oltás vakcina korona járvány
Globál

Elsők voltunk az átoltottságban, de Európa elszáguldott mellettünk - pedig lehetne ez másképp is

Zsoldos Ákos
Tavasszal még vertük Európát az átoltottsági versenyben, nyár elején viszont annyira megtorpant az átoltottság növekedése, hogy azóta a nyugati országok messze megelőztek minket. A különbséget nem a vakcinaelérés okozza, a gazdagabb és fejlettebb nyugati országokban döbbenetesen nagyobb az oltási hajlandóság, mint itthon, miközben nálunk is millió számra állnak a vakcinák. Jó hír viszont, hogy a régióban még mindig mi vagyunk a legjobbak, a románoknál például tragikusan alacsony az átoltottság, és nem is nő érdemben. Nagyobb baj, hogy a 61%-os átoltottságunkat nem is próbáljuk meg hatékony ösztönzőkkel növelni, miközben a nemzetközi gyakorlatban már vannak példák a szigorra. Az oltások kötelezővé tétele az egyes munkakörökben az Egyesült Államokban megtette a hatását, az átoltottság megugrott.

Elsők voltunk

A tavasz folyamán szinten minden nap azt hallottuk, hogy Magyarország kiemelten sikeresen kezelte a járványt, mivel nálunk messze magasabb volt az átoltottság, mint Európában. Ez valóban így is volt, Máltával együtt sokáig Magyarország vezette az EU-s toplistát, a kontinensen pedig még Szerbia gyors átoltottságát lehet kiemelni. Az akkori magyar sikernek két oka volt:

  • az egyik, hogy a közös EU-s vakcinabeszerzés (amelyekkel nyugati vakcinákhoz, Pfizerhez, Modernához, Johnson&Johnsonhoz és AstraZenecához jutottunk) lehetővé tette, hogy minden tagállam ugyanolyan arányban jusson vakcinához. Alighanem gondban lettünk volna, ha a piacon kellett volna megharcolunk a vakcinákért a gazdagabb és nagyobb lobbierővel bíró franciákkal, németekkel vagy olaszokkal.
  • a második ok, hogy mi még az EU-s vakcinabeszerzésen felül rengeteg Szputnyik V és Sinopharm vakcinákat vettünk, amelyekkel tavasszal, amikor súlyos volt a járvány, gyorsan tudtunk beoltani sok embert.

Ez a két tényező tett elehetővé, hogy gyorsabban tudjuk átoltani a lakosságot, mint az EU többi tagállama. Természetesen a többi ország is vásárolhatott volna keleti vakcinákat, de Szlovákia kivételével minden ország csak az EU-s beszerzésre támaszkodott, az EU gyógyszerfelügyeleti szerve pedig nem hagyta jóvá sem a kínai, sem az orosz vakcinákat (egyébként a szlovák Szputnyik-beszerzés meglehetősen rosszul sült el, hónapokig nem oltottak a vakcinával, majd a kormány is belebukott).

Mindezzel viszont annyit értünk el, hogy néhány hónappal korábban tudtuk beoltani a lakosságot.

Hosszú távon viszont az oltási hajlandóság jelenti a beolthatóság legmagasabb szintjét, és ez nálunk látványosan megakadt 60% körül, nyer eleje óta nagyjából 4%-ponttal nőtt az átoltottság (a teljes átoltottság ennél alacsonyabb, 58%).

oltás

Melyek ma a legjobban védett európai országok?

Ezzel szemben Európában már bőven vannak országok, ahol 70% vagy afeletti az átoltottság. Nem arról van szó, hogy az országok nem egyenlő mértékben férnek hozzá a vakcinákhoz, mára eljött az a szerencsés helyzet, hogy az EU-s országok többségében milliószámra állnak a vakcinák, és az egyes tagállamok közti különbséget csak az adja, hogy hol milyen az oltási hajlandóság illetve elutasítottság.

Az első helyen toronymagasan Portugália áll, ahol 88%-os a teljes átoltottság, ami egyben azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság átoltottsága csaknem 100%-os. Déli tarolás van az első helyeken, Spanyolországban 81%-os az átoltottság, de a szintén déli Olaszországban is magas, 76%. Ezekben az országokban már nem is lehet nagyon növelni az átoltottságot, mert a gyermekek számára még nem engedélyezett az oltás, és a társadalom 10-12%-át ezek a korcsoportok teszik ki. Az élmezőnyben vannak még északi országok, úgymint Norvégia és Dánia, de az írek sem panaszkodhatnak. Jellemző és fontos adalék továbbá, hogy az élmezőnyhöz tartozó általában az idősek átoltottsága is 100% körüli.

Mi viszont jócskán le vagyunk maradva a 61%-os átoltottságunkkal.

A régióban még mindig elsők vagyunk

A fenti ábrára pillantva egyértelmű divergencia mutatkozik meg a fejlettségben. A listavezető államok Portugália kivételével mind gazdag és fejlett nyugat-európai országok, miközben a lista alján alacsonyabb jövedelmű kelet-európai országok vannak.

Elképesztően éles ez a határvonal,

60%-os átoltottság alatt ugyanis nem találunk gazdag országot, felette pedig Portugália kivételével nincs alacsonyabb jövedelmű ország (Portugália jövedelemszintje nem sokkal haladja meg a visegrádi országokét). Mint azt fent írtuk, ennek semmi köze nincs a vakcinabeszerzéshez, a közös EU-s beszerzés hatására még a legalacsonyabb átoltottságot mutató EU-s országban is óriási vakcinafelesleg van. Itt kizárólag az oltással szembeni attitűd a meghatározó már, és szemlátomást úgy tűnik, hogy a gazdagabb országok tudatosabbak ezen a téren.

Ildomos tehát almát almával, körtét körtével összehasonlítani, és a kezdeti sikerek ellenére nem az egész EU-hoz, hanem annak szegényebb feléhez mérni magunkat,

és ebben az országcsoportban továbbra is mi vagyunk az átoltottság bajnokai.

Magyarország a maga 61%-os átoltottságával minden kelet-közép-európai és balti államot maga mögé sorol. Elképesztően alacsony az átoltottság Romániában, ahol a lakosság mindössze 33%-a kapott oltást, de Szlovákia sem áll jól a 45%-os átoltottsággal. Érdekesség, hogy a tavasszal szintén a leggyorsabban oltók közt szereplő Szerbia még nálunk is jobban megrekedt, 44%-os az átoltottság.

Javul a helyzet a világon

Az utóbbi hónapokban rendkívüli módon nőtt a globális átoltottság, és már a fejlődő világban is 50% körüli számokat látunk. A fejlett világ nagy lemaradói, az ázsiaiak is utolértek minket, Kínában, Japánban is magas az átoltottság. Látványos, hogy a kötelező oltások bevezetésével az Egyesült Államokban milyen nagy mértékben ugrott meg az átoltottság. Az USA a bizonyos munkakörökben kötelező oltások bevezetése előtt 50% körül toporgott az átoltottságban, mára viszont ez felugrott 65%-ra.

Egyedül Afrika helyzete siralmas, a kontinensen mindössze 7,6% kapta meg az első oltását. Ez nemcsak azért szomorú helyzet, mert a kontinensen rengeteg ember van kitéve a veszélynek, de újabb mutánsok megjelenésével is fenyeget, hiszen minél magasabb szinten cirkulálnak az esetszámok, annál nagyobb az esélye egy veszélyes mutáns kialakulásának. A fejlett világ átoltottsága viszont nagy, így hamarosan több erőforrás jut majd Afrikának is.

Milyen ösztönző megoldás vált be és mi nem?

Természetesen nehéz megmondani, hogy mi a magyar siker titka, és hogy miért lógunk ki ennyire felfelé a mezőnyből (a Nyugattól való lemaradásunkra ezzel szemben a jövedelmi helyzetünk adhat magyarázatot, ez világosan látszik a többi ország példáján). Egy erős sejtésünk viszont lehet: azzal, hogy mi már áprilisban kilátásba helyeztük a vakcinázottsághoz köthető lazításokat, és ehhez rendelkezésre álltak a keleti vakcinák a nyugatiak felett, olyan embereket is oltásra lehetett bírni, akik a korlátozások feloldása és a járványhullám átmeneti visszaszorulása után már nem biztos, hogy oltották volna magukat.

Mindez viszont már múlt, sokkal fontosabb az, hogy milyen eszközökkel lehet oltásra bírni a lakosságot a közeljövőben. A kormányzati ösztönző üzenetek látványosan nem működnek, ezen felül viszont nem nagyon töri magát a kormányzat, hogy egyéb ösztönzőkkel növelje az átoltottságot, ennek pedig főleg politikai okai vannak.

Pedig erre vannak aktív kísérletek a kontinens többi országában.

Alapvetően két utat látunk: Kelet-Közép-Európában a pénzjutalomban és a különféle nyereményjátékokban látták a potenciált a döntéshozók (ez volt Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában), de végül kiderült, hogy ezekkel a módszerekkel nem lehet megvenni az oltást elutasítókat, az átoltottság látványosan nem nőtt. A másik út a vasszigor: Olaszországban például már a munkavállaláshoz is kötelező a védőoltás péntektől, ami alighanem az egyik legdrasztikusabb lépés a világon. Korai még megítélni az átoltottságra gyakorolt hatását, az viszont már látszik, hogy ez a döntés tömegtüntetések előidézésére kiválóan alkalmas volt. Az USA-ban viszont már látszik, hogy a kötelező oltásokkal sikerült növelni az átoltottságot. Egyébként hasonló útra lépett Franciaország is.

Alighanem továbbra is a nemzetek természetes oltási hajlandósága fogja eldönteni, hogy a lakosság mekkora részét tudják beoltani. Az oltási hajlandóságot pedig sok dolog befolyásolja (egyik a jövedelmi helyzet), például a súlyos hullámokat megélt országokban magasabb a hajlandóság (olasz, spanyol). Persze lehetnek sikertörténetek, mint a portugál, amelyről a Telex is írt beszámolót. A lap szerint az ország sikerét a politikamentes, céltudatos és túlzás nélkül harcias oltási kampány okozta (meg persze ott is kellett a társadalom eleve nagyobb fogékonysága az oltásokra).

Mennyire érte meg beoltani a sok embert?

Végül pedig nézzük meg, hogy milyen mértékben sikerült letörni az esetszámokat azokban az országokban, ahol magas az átoltottság. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: még azokon a helyeken, ahol a felnőtt lakosság átoltottsága közel 100%-os, ott is lesznek új megbetegedések, hiszen a ma is alkalmazott vakcinákat a vuhani vadvírus ellen fejlesztették ki, a ma terjedő delta már valamilyen mértékben ki tudja kerülni azokat. Ezen kívül vannak olyan fiatalok, akik számára még nem engedélyezett az oltás, így aztán további járványhullámokra a jövőben is számíthatunk

Csak az a nem mindegy, hogy ezek mennyire lesznek súlyosak.

A legátoltottabb európai országokban azt látjuk, hogy a legutóbbi járványhullámok kifejezetten alacsony szinten tetőztek, az esetszámok messze nem érték el a legsúlyosabb hullámok szintjét. De pontosabbat csak később tudunk mondani, hiszen az átoltottsági adatok nem voltak ilyen magasak még nyár elején sem, amikor a déli országokban újabb hullám tombolt, így a kép még nem teljes.

Az is ismert, hogy amennyiben valaki oltottan megbetegszik, annál jó eséllyel sokkal enyhébb lesz a lefolyás, mint az oltatlanoknál, így nem is megbetegedést mutató görbéket kell néznünk, hanem a kórházban kezeltek számának alakulását. Ezen a téren egyértelműen igazoltnak láthatjuk, hogy a koronavírus elleni vakcinák nagyban mérséklik a járvány súlyosságát - főleg annak ismeretében, hogy a kórházban kezeltek 80-90%-a oltatlan.

Címlapkép: Getty Images

séf étterem szakács főzés
schiphol
repülés légitársaság boeing dreamliner utazás naplemente repülő
Amerika Kína sakk stockfotó

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Amerika Kína sakk stockfotó