb pénzt jelent a pártnak, és kevesebb jogkört a képviselőknek. A párt az előző választáshoz képest 4%-pontot gyengült.

Az SPD különösen az idősebbek körében tudott sokat erősödni

A Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nagyon érdekes elemzést közölt, amely szerint a CDU/CSU szavazók 56 százaléka nyilatkozott úgy a német köztévének, hogy Armin Laschet káros hatással volt a pártszövettség teljesítményére. Ehhez képest a válaszadók csupán 11 százaléka vélte úgy, hogy a kancellárjelölt segítette pártját, 28 százalékuk pedig úgy látta, hogy Laschet személye nem befolyásolta sem negatívan, sem pedig pozitívan a CDU/CSU szereplését.

Az SPD megkérdezett szavazóinak 70 százaléka mondta azt, hogy Olaf Scholtz segített pártját a kedvező választási eredmény elérésében és csak 5 százalékuk vélte úgy, hogy ártott a pártnak a személye.

Az elemzésből az is kiderült, hogy az SPD különösen az idősebb szavazók körében tudott sokat erősödni.

A párt szavazóinak 17 százaléka 30 év alatti, 19 százaléka 30 és 44 közötti, 27 százaléka 45 és 59 év közötti és 35 százaléka 60 év feletti. A két utolsó korcsoportban 6 és 11 százalékpontot tudtak erősödni a szociáldemokraták.

A berlini káosz

A fővárosban kifejezetten nagy volt a káosz a választási napon a Spiegel riportere szerint. A szavazatszámlálók sokszor nem találták meg a szavazólapokat, akadozott a rendszer, az emberek hosszú sorokban vártak a szavazásra, és még az is kérdéses volt, hogy lesz-e a körzet miatt ma eredmény. A lap tudósítója szerint az is előfordult, hogy a szavazatszámlálók biciklivel siettek el szavazólapokért.

Az ifjú Zöldek nem lépnének koalícióra a CDU-val

A Zöldek pártja egyelőre semmilyen konkrét állásfoglalást nem tett még ma közzé a lehetséges koalíciókról, nem úgy a párt ifjúsági tagozata

az ifjú zöldek kijelentették, hogy harcolni fognak Laschet kancellárá válása ellen.

Ezzel szemben a párt ifjúsági tagozata leginkább azt szeretné, hogy a Zöldek az SPD-vel és a Linkéve lépjenek koalícióra.

A radikálisabb baloldali ifjakkal szemben a Zöldek vezetése nem ennyire elzárkózó a CDU-val és az FDP-vel szemben. Arra pedig kifejezetten kevés az esély, hogy a Linkével a CDU vagy akár az SPD koalícióra lépjen - bár utóbbi esetében ezt nem lehet kizárni, hiszen Olaf Scholz kancellárjelölt sem jelentette ki ezt nyíltan a parlamentben.

Nőtt az SPD előnye

A legfrissebb, 23:30-as előzetes becslések alapján az ARD már 1,8 százalékos előnyt jelez az SPD javára a CDU/CSU-val szemben, amelyet egyre nehezebb lesz behoznia az uniópártoknak.

A legfrissebb előzetes becslések alapján az alábbiak szerint alakul az egyes pártok által megszerzett mandátumok száma. A lehetséges koalíciók közül a legtöbb összesített mandátummal, szám szerint 516 darabbal a Kenya koalíció rendelkezik, de ez önmagában nem jelent semmit. Jelenleg mind az SPD, mind pedig a CDU/CSU az FDP-vel és a Zöldekkel lépne koalícióra. Ebben a pillanatban a Közlekedési lámpa koalíciónak van nagyobb esélye, mint a Jamaica koalíciónak. Arra, hogy kiderüljön, melyik koalíció irányítja majd Németországot, lehet, hogy még hónapokat kell várnunk.

német választás lehetséges koalíció 2330

Lindnernek nem jött össze az egyéni mandátum

Az FDP elnöke ezúttal is vereséget szenvedett Észak-Rajna-Vesztfáliában, választókerületében mindössze a harmadik helyet sikerült megszereznie a szavazatok 16,8%-ával - írja a Spiegel. A politikus a négy évvel ezelőtti választáson is alulmaradt, és a mostani azért sem meglepő, mert pártja érdemben nem növelte támogatottságát 2017-hez képest. Most egyébként a CDU-s jelölt végzett az első helyen, a szavazatok 30%-át szerezte meg.

Lesznek személyi következmények?

A CDU/CSU számára kiábrándító vereség után felmerül a kérdés, hogy a pártszövetség népszerűtlen kancellárjelöltje, Armin Laschet maradhat-e a párt élén, és ő lesz-e a párt parlamenti frakciójának a vezetője. Norbert Röttgen, a CDU parlamenti képviselője azt mondta erről egy friss nyilatkozatban, hogy most nincs itt az ideje a személyi kérdéseknek,

a CDU ugyanis minden erejével azon lesz, hogy megegyezzen a Zöldekkel és az FDP-vel.

Gitta Connemann, a CDU frakciójának helyettese már nem volt ilyen optimista: elmondása szerint ez a választás a párt történetének legrosszabb eredményét hozta, és ez nem maradhat következmények nélkül.

 

Laschet körzetében is kikapott a CDU

A kancellárjelölt körzetében is vereséget szenvedett a CDU, a 2017-es eredményhez képest 5%-pontot veszített a párt, és a harmadik helyre esett vissza a Zöldek és az SPD mögött.

Lehet, hogy nem lesz az év végéig kormány?

Miközben Armin Laschet és Olaf Scholz is karácsony előtt kormányt akarnak alakítani, Reiner Haseloff, a Szász-Anhalt CDU-s miniszterelnöke úgy gondolja, körülbelül 50% esély van arra, hogy lesz új német kormány az év végéig.

Merkel minisztere csalódáskeltőnek nevezte az eredményt

Csalódáskeltőnek nevezte a német választási eredményt a CNN-nek Peter Altmeier, a jelenlegi német kormány gazdasági és energiaügyi minisztere.

Tovább a cikkhez

Az FDP-re szavazott a legtöbb első szavazó

Az ARD számára készített felmérés szerint az első szavazók körében a liberális FDP volt a legnépszerűbb párt. Ebben a körben az FDP 23%-ot ért el, egy 1%-ponttal többet, mint a Zöldek. A parlamenti pártok közül a legkevesebb szavazatot az AFD szerezte a friss választók között.

Megválasztották Németország első transznemű parlamenti képviselőjét

Beválasztották Tessa Ganserert, a Zöldek transznemű jelöltjét a német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba – állítja a párt bajor szárnyának szóvivője.

Tovább a cikkhez

A Zöldek és a liberálisok nem zárkóznak el egymástól

Bár jelentős különbségek vannak a két párt programjában (főleg gazdaságpolitikai téren), az elemzők által két lehetséges koalíció egyaránt számol a Zöld-FDP együttműködéssel.

Kérdésre válaszul Christian Lindner, az FDP vezetője és Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje is azt mondta, hogy a demokratikus erőknek, amelyek a nagykoalícióval szemben kampányoltak eddig, nyitottnak kell lenniük egymás felé.

A legfőbb kérdés az, hogy a Zöldeket és az FDP-t ki nyeri meg végül magának? Az FDP szavazói inkább a CDU iránt lennének nyitottak, a Zöldek pedig az SPD vezetést fogádnak el inkább.

Laschet és Scholz is kancellár akar lenni

Olaf Scholz, az SDP kancellár-jelöltje és Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje is kormányozni akart - ezt a két politikus egy esti TV-vitán jelentette ki. Az FDP először a Zöldekkel tárgyalna, mivel mindkét pártra szüksége lesz annak a nagypártnak, amely kormányt akar alkotni.

Olyan szoros lesz eredmény, hogy az SPD-FDP-Zöld (közlekedési lámpa) és a CDU-FDP-Zöld (Jamaica) koalíció is elképzelhető.

Karácsonyig tarthatnak a koalíciós tárgyalások

Nem számít sem Armin Laschet, sem Olaf Scholz arra, hogy rövid időn belül sikerül megállapodni a Németországot uraló kormánykoalíció összetételéről.

Egy most zajló TV-vitán Olaf Scholz azt mondta, hogy nem szeretne újabb karácsonyi beszédet hallani Angela Merkel kancellártól, Armin Laschet pedig azt mondta, hogy "jóval karácsony előtt" sikerül szerinte megállapodni a következő koalíció létrehozásáról.

Így szavaztak a fiatalok

A Tagesschau közzétette felmérését arról, hogy szavaztak azok a fiatalok, akik életük első választásán vettek részt. Látható, hogy messze az FDP és a Zöldek viszik a pálmát, a legkevésbé pedig az AfD a népszerű.

Már van, ahol a végleges eredményt is tudni

A bajor Chiemsee-ben már megszámolták az összes szavazatot és ki is hirdették a választás eredményét. 41,6% a CSU-ra szavazott, 19% a Zöldekre, az SPD és az FDP 8-8%-ot szerzett.

Chimsee Bajoroszág legkisebb települése, mindössze 137-en szavaztak.

Süddeutsche: kétféle koalíció lehetséges

Közzétette a Süddeutsche Zeitung a ZDF legfrissebb, korrigált exit polljait, melyben az SDP-t 25,9%-ra, a CDU / CSU-t 24,5%-ra mérik.

Ami érdekes a Süddeutsche elemzésében az, hogy ők kizárják a nagykoalíciót, amely az SPD és a CDU között jönne létre. Azzal számolnak, hogy reális esély csak a közlekedési lámpa (SPD-FDP-Zöldek) és a Jamaica (CDU-FDP-Zöldek) koalícióra van.

A koalíciós esélyekről mi ebben a cikkben találgattunk:

Wuppertalban a bomba mellé rossz szavazati űrlapok is jutottak

Wuppertalban egy második világháborús bomba zavarta meg a szavazást délelőtt, most pedig kiderült, hogy a szavazatok egy részét érvényteleníteni kell, mert rossz űrlapokat adtak le a szavazóhelyiségek egy részébe.

Az FDP-sek a konzervatívokkal, a Zöldek a szociáldemokratákkal állnának össze

A Spiegel megkérdezte az FDP és a Zöldek szavazóit arról, hogy milyen koalíciót preferálnának: egy olyat, amelyben az SPD a legnagyobb párt az FDP és a Zöldek mellett (közlekedési lámpa) vagy egy olyat, amelyben a CDU / CSU a legnagyobb a két párt mellett (Jamaica).

A Zöldek többsége a közlekedési lámpát preferálja, tehát a szociáldemokratákkal szövetkezne, míg az FDP-sek a Jamaica-koalíciót, melyben a konzervatívokkal irányítanak közösen.

Hiába az SPD szép számai, Olaf Scholz még nem mer győzelmet hirdetni

Az első exit pollok alapján győzött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD). Miközben a párt vezetői és követői már ünneplik a győzelmet, Olaf Scholz inkumbens pénzügyminiszter, az SPD kancellár-jelöltje még nem bontott pezsgőt és nyilatkozataiban inkább a párt előretörését méltatta.

Tovább a cikkhez

Egy mandátumot szerezhet az SSW

Az eddigi eredmények alapján átlépte az 5%-os küszöböt a Dél-Schleswig Választóegyesület (SSW), a Schleswig-Holstein dán és fríz kisebbségét képviselő pártja, ezzel egy képviselőt ők is beültethetnek a Bundestagba.

A párt 1961 óta először indult szövetségi választásokon, 1949 óta nem volt képviselőjük a szövetségi parlamentben.

Söder szerint még simán nyerhet a CDU

Markus Söder, a CSU vezetője úgy látja, hogy egyáltalán nem világos még, hogy ki nyerte meg a választást, elsősorban a levélszavazatok miatt.

Azt mondta, az ARD-nek, hogy a levélszavazatokat még nem számolták meg és az előzetes prognózisok alapján ezek "a baloldal egyértelmű elutasítását mutatták."

Armin Laschet is megszólalt a CDU gyászos választási eredményéről

A CDU/CSU számára igencsak kedvezőtlen számokat mutatnak az eddig közzétett exit pollok; háromból két poll alapján kikapott a CDU az SPD-vel szemben. Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje rövidesen a számok ismertetése után azt mondta: most először a történelemben hárompárti kormánykoalíció jöhet létre és mindent megtesz majd, hogy ő legyen Németország következő kancellárja.

Tovább a cikkhez

Még mindig százak várnak, hogy szavazhassanak

Háromnegyed órája lezárult a szavazás, de Berlin utcáin még mindig több száz ember ácsorog, akik azt várják, hogy leadhassák voksukat.

Mindenki szavazhat, aki 6-ig beállt a sorba, de akár 8 óráig is eltarthat, mire mindenki leszavaz az általuk szimpatikusnak ítélt jelöltre.

Reagáltak az AfD, a Baloldal és az FDP vezetői is

Az exit pollok a várakozások szerinti 11% körüli szavazati arányt jósolják az Alternatíva Németországért (AfD) pártnak, melyre Tino Chrupalla, a párt vezére azt mondta, hogy "stabil eredményt értek el," illetve hogy "bebizonyosodott, hogy stabil szavazóbázisa van a pártnak."

"Minden 10% fölött elég stabil eredmény" - mondta Tino Chrupalla.

Volker Wissing, az FDP főtitkára azt mondta, hogy "nagyon elégedettek" az eredménnyel, melyet 11%-ra taksálnak az exit pollok.

"A választók meg akartak minket erősíteni" - fogalmazott Wissing, aki reménykedik egy "közlekedési lámpa" kaolícióban, melynek tagja az SPD, az FDP és a Zöldek.

Jörg Schindler, a Baloldal szövetségi vezetője azt mondta: küzdenek a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-ért. Az eredményt kijózanítónak nevezte a párt, amely az exit pollok szerint épphogy 5%-ot szerzett a pollok által várt 7-8%-kal szemben.

Akkor most eldőlt?

A kérdésre a legrövidebb válasz, ami adható: nem. A jelenleg közölt számok az úgynevezett exitpoll felmérések eredményeit mutatják, azaz nem minősülnek semmilyen tekintetben hivatalos eredménynek. Az exitpoll felméréseket a választás napján készítik, ahol a már szavazatukat leadó embereket kérdezik arról, hogy hogyan szavaztak. Mivel ez egy rendkívül energia, emberi munka és pénzigényes felmérés, nem minden országban rendeznek ilyet az intézetek (például Magyarországon sem jellemző az utóbbi időben), és Németországban is csak néhány ilyen felmérés készült

Ezekről a felmérésekről tudni kell, hogy a lehető legpontosabb képet mutatják a várható választási eredményről.

De tévedések így is lehetnek, és jellemzően vannak is, de a tévedések mértéke legfeljebb általában 1-2%-pont. Most azonban - mint az látható - a két vezető párt között is nagyjából ekkora a különbség. Mivel az exitpollok közül az egyik és a választás előtti pollok szintén SPD győzelmet mutatnak, CDU-győzelmet pedig egyik exitpoll sem, ezért nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a szociáldemokraták megnyerték a választást, ezért láthatóak most óvatos pártelnöki gratulációk

Biztos eredmény viszont csak a szavazatok nagy részének összeszámolása után lesz.

Ez egészen biztosan az éjszakába nyúlik majd, de akár hajnalig is eltarthat. Amint jönnek az első részeredmények, természetesen azonnal beszámolunk róla, mint minden fontos fejleményről. Kövesd velünk továbbra is élőben a német választást!

"Scholzot akarjuk kancellárnak"

Az SPD természetesen sikernek értékelte az exitpoll eredményeket, Hubertus Heil, a párt minisztere úgy nyilkatkozott, hog

ez egy látványos győzelem volt.

Az SPD-s politikus szerint egyértelmű, hogy az emberek bíznak Scholzban, a párt kancellárjelöltjében.

Lars Klingbeil, a párt főtitkára szerint az SPD egyértelmű mandátumot kapott a kormányzásra, és Olaf Scholz pedig arra, hogy Németország kancellárja legyen.

Az SPD-nek gratuláltak a Zöldek

A Zöldek pártjának főtitkára, Michael Kellner gratuláltak az SPD választási sikeréhez, és azt mondta, hogy minden demokratikus párttal nyitottak az együttműködésre. A Zöldeknek a nyár elején még komoly esélye volt akár a választási győzelemre is, viszont utána jelentősen visszaestek, a választáson pedig harmadik helyen végeztek az exit pollok szerint.

A CDU maga is vereségről beszél

Paul Ziemak, a CDU főtitkára az exitpoll eredmények láttán azt mondta, hogy a "vereség keserű, de mivel az exitpoll eredmények ennyire szorosak, ezért hosszú éjszaka elé nézünk" - tudósított a Reuters.

A főtitkár emellett azt mondta, hogy az exit pollok alapján a Jamaika-koalíció összejöhet.

A Jamaika-koalíció a CDU-Zöld-FDP együttműködést takarja, és a pártok színéről kapta a nevét. Ez a forgatókönyv is szerepelt az előzetes találgatásokban, de kérdés, hogy a jelentősen meggyengült CDU-val a Zöldek és az FDP (amely egyébként természetes szövetségese Merkel pártjának) mennyire szívesen dolgoznának együtt egy kormányban.

Német választás 2021: megjött az első exit poll, nagyon izgalmas lesz a végeredmény

Megérkeztek az első exit pollok a német szövetségi választásról. A nyilvánosságra hozott információk alapján az SPD vezet, második helyen a CDU/CSU áll – írja a ZDF.

Tovább a cikkhez

Ezek alapján választanak a németek

A német ARD online megkérdezte a német választókat, hogy mely szempontok a legfontosabbak, amikor voksolnak. A következő eredmény született:

  • társadalmi biztonság: 28%
  • környezetvédelem: 22%
  • gazdaság, munkalehetőség: 22%
  • koronavírus-járványkezelés: 7%

Berlinben megint baj van

Ha nem lenne elég baj a berlini szavazással, most újabb problémát jelentettek, ezúttal Charlottenburg-negyedből. Az AFP arról ír, hogy egy szavazóhelyiségben egyszerűen elfogytak a szavazólapok, ezért egy másik helyiségből kellett új papírokat szállítani az érintett urnákhoz. Ez is egy olyan urna, ahol az utcán kígyóznak a sorok.

Kiszivárogott egy exit poll, az egyik párt máris lecsapott rá

Bajorország miniszterelnök-helyettese egy Twitter-üzenetben közzétette egy állítólagosan kiszivárgott exit poll eredményeit a választás állásáról - írja a Spiegel. Hubert Aiwanger egyébként a Szabadválasztók Bajorországi Szövetsége nevű párt tagja. A miniszterelnök-helyettes akciója azonban ellentmond a választási szabályoknak, ugyanis az exit pollok közlése csak az urnák lezárása után megengedett, mert ellenkező esetben befolyásolhatja a választás kimenetelét. Az CSU főtitkára Markus Blume fel is hívta Aiwanger figyelmét a következményekre. Aiwanger azóta törölte a vonatkozó posztot.

Német választás 2021: szabályos káosz kezd kialakulni Berlinben

Olyan hosszú sorok kezdenek kialakulni a berlini szavazóhelyiségek körül, hogy a német sajtó már „káoszként” jellemzi a helyzetet. A Szövetségi Választási Iroda nyugtatni próbálja a kedélyeket: hiába zárul le 6-kor a szavazás, mindenki leadhatja a voksát, aki eddig beáll a sorba.

Tovább a cikkhez

Német választás 2021: Megérkeztek az első szövetségi szintű adatok

Megérkeztek az első részvételi adatok a német parlamenti választásra vonatkozóan a szövetségi választási iroda közlése szerint.

Tovább a cikkhez

Hatástalanították a Wuppertalban talált bombát

Ismét korlátozások nélkül látogathatók az érintett szavazóhelyiségek.

Megjelentek az első konkrét számok a német választásról

Magasabb a részvétel a német szövetségi választáson, mint négy évvel korábban, a tartományok által közölt adatok alapján - írja az NTV.

Tovább a cikkhez

Göttingenben is nyomtatási hiba volt

Göttingenben mintegy 111 szavazóhelyiségbe vittek az illetékesek hibás szavazat-összesítő papírokat, melyekről hiányoztak az AfD jelöltjei.

A hiba reggel kiderült és kicserélték a papírokat.

Itt nem kellett szavazatokat érvényteleníteni, mert még a voksok összesítése előtt korrigálták a hibát, nem a szavazólapokkal, hanem az összesítőkkel volt probléma.

Órás sorok kígyóznak Berlinben

Berlinben, ahol a szövetségi parlament összetétele mellett helyi vezetőket is választanak és népszavazási kérdést is megválaszolnak a szavazók, órás sorok kígyóznak az urnák előtt. Az illetékesek megnyugtattak mindenkit: bár 6 órakor hivatalosan vége a szavazásnak, mindenki leadhatja a voksát, aki 6-ig beáll a sorba.

SPD-Zöld kormány jöhet?

Andreas Bovenschulte, Bréma SPD-s polgármestere arra számít, hogy az SPD jelöltje, Olaf Scholz lesz a következő kancellár. Hozzátette: szerinte a Zöldekkel fognak koalíciós kormányt alakítani, mert "köztük van a legtöbb ideológiai egyetértés."

Nem valószínű, hogy a két pártnak elég szavazata lesz a közös kormányalakításhoz, a pollok 25% köré mérik az SPD-t és 15% köré a Zöldeket. A kormányalakításhoz elvileg 50% kellene, de a bejutási küszöböt el nem érő pártok miatt előfordulhat az is, hogy akár 50% alatti eredménnyel is kormányzóképes koalíciót lehet felállítani. Ez viszont nem valószínű, hogy elég lesz ahhoz, hogy kétpárti koalíció jöjjön létre.

Megszólalt Baerbock is

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje reméli, hogy jobban szerepelnek majd a választáson, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások mutatnak.

"Minden szavazat számít. Láttuk az elmúlt hetekben, hogy milyen bizonytalanok lehetnek a számok" - mondta Baerbock a német sajtónak.

A Zöldek még májusban tűntek esélyesnek a kancellárságra, amikor 24-25%-os szavazati aránnyal vezették a pollokat, azóta 14-16% köré estek vissza.

Érvényes Laschet szavazata? Válaszolnak az illetékesek

Nyilatkozott Twitteren a Szövetségi Választási Iroda vezetője, Georg Thiel Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltjének szavazatleadásáról. Mint írtuk korábban, a kancellárjelölt rosszul hajtotta össze a szavazólapot és nyilvános volt, hogy mire voksolt.

Georg Thiel azt írja, hogy Laschet nem sértette meg a választási törvényeket. Egyrészt nem befolyásolta a szavazókat, hiszen várható volt, hogy saját pártjára szavaz egy országosan ismert politikus, másrészt pedig szavazata érvényesnek tekinthető onnantól fogva, hogy az urnába bekerült.

Thiel kitér arra, hogy lett volna lehetőség felkérni Laschetet, hogy szavazzon újra, mielőtt bedobta a szavazólapot a gyűjtőbe, de mivel ez nem történt meg, szavazata érvényes.

Bajorország legnagyobb városaiban kifejezetten magas a részvétel

Bajorország legnagyobb városaiban a korábbi választáshoz képest magasabb részvételt regisztráltak – írja a ZDF. A tartomány fővárosában, Münchenben már a szavazásra jogosultak több mint 60 százaléka járult az urnákhoz 12 óráig, de Bajorország második legnagyobb városában, Nürnbergben is magasabb a részvétel, mint négy évvel ezelőtt.

A Zöldek kancellárjelöltje is leszavazott

A kancellárjelöltek közül utolsóként Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje is leadta szavazatát – írja a Spiegel.

A politikus férjével együtt érkezett egy Potsdamban található szavazókörbe. Baerbock esete különösen azért érdekes, mert a Zöldek társelnöke ugyanabban a választókörzetben próbál meg egyéni mandátumot szerezni, mint amelyikben az SPD-s kancellárjelölt, Olaf Scholz.

Ha nem sikerül egyéni mandátumot szereznie, akkor pártja tartományi listájáról lehet lehetősége bejutni a Bundestagba.

Rengeteg bűncselekmény volt a kampányhoz köthetően

Összesen 4200 bűncselekményt regisztráltak a kampányhoz köthetően a választás előtti hónapok során - írja a Welt am Sonntag.

A legtöbb bűncselekmény plakátrongáláshoz volt köthető, de történt személyek elleni erőszak és verbális erőszak is.

Mutatjuk, mikor derül ki, ki nyerte a német választást

A német választás eredményeire először az exit pollokból lehet következtetni, majd a szavazatok összeszámlálásával párhuzamosan érkeznek az első eredmények. Előzetes végeredmény ma estére vagy holnap hajnalra várható, a hivatalos végeredményre azonban csak napok múlva lehet számítani – írja a Frankfurter Rundschau.

Tovább a cikkhez

Problémák merültek fel több szavazóhelyiségnél

Több berlini szavazóhelyiséget is átmenetileg bezártak, mert nem megfelelő szavazólapokat szállítottak le az illetékesek. Mire kiderült a probléma, már többen leadták a voksukat, ezeket a szavazatokat érvénytelenítették.

Nagyot bakizott Armin Laschet a szavazáskor - Megint tőle hangos a német sajtó

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje lényegében kisebb-nagyobb bakiknak tudhatja be azt, hogy az előzetes pollok alapján lehet, hogy elveszti a mai választást az uniópárt. Ma is bakizott egyet: úgy adta le a voksát, hogy tisztán látszott rajta, hogy mit ikszelt.

Tovább a cikkhez

Scholz beszélt a sajtónak

Voksolás után nyilatkozott a sajtónak Olaf Scholz, az SPD kancellár-jelöltje. Arra kért mindenkit, hogy szavazzon, hogy "erős legyen az SPD eredménye".

Hozzátette: reméli, Németország állampolgárai felruházzák mandátummal, hogy ő legyen az ország következő kancellárja.

Megemlítette, hogy bizakodó, hiszen "Potsdamban is nagyon szép nap van."

Armin Laschet is szavazott

A kancellárjelöltek közül másodikként az urnákhoz járult Armin Laschet is, aki a CDU/CSU színeiben méreti meg magát - írja a Süddeutsche Zeitung. Laschet feleségével közösen szavazott Aachenben, egy otthonától pár lépésnyire található iskolában. Az odavezető úton a kancellárjelölt még fényképezkedett is támogatóival.

Laschet az újságírók kérdéseire azt válaszolta, hogy izgatott, de bizakodó is egyben. Kijelentette, hogy ma nem a politikusoknak kell szólniuk, hanem a választóknak.

Tűzoltókat kellett hívni két szavazóhelyiségbe

Tűzoltóknak kellett kinyitniuk két szavazóhelyiséget Berlinben, mert megadta magát az elektromos zár - írja az NTV.

Nem kellett felfeszíteni semmit, a tűzoltók egy vészhelyzeti belépőkártyával kinyitottak mindent, viszont várni kellett rájuk, amely miatt sorok alakultak ki az urnák előtt.

Markus Söder is leadta voksát

Markus Söder CSU-elnök és bajor miniszerelnök is leadta szavazatát Nürnbergben.

Söder látszólag izgatott volt, az újságírók ezt firtató kérdéseire azt válaszolta, hogy minden választáskor izgul az ember, illetve, hogy vannak ennél kellemesebb napok is.

Söder továbbra is abban reménykedik, hogy az uniópátok nyerik a választást és Armin Laschet lesz a kancellár, de elismerte, hogy a verseny szoros lesz és izgalmas.

A CSU-elnöknek meg is lehet az oka az aggodalomra, ugyanis pártját, amely csak Bajorországban méreti meg magát, 29 százalékra mérték. Ez példátlanul alacsony eredmény, főleg annak fényében, hogy júliusban még 35 százalékon állt a CDU testvérpártja Bajorországban.

Így nézett ki a német pártok támogatottsága közvetlenül a választás előtt

A német választás előtt az utolsó mérések szerint ugyan továbbra is az SPD vezet, de előnye a CDU/CSU-szövetséggel szemben csupán pár százalék, így komoly verseny várható.

Tovább a cikkhez

Így nézett ki a német pártok támogatottsága közvetlenül a választás előtt

A német választás előtt az utolsó mérések szerint ugyan továbbra is az SPD vezet, de előnye a CDU/CSU-szövetséggel szemben csupán pár százalék, így komoly verseny várható.

Tovább a cikkhez

Október 26-án ülésezik először az új parlament

Először október 26-án fog összeülni a mai választások eredménye alapján létrejövő parlament - írja a ZDF.

Az ülésen megválasztják majd a Bundestag elnökét és helyetteseit is.

A ma megválasztott képviselőket jövő héten fogják kinevezni.

Scholz is szavazott

Az utolsó pollok alapján a kancellári székre legesélyesebb Olaf Scholz pénzügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje is leadta szavazatát lakhelyén, Potsdamban.

Bomba fenyeget öt német szavazóhelyiséget

Második világháborús bombát találtak a németországi Wuppertalban, ezért arra kérte a város szavazópolgárait a polgármester, hogy ne menjenek el voksolni, amíg nem hatástalanították a szerkezetet – írja a ZDF.

Tovább a cikkhez

A német köztársasági elnök már leadta szavazatát

Miután a választáson való részvételre bátorította az állampolgárokat, maga Frank-Walter Steinmeier is leszavazott. A köztársasági elnök egy berlini szavazókörben adta le voksát. Steinmeier nemcsak a szövetségi választáson szavazhatott, hanem a fővárosban rendezett tartományi választáson is. Ezen kívül véleményt nyilváníthatott egy népszavazási kezdeményezésről is, amelynek célja, hogy elérjék, hogy kötelező jelleggel megvásárolja az állam a legnagyobb német ingatlantulajdonos vállalatok vagyonát és kiadja az így megszerzett lakásokat bérlőknek. Összesen 243 ezer bérlakás kerülne így állami kézre Berlinben.

Akár 900 fő fölé is nőhet az új német parlament létszáma

Robert Vehrkamp választási szakértő szerint a következő német parlament létszáma akár a 900 főt is meghaladhatja. A ZDF által készített Politbarometer mérései alapján a Bundestag várható létszáma 672 és 912 fő kötött fog alakulni. A Bundestagnak jelenleg 709 tagja van, amely így is több mint korábban bármikor. A német parlament méretének felső határa nincsen törvénybe foglalva, csupán egy minimális létszám került rögzítésre, amely 598 fő. A német választási rendszer sajátosságai miatt azonban évek óta rendre egyre több képviselő szerez mandátumot. Ebben főleg a választási rendszer arányos jellegét biztosítani hivatott kompenzációs mandátumok játszanak fontos szerepet, amelyekkel alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Békejobbot kell nyújtani Magyarországnak és Lengyelországnak - Angela Merkel lehetséges utódja mindent megtenne az EU összetartásáért

A mostani instabil világban az Európai Unió fontosabb, mint valaha, ezért mindent meg kell tenni az egysége megőrzése érdekében - jelentette ki Armin Lachet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) utolsó kampányrendezvényén Aachenben. A párt kancellárjelöltje egyben hozzátette, viták vannak a jogállamiságról az Európai Unióban, de nem fogjuk tudni összetartani Európát Lengyelország, Közép-Kelet Európa, a balti államok és Magyarország nélkül. Éppen ezért békejobbot kell nyújtani Lengyelországnak és Magyarországnak. 

Tovább a cikkhez

Süddeutsche: rekordmagas lehet a levélszavazatok aránya

A Süddeutsche Zeitung elemzői arról írnak, hogy várhatóan rekordmagas lesz a levélszavazatok aránya a mostani választásokon, amely miatt nehéz megjósolni az eredményt. Mint ismertetik: 2017-ben a szavazók 28,6%-a szavazott postai úton, most a várakozások szerint 40% fölé is mehet ez az arányszám. A mostani postai szavazás magas arányát döntően a koronavírus-járvány indokolja.

Kinyitottak a szavazóhelyiségek

Kinyitott mintegy 60 ezer szavazóhelyiség. A voksolásra jogosultak mostantól leadhatják szavazataikat. Egészen délután 6-ig lehet majd szavazni.

Összesen 60,4 millió német állampolgár jogosult a választáson való részvételre.

Történelmi politikai átalakulást emleget a német köztársasági elnök

A mai parlamenti választásokban való részvételre buzdította Németország lakosságát Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök.

Tovább a cikkhez

Német választás 2021: Angela Merkel fontos üzenetet küldött Németországnak

Angela Merkel mindent megtett annak érdekében, hogy még egy végső lökést adjon pártjának és a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének, Armin Lachetnek a 2021-es választás véghajrájában. A hamarosan leköszönöm német kancellár az Aachenben megrendezett utolsó gyűlésükön kijelentette: az ország jövője forog kockán.

Tovább a cikkhez

Német választás 2021: nem csak a Bundestag összetételéről döntenek ma a németek

Két tartományi választás és egy népszavazás is lesz ma a parlamenti választások mellett Németországban.

Tovább a cikkhez

Német választás 2021: eljött a várva várt nap, amely meghatározhatja Európa sorsát

Kik a jelöltek a 2021-es német választáson?

Ezen a választáson a szokásoktól eltérően három párt is állított kancellárjelöltet. Eddig ugyanis a kancellári vitákon igazán csak a CDU/CSU, illetve az SPD jelöltjei csaptak össze. A három politikus meglehetősen más karakter és más háttérből érkezett ezért érdemes alaposabban megvizsgálni őket:

  • Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, akit idén januárban választottak meg a CDU elnökének. Személyében Angela Merkelhez hasonló konszenzusos jelöltet kerestek, aki centrista hozzáállásával képes minden oldalról bevonzani a szavazókat. A kancellárjelölti címet azonban csak szoros versenyben sikerült elnyernie Markus Söder CSU-elnökkel szemben, aki népszerűbb volt ugyan Laschetnél, de nem sikerült elnyernie a CDU vezetésének támogatását. Laschetnek később is meggyűlt a baja saját népszerűségi mutatóival, amelyen csak rontott az, amikor nevetgélésen kapták, miközben Frank-Walter Steinmeier éppen a nyári német árvizek károsultjai felé fejezte ki együttérzését. Bár Laschet bocsánatot kért, népszerűségét az utóbbi hetekben sem sikerült feltornáznia és kampányát sem sikerült lendületbe ráznia. Ennek ellenére tapasztalt politikus, amellett, hogy ő vezeti Németország legnépesebb tartományát volt EP-képviselő is. Azt sem tudni továbbá, hogy személyes népszerűségi mutatói mennyire rontják az esélyeit, hiszen a kancellárt Németországban nem közvetlenül a nép, hanem a parlament választja.
  • Olaf Scholz jelenleg alkancellári és pénzügyminiszteri posztot tölti be Angela Merkel nagykoalíciós kormányában. Korábban éveken át Hamburg városának polgármestere volt. Scholz pártját, az SPD-t már sokan leírták, hogy az uniópártokkal közös kormányzás következtében elvesztette karakterét, nagy meglepetésre azonban a párt nyár végén az élre tört és ha kis előnnyel is, de még most is vezeti a népszerűségi listákat, ez pedig sok tekintetben Scholz személyes népszerűségének köszönhető. Nem is véletlen, hogy az SPD szinte teljes kampányát Scholzra húzta fel. A kancellárjelölt népszerűsége elsősorban kormányzati tapasztalatából adódik, illetve abból, hogy sokan benne látják a Merkel-féle pragmatizmus folytatását. Scholz maga is többször rájátszott a közte és kancellár közötti hasonlóságokra. Bár továbbra is ő legnépszerűbb jelölt, aki valamennyi televíziós vitát megnyert, a szoros küzdelem miatt nem garantált, hogy a kancellári címet is sikerül elnyernie.
  • Annalena Baerbock személyében a Zöldek történetükben először állítottak kancellárjelöltet. Baerbock 2018 óta a Zöldek társelnöke Robert Habeck mellett. Amikor a bejelentették a jelölését a párt a közvélemény-kutatások élére tört, sokan pedig úgy vélték, hogy a Zöldek meg is nyerhetik a választást. Az előnyük azonban gyorsan elolvadt, ebben pedig nem kis része volt Baerbock botlásainak a kampány során. Ellentmondásokat találtak az önéletrajzában, illetve plágiumgyanúba keveredett. Személyes népszerűsége jelenleg a legalacsonyabb a három jelölt közül, jóllehet egy jelentés alapján Baerbockot sokkal több támadás érte a kampány, mint Scholzot vagy Laschetet. Bár neki van a legkisebb esélye a kancellári címre, a Zöldek nagy valószínűséggel tagjai lesznek az új német kormánynak, amelyben Baerbocknak is komoly szerepe lehet.

A német választáson így zajlik a szavazás

A német állampolgároknak van lehetőségük személyesen a választás napján, illetve levélben is leadni szavazatukat. A levélszavazás már jó pár hete folyamatban van és elemzők arra számítanak, hogy az idei választás során rekordsokan fognak élni a lehetőséggel, leginkább a koronavírus miatt.

A magyar rendszerhez hasonlóan minden szavazásra jogosult állampolgárnak két szavazata van:

  1. Az első szavazatot (Erststimme) az állampolgárok saját választókerületük egyéni jelöltjére tudják leadni, aki így közvetlenül mandátumot szerez a Bundestagba. Ehhez elegendő a relatív többség elérése, a rendszer a „győztes mindent visz”-elv alapján működik.
  2. A parlament összetétele szempontjából azonban sokkal fontosabb a második szavazat (Zweitstimme). Ez határozza meg ugyanis, hogy melyik párt, mekkora frakcióval rendelkezik majd a Bundestagban. A második szavazatot tehát pártlistára lehet leadni, amelyet a tartományok külön állítanak. 

Könnyen előfordulhat azonban, hogy egy párt „túlnyeri magát” az első szavazatokkal, így sokszor tartományi listáról már be sem jut senki a törvényhozásba a választási rendszer arányos természetének megőrzése érdekében. Az első szavazattal elnyert egyéni mandátumot azonban nem lehet elvenni ezért a gyakorlatban a többi pártot addig kompenzálják, amíg a parlament összetétele nem tükrözi a második szavazattal meghatározott arányokat.

Ehhez azonban növelni kell a parlamenti helyek számát. A Bundestag hivatalos minimum létszáma ugyanis 598 fő, a mostani törvényhozásban azonban 709-en ülnek, ez a szám pedig az idei választás után még nagyobb lehet.

Főszabály szerint minden egyes pártnak el kell érnie szövetségi szinten az 5 százalékos küszöböt a második szavazatok vonatkozásában, hogy bejusson a Bundestagba.

A bejutási küszöböt el nem érő pártok miatt előfordulhat az is, hogy akár 50 százalék alatti eredménnyel is kormányzóképes koalíciót lehet felállítani.

Az itthoni helyzethez hasonlóan a német kormányfőt sem közvetlenül a nép, hanem közvetett módon a parlamentbe bejutott pártok választják abszolút többséggel titkos szavazás útján. A kancellárt pedig az államelnök jelöli, általában annak a pártnak a kancellárjelöltjét, amelyik a legtöbb szavazatot kapta a választáson. Ennek megfelelően a kancellárról csak akkor születik döntés, ha sikerül koalíciót alakítaniuk a parlamentbe bejutott pártoknak.

Német választás 2021: a pártok állása és lehetséges koalíciók

A pártok között továbbra is nagyon szoros a verseny, bár összességében továbbra is az SPD vezet, a CDU/CSU-szövetség csak pár százalékkal van lemaradva mögöttük, így még bőven fordulhat a kocka. A harmadik helyen a Zöldek állnak 15 százalék körüli támogatottsággal, őket követi az FDP, majd pedig sorrendben az AfD következik. A parlamenti pártok népszerűségi listáját a Baloldal (Linke) zárja 6,7 százalékkal. Azonban sok mindent boríthat a bizonytalanok tábora, amely kifejezetten magas a közvélemény-kutatások alapján.

A német választás talán legizgalmasabb kérdése, hogy milyen kormánykoalíció fogja a jövőben vezetni Európa legnagyobb gazdaságát. A nagy néppártok (CDU/CSU, SPD) utóbbi években tapasztalt gyengülése, a Zöldek erősödése, illetve az AfD parlamentbe jutása következtében jelentősen fragmentálódott a német pártszerkezet.

ENNEK MEGFELELŐEN A JELENLEGI MÉRÉSEK ALAPJÁN ÚGY TŰNIK, HOGY LEGALÁBB HÁROM PÁRT ÖSSZEFOGÁSA, VAGY EGY ÚJABB NAGYKOALÍCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉS LESZ SZÜKSÉGES AZ ABSZOLÚT TÖBBSÉG ELÉRÉSÉHEZ.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy ilyen helyzetben felértékelődik a kisebb pártok szerepe, amely még nagy meglepetéseket okozhat. Ennek megfelelően négy forgatókönyv valószínűsíthető:

  • Ha a CDU/CSU és az SPD is jól teljesítenek, akkor elméletben lehetőség nyílhat a nagykoalíciós kormányzás folytatására. Erre azonban igen kis esély mutatkozik mivel sem a CDU/CSU-szövetségnek, sem pedig az SPD-nek nem fűlik a foga egy újabb négyéves kormányzáshoz. Nem beszélve arról, hogy a két párt támogatottsága közel van egymáshoz. Egy CDU-s győzelem esetén az SPD nem valószínű, hogy tudna támogatni egy ilyen felállást, hiszen éppen a hosszú nagykoalíciós évek alatt apadt meg a táboruk. A CDU pedig vélhetően nem lenne hajlandó eljátszani a másodhegedűs szerepét egy koalícióban.
  • Egy közlekedési lámpa koalíció az SPD, az FDP és a Zöldek részvételével. Az nem kérdés, hogy ez a balközép pártok relációjában működőképes lenne. Scholz már többször jelezte, hogy szívesen kormányozna a Zöldekkel, a második kancellári tévévita során pedig nehéz volt nem észrevenni, hogy Scholz és Baerbock számos kérdésben egy tengelyt formált Laschettel szemben. A szűk keresztmetszetet a piacpárti FDP jelenti, amely ellenzi a balközép pártok által szorgalmazott adóemeléseket és minden bizonnyal a pénzügyminisztériumra pályázik. Egy ilyen felállásban tehát főként az FDP felé kellene engedményeket tenni, amely fájhat mind az SPD-nek, mind pedig a Zöldeknek.
  • Van egy meglehetősen rendhagyó kimenetel is, amelynek értelmében a CDU úgy alakítana kormányt, hogy nem az első helyen végez a választáson. Itt is egyértelműen megfigyelhető a szimpátia egyes pártok között, csak éppen ebben az esetben az FDP és a CDU/CSU vonatkozásában. A CDU-ban sem népszerűtlen az ötlet, Volker Bouffier, Hessen tartomány miniszterelnöke például nemrég jelentette ki egy interjúban, hogy nemcsak a választás első helyezettjének van kizárólagos joga kormányt alakítani, hanem annak is módja van erre, aki elég pártot meg tud győzni a többséghez. Volt ilyenre korábban is példa, amikor Helmut Kohl 1976-ban meggyőzően nyert ugyan, mégis az SPD-s Helmut Schmidt maradt a kancellár, mert az FDP őt támogatta. Külön figyelemreméltó, hogy Christian Lindner, FDP-elnök is ugyanezt a történetet elevenítette fel egy nemrég közölt beszélgetésben, amely mutatja, hogy az FDP-ben is van erre nyitottság. Ennél nehezebb lesz meggyőzni a Zöldeket, akik inkább az SPD felé húznak, így egy ilyen felállásban leginkább feléjük kell gesztusokat gyakorolni. Abban az esetben, ha a CDU nyerné a választást, biztos, hogy a Jamaica-koalíció lenne a preferált opció. Ez még második hely esetén is működhetne, ehhez azonban az kell, hogy a CDU ne maradjon le sokkal az SPD mögött.
  • Van egy harmadik opció is, amely egy ideológiai szempontból egységes koalíciót jelentene az SPD, a Zöldek és a radikális Baloldal (Linke) között. Főleg ettől volt hangos a német sajtó az elmúlt napokban, a CDU pedig egy teljes kampányt épített a baloldali fordulat veszélyére. A probléma itt főleg külpolitikai vonatkozásban áll fenn, mivel a Baloldal nyíltan NATO-ellenes, az SPD és a Zöldek pedig éppen ezen irányvonal feladását várják tőlük, amelyre nem tudni mekkora hajlandóság mutatkozik. Ennek ellenére a parlamenti pártok legutolsó vitáján már a Baloldal igyekezett visszakozni ilyen irányú céljai kapcsán. Külön valószínűtlenné teszi ezt a konstrukciót az, hogy csak nagyon törékeny parlamenti többséget biztosítana és nem lenne népszerű a németek körében. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az egyébként atlantista politikusként ismert Scholz csak használja a „vörös-vörös-zöld” koalíció rémképét, hogy végül az FDP-t rávegye a közlekedési lámpára.

Címlapkép forrása: Omer Messinger/Getty Images

jackma
zöld iroda
infláció piac
FrankfurtiTőzsde
nap
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
mun kim