pakisztán tálibok hadsereg
Globál

A hamis szövetséges és bajkeverő titkosszolgálata, amelyekkel Amerikának is muszáj jóban lenni

Bár Pakisztán hivatalosan az Egyesült Államok szövetségese volt a tálibok elleni harcban, a közép-ázsiai atomhatalom valójában mindvégig kettős játékot játszott, mivel több okból is érdeke volt a tálib hatalomátvétel Afganisztánban. Pakisztán elsődleges célja, hogy biztosítsa a két ország határát, amit Afganisztán nem ismer el hivatalosan, illetve ellenálljon a mindkét országban jelentős számban élő pastu etnikum önállósodási törekvéseinek. Pakisztáni önjáró hírszerzése, az ISI, amelyet rendszeresen gyanúsítanak terrorszervezetek támogatásával, évtizedek óta jelen van Afganisztánban, hogy ott Pakisztán, illetve a maga érdekeit érvényesítse. A nyáron történt kivonulásig Amerikának alapvető érdeke volt a jó viszony fenntartása Pakisztánnal, azóta azonban leminősítette az amerikai–pakisztáni kapcsolatokat.

Miért támogatja Pakisztán a tálibokat?

Szeptember elején a pakisztáni hírszerzés, az Inter-Services Intelligence (ISI) azóta leváltott vezetője, Fájíz Hamíd előre be nem jelentett látogatást tett a már tálibok által elfoglalt Kabulban. Bár nem derült ki, hogy a pakisztáni kémvezér miről egyeztetett a tálibokkal, sokak számára a látogatás igazolta azt a Pakisztán által rendre cáfolt gyanút, miszerint a közép-ázsiai atomhatalom tevékeny segítséget nyújtott a tálibok afganisztáni hatalomátvételében. Ugyanezt a feltételezést erősítette az is, hogy Imrah Khan pakisztáni miniszterelnök Kabul tálib elfoglalása után úgy nyilatkozott, a tálibok „ledobták a szolgaság béklyóit”.

Ahogy azt a Council on Foreign Policy (CFP) nevű amerikai független agytröszt elemzése kifejti, Pakisztánnak három alapos oka van arra, hogy támogassa a tálibok afganisztáni uralmát.

  1. Az 1947-ben a Brit India muszlim területeiből létrehozott Pakisztán etnikailag és nyelvileg meglehetősen sokszínű ország, amelyet leginkább az iszlám vallás tart össze. Pakisztán második legnépesebb etnikuma a pastu, akik egyben Afganisztán legnépesebb etnikumát alkotják. Pakisztán fél a pastu önállósodási törekvésektől, egy esetleges Pastunisztán létrejöttétől. Pakisztán a pastu nacionalizmust azzal kívánja gyengíteni, hogy erősíti az iszlám „nacionalizmust”, és ennek érdekében medreszéket, azaz muszlim oktatási intézményeket hozott létre ezeken a területeken, amelyekben egy különösen szigorú iszlámot tanítanak. Ezekből a medreszékből több tálib vezető is kikerült.
  2. Külön problémát jelent Pakisztán számára az afgán–pakisztáni határ, amelynek kérdése összefügg a pastu etnikum kérdésével. Afganisztán és Pakisztán határát a még 1893-ban megrajzolt Durand-vonal jelenti, amely pastu törzsi területeken halad keresztül. Afganisztán hivatalosan a mai napig nem ismeri el a határvonalat, Pakisztán ellenben mindent megtesz annak érdekében, hogy rögzítse a határokat, még kerítést is húzott a Durand-vonalra. Pakisztán azt reméli, hogy a tálib afgán vezetés nem fogja feszegetni a határ kérdését.
  3. Pakisztánnak az az érdeke, hogy szomszédjában Pakisztán-barát vezetés legyen, különösen mivel Kasmír ügyében évtizedek óta súlyos feszültség áll fenn keleti szomszédjával, az ugyancsak atomhatalom Indiával. Pakisztán attól is tart, hogy India etnikai feszültségek szításával akarja elérni Pakisztán széthullását. Asráf Gáni volt afganisztáni elnök jó kapcsolatokra törekedett Indiával, ami szúrta Pakisztán szemét, amelynek attól azonban nem kell tartania, hogy a tálibok a hindu többségű Indiával barátkozzanak.

Ugyanakkor, mint arra a CFR elemzése rávilágít, Pakisztán valójában kockázatos játékot játszik a tálibok támogatásával, és egy önjáró tálib Afganisztán sértheti a pakisztáni érdekeket.

A nagyrészt pastu származású tálibok – hasonlóan a korábbi afgán kormányzatokhoz – továbbra sem ismerik el a Durand-vonalat, és soha nem tagadták meg az afgán célt Pastunisztán létrehozására.

Ráadásul az afganisztáni tálibok szoros kapcsolatokat ápolnak a Tehrin-i-Talibánnal, más néven pakisztáni talibánnal, amely főleg a határ melletti pastu területeken aktív, és háborút esküdött a pakisztáni kormány ellen egy független Pastunisztán létrehozásáért. A pakisztáni talibán sok merényletért és több ezer pakisztáni civil haláláért felelős.

Pakisztán önjáró bajkeverője, az ISI

Pakisztán, elsősorban az ISI-n keresztül, már régóta támogatja a tálibokat, sőt, a pakisztáni hírszerzés már az 1979-es szovjet invázió óta tevékenyen beavatkozik Afganisztánban. Az 1979 és 1989 közötti szovjet afganisztáni háborúban a Vörös Hadsereg ellen küzdő mudzsahedineket támogatta a CIA-val karöltve, fegyverekkel, pénzzel és hírszerzési információkkal segítve a muszlim harcosokat. Befolyását később is megőrizte, előbb a Moszkva-báb afgán kormánnyal szembeni ellenállás, majd az 1996 és 2001 között hatalmon lévő tálibok támogatásában.

Pakisztán tálibok Isi
Indiában élő afgánok Pakisztán és a tálibok ellen tüntetnek Újdelhiben 2021. szeptember 16-án. A tüntetők szerint a pakisztáni kormány támogatja az Afganisztánban augusztus 15-én hatalomra került radikális iszlamista tálib lázadókat, akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció. A tüntető által tartott transzparensen a következő szerepel: „Az ISI hagyja el Afganisztánt!” MTI/EPA/Haris Tjagi

Az ISI, bár Pakisztán hivatalosan az Egyesült Államok szövetségese volt az afganisztáni háborúban, 2001 után is titokban támogatta a tálibokat, illetve az akkor a tálibokhoz még nem csatlakozó, azóta azonban már az új afgán kormányban is fontos szerepet betöltő Hakkáni-hálózatot. De időről időre felelőssé teszik azért, hogy világszerte terrorszervezetekkel működik együtt.

Megvádolták már őket a 2005-ös londoni terrortámadásokban való közvetett részvétellel, a Hamid Karzai volt afgán elnök elleni sikertelen merényletkísérlet támogatásával, India szerint pedig az ISI irányította és koordinálta a 2008-ban Mumbaiban elkövetett merényletsorozatot, amely csaknem kétszáz ember halálát okozta. Számos pakisztáni kormánytag, például a 2007-ben meggyilkolt volt pakisztáni miniszterelnök, Benazír Bhutto mondta azt, hogy az ISI „állam az államban”, amely fölött – bár hivatalosan a miniszterelnöknek felelős – a kormány nem gyakorol tényleges hatalmat, és saját külpolitikai céljait követi.

Hidegülő amerikai–pakisztáni viszony

Az Egyesült Államoknak meglehetősen ambivalens a viszonya Pakisztánnal. Amerika támaszpontként használta Pakisztánt az afganisztáni háborúban, és nagy összegekkel támogatta az országot, melyek egy része paradox módon a pakisztániakon keresztül éppen a táliboknál landolt. Pakisztán folyamatosan kettős játékot játszott, amit jól mutatott, hogy Oszama bin Láden is Pakisztánban talált menedéket, mígnem egy amerikai titkos különítmény végzett vele – úgy, hogy az akcióról az Obama-adminisztráció nem értesítette a pakisztáni illetékeseket. Emellett Pakisztán – egyelőre elsősorban gazdasági téren – egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával, amely a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetést jelenti az Egyesült Államokra nézve az amerikai hírszerzés szerint.

Jim Mattis, Trump volt védelmi minisztere, aki katonai vezetőként részt vett az öbölháborúban, az afganisztáni háborúban és az iraki háborúban is, 2019-ben megjelent könyvében azt írta, az összes ország közül, amellyel addig dolga volt, Pakisztánt tartja a legveszélyesebbnek, a társadalom radikalizálódása, illetve atomfegyverei miatt. Szerinte Pakisztán olyan ország, amely az „önmaga iránti szeretet nélkül született”, és egy „aktív önpusztító vonás” jellemzi politikai kultúráját.

Pakisztán mellékesen dönthet úgy, hogy nem lesz az ellenségünk, de úgy döntött, hogy nem lesz az Egyesült Államok vagy a NATO megbízható barátja vagy szövetségese sem

– írta Mattis.

Az Egyesült Államok eddig nem nélkülözhette az Afganisztánnal szomszédos ország támogatását, ezért tolerálnia kellett az általa űzött kettős játékot, de az afganisztáni kivonulás után Pakisztán stratégiai jelentősége csökken. Ezért egyesek azt mondják, az Egyesült Államoknak ideje lenne már lépéseket tenni a terrorszervezeteket finanszírozó országgal szemben.

Néhány napja az amerikai külügyminiszter-helyettes, Wendy Sherman Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban járt, ahol a pakisztáni külügyminiszterrel találkozva világossá tette, hogy a Biden-adminisztráció leminősítette a kétoldalú kapcsolatokat.

Sherman Pakisztán előtt Indiában is látogatást tett, ahol viszont az amerikai–indiai kapcsolatok elmélyítéséről beszélt. Amerika számára India egyre fontosabbá válik a délkelet-ázsiai térségben, mivel India is feszült viszonyban van Kínával, és tart a szomszéd nagyhatalom terjeszkedésétől, ez pedig összekovácsolja az Egyesült Államokat és Indiát.

Pakisztán Egyesült Államok Wendy Sherman
A pakisztáni külügyminisztérium által közreadott képen Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettest fogadja Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter Iszlámábádban 2021. október 8-án. MTI/AP/Pakisztáni külügyminisztérium

Az amerikai külügyminiszter-helyettes Iszlámábádban azt is világossá tette, az indiai kapcsolatok fontosabbak az Egyesült Államok számára, mint a Pakisztánnal való viszony. Joe Biden hivatalba lépése óta még nem is tárgyalt telefonon Imrah Khan pakisztáni miniszterelnökkel, amit pakisztáni tisztviselők szerint a kormányfő meglehetősen nehezményez. Hogy azonban a kapcsolatok leértékelésén túl a Biden-adminisztráció komolyabban is fellépne Pakisztán vagy önjáró hírszerzése ellen, arra egyelőre nem utalnak jelek. Az Egyesült Államoknak ugyanis még szüksége lehet Pakisztánra, például azért, mert tőlük remélheti, hogy nyomást tudnak gyakorolni a tálibokra és közvetíteni tudnak Amerika és Afganisztán között.

Címlapkép: Pakisztán katonák és tálib harcosok állnak őrt Pakisztán és Afganisztán határán. Hussain Ali/Pacific Press/LightRocket via Getty Images

minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
csehország prága