Románia kormányalakítás
Globál

A szakadék szélén Románia: a járvány tarol, a kormány megbukott, a pártok meg csak veszekednek

Portfolio
Keleti szomszédunk mostanában két súlyos válsággal küzd egyszerre: miközben a koronavírus-járvány teljesen elszabadult, a román egészségügyi rendszer pedig az összeomlás szélére került, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Florin Citu miniszterelnök még csak tavaly év vége óta regnáló kormányát. Bár Romániában az utóbbi években igen gyakoriak a kormányfőcserék, a mostani kormányválság a lehető legrosszabb időpontban jött. A pártok egyelőre nem tudnak megegyezni egy kisebbségi kormány támogatásában sem, melynek egyik pillérét a romániai magyarok képviseletét ellátó RMDSZ adná.

Romániában teljesen elszabadult a járvány, nagyon kevés az oltott

Európában az egyik legelkeserítőbb járványhelyzet Európában most kétségkívül Romániában van. A kórházak már nem képesek ellátni a koronavírusos betegeket, ezért több más ország, így Magyarország is átvett Romániából kórházi kezelésre szorulókat. Bulgária után Romániában a legrosszabb a lakosság átoltottsága: alig éri el a 30 százalékot, igaz, az egyre romló helyzet hatására ismét fellendült az oltakozási kedv.

A román kormány szigorú rendelkezéseket léptetett életbe a járvány leszorítására. Hétfőtől két hétre teljesen bezárnak az iskolák, éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be az oltatlanok részére, és számos hely csak védettségi igazolvánnyal lesz látogatható. Mindezzel azt is el akarják érni, hogy nőjön az oltakozási kedv, hiszen az oltottak mozgásszabadsága sokkal nagyobb lesz, mint az oltatlanoké.

Kedden azonban végre jó hír is érkezett: a román hatóságok reményei szerint a koronavírus-járvány negyedik hullámának tetőzését jelezheti, hogy ezen a napon már nem döntött rekordot az esetszám, és csökkenni kezdett az újonnan diagnosztizált fertőzések július közepe óta növekvő mozgóátlaga. Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint Romániában valószínűleg a múlt héten tetőzött a járványgörbe, de figyelmeztetett, hogy a hivatalos adatok nem tükrözik a rejtőzködő vagy tünetmentes fertőzöttek számát, az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás pedig még mindig növekszik.

Keddi jelentés szerint az előző 24 órában 511 koronavírusos beteg hunyt el, ami 35 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. A romániai kórházakban kezelt koronavírusos betegek száma egy hete 20 ezer körül ingadozik, a súlyos eseteké pedig továbbra is emelkedik: kedden 1867 betegnek tudtak intenzív terápiát biztosítani. Romániában azonban már hetek óta minden hely foglalt a Covid-kórházak intenzív osztályain, a sürgősségi ügyeleteken pedig sorban állnak a koronavírusos betegek, hogy kórházi ágyhoz jussanak.

Egészségügyi válságra kormányválság

Ebben a helyzetben a lehető legrosszabbkor jött, hogy megbukott a Florin Citu vezette, előbb hárompárti, majd az egyik koalíciós partner távozása után kétpártivá lett román kormánykoalíció. Ugyanakkor a román kormány bukása sem váratlan, sem szokatlan nem volt. Romániában az utóbbi időben egy-két évente cserélődnek a miniszterelnökök. Az október elején megbuktatott Florin Citut (2020–2021) tavaly karácsony előtt választották meg kormányfőnek, néhány héttel a december 6-án tartott országos választások előtt. Előtte alig több mint egy évig volt Románia kormányfője Ludovic Orban (2019–2020), aki a szociáldemokrata Viorica Dancilát (2018–2019) követte a poszton. Dancila elődjének, Mihai Tudosénak (2017–2018) alig fél év jutott, de még így is pár nappal több, mint Sorin Grindeanunak (2017). Előtte kicsit több mint egy évig volt miniszterelnök Dacian Ciolos (2015–2017), aki az utolsó olyan kormányfőt követte, aki legalább három évig viselte a miniszterelnöki címet: Victor Pontát (2012–2015).

Mindeközben az államfői posztot 2014 óta folyamatosan a Nemzeti Liberális Párt által jelölt Klaus Iohannis tölti be, aki már második hivatali idejét tölti. A román köztársasági elnököt a nép közvetlenül választja, és jogosítványai is jóval erősebbek, mint a magyar államfőé, ezért a román politikai rendszert szokás félprezidenciális rendszernek is nevezni.

Romániában jelenleg öt párt van jelen a Képviselőházban, illetve a felsőházként működő Szenátusban.

  1. A legnagyobb frakció a Szociáldemokrata Párté (PSD), amelyet jelenleg Marcel Ciolacu vezet. A pártot erőteljesen megtépázták a korrupciós vádak, illetve korábbi elnökének, Liviu Dragneának a büntetőügyei, amelyekért 3 év börtönbüntetést kapott. A párt ezért hiába kapta a legtöbb szavazatot 2020-ban, a többi parlamenti erő egyike sem kívánt koalícióra lépni vele.
  2. A második legnagyobb frakció a Nemzeti Liberális Párté (PNL), amely nevével ellentétben inkább konzervatív erőnek számít, az Európai Néppárt tagja. Mind az elnököt, Klaus Johannist, mind a nemrég megbuktatott, de még ügyvivő miniszterelnököt, Florin Citut ez a párt adja.
  3. A harmadik legtöbb képviselőt a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) küldte a román törvényhozás két házába. Az USR az Európai Parlamentben a centrista Renew Europe frakció része, amelyet Emmanuel Macron francia elnök pártja dominál.
  4. Negyedik helyen futott be szinte a semmiből a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőjobboldali formáció, amely nacionalizmusával, magyar- és oltásellenességével hívta fel magára a figyelmet, de programpontjai között szerepel Románia és Moldova újraegyesítése is.
  5. Ötödik helyen végzett, ezzel a legkisebb frakciót adja a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a PNL-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja.

A 2020. december 6-i választások után egy három pártból álló kormánykoalíció alakult Florin Citu vezetésével: a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével. A feszültségek azonban folyamatosak voltak a kormánykoalícióban, a robbanást pedig egy vidékfejlesztési terv és az USR által delegált igazságügy-miniszter eltávolítása eredményezte. Az USR szeptember elején kilépett a kormányból, majd pedig maga is megszavazta a PSD által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, ami Citu bukását okozta.

Miniszterelnök-jelölti casting

A kormány megbuktatása után elindult az új kormányfő keresésének folyamata. A román törvények értelmében a köztársasági elnök bízza meg kormányalakítással a jelöltet, akinek jelen esetben 10 napja van kormányképes koalíciót összeállítani. Klaus Iohannis előbb az USR elnökének, a 2015 és 2017 között a kormányfői posztot már betöltő Dacian Ciolosnak adott kormányalakításai megbízást, aki azonban nem tudott maga mögött többséget állítani.

Az elnök ezután azt a Nicolea Ciucát bízta meg kormányalakítással, aki tavaly pár hétig már volt ügyvivő miniszterelnök, azóta védelmi miniszterként szolgál. Ciuca a hadseregből érkezett a politikába, jelenleg tartalékos tábornagyként szolgál. Az RMDSZ csak a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre tekintettel fogadta el Ciuca jelölését, egyébként nem helyesli, hogy katona vezessen egy politikai kormányt.

A tábornagyot Iohannis abban a reményben jelölte, hogy a személye elfogadható lesz a többi pártnak, amelyek kívülről támogatnák a PNL–RMDSZ kisebbségi kormányt.

Az Európai Néppárthoz tartozó két párt pénteken meg is kezdte a koalíciós tárgyalásokat.

Hétfőn azonban Dacian Ciolos USR-vezető bejelentette: a Mentsétek meg Romániát Szövetség nem szavaz bizalmat kisebbségi kormánynak, csak a kormánykoalíció helyreállítását tudja elképzelni. A hétvégén állítólag a PNL és a szociáldemokrata PSD között is egyeztetések kezdődtek arról, hogy utóbbiak milyen feltételek mellett szavaznának bizalmat Ciuca kisebbségi kormányának. A szociáldemokraták tízpontos prioritáslistát küldtek a miniszterelnök-jelöltnek. Szerintük ezt az általa javasolt kormánynak kellene életbe léptetnie jövő év február elsejéig. A román média szerint a PSD ezzel is azt üzente Ciucának, hogy ne tervezzen hosszú távra: ha meg is szerzi a PSD támogatását a kormány parlamenti jóváhagyásához, kormánya rövid életű lesz.

Kedden a PNL elnöke és egyelőre még regnáló miniszterelnöke, Florin Citu azt mondta, pártja nem hajlandó több engedményt tenni, mert már azzal is hatalmas engedményt tett, hogy ő maga visszalépett, és Ciucát maga elé engedte. Szerinte most annak van itt az ideje, hogy a PSD és az USR tegyen engedményeket és támogasson egy kisebbségi kormányt.

Ha ezt nem teszik meg, az szerinte azt jelenti, hogy a két párt előrehozott választásokat akar, és ebben az esetben valóban ez az egyetlen megoldás.

Hétfőn felröppentek olyan sajtóhírek, melyek szerint Iohannis a Ciucával és Cituval kezdeményezett esti találkozóján arról állapodna meg a két PLN-politikussal, hogy Ciuca nemcsak kisebbségi, hanem többségi kormány megalakítására is mandátumot kap az államfőtől. Citu kedden tagadta ezt a lehetőséget, továbbra is ragaszkodva ahhoz, hogy csak egy kisebbségi Ciuca-kormány képzelhető el a PSD és az USR külső támogatásával. Vagyis jelenleg az USR csak úgy lenne hajlandó támogatni a PNL vezette kormányt, hogy ő maga is részt venne a kormányzásban, a PNL viszont csak kisebbségi kormányt tud elfogadni.

A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy kedden kilépett a PNL frakciójából Ludovic Orban, aki 2019 és 2020 között volt Románia kormányfője. Orban Citut és Iohannist azzal vádolta, hogy önös politikai érdekeik miatt mesterséges politikai válságot idéztek elő, szétverték a pártot, a jobbközép kormánykoalíciót, és az egészségügyi krízis közepette működőképes kormány nélkül hagyták az országot. Orban, aki két hete lemondott a képviselőház elnöki tisztségéről is, független képviselő marad, de a PNL-ből egyelőre nem lép ki.

A bukaresti média szerint a PNL-t a pártszakadás fenyegeti, fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy Orbant az a negyven liberális törvényhozó is követi, aki nyilvánosan kiállt mellette a PNL szeptemberi tisztújítása után, amelyen Citut választották elnökké.

Ha Orban hívei is kilépnek a frakcióból, akkor a PNL már akkor sem tud kormánytöbbséget gyűjteni maga köré a jobboldalon, ha kibékül a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR).

A tárgyalások tehát megfeneklettek, és úgy tűnik, a felek nem a közös megoldás felé haladnak. A jelenlegi egészségügyi krízisben a legrosszabb forgatókönyv egy tartós kormányválság, de egy előrehozott választáshoz sem a legjobb időszak a mostani. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint most legalább fél évig „politikai fegyverszünetre” lenne szükség, és mielőbb ki kellene alakítani egy politika többséget. Úgy véli, egy USR-rel biztosított többség lenne a legjobb megoldás, ez azonban jelenleg nem reális opció. Egyelőre tehát patthelyzet van, a kormányalakításhoz megszabott határidő pedig vészesen közeleg.

Címlapkép forrása: MTI/AP/Vadim Ghirda

capitolium usa
tálib fegyveresek

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

Ingyenes online előadás
Könnyebb, mint gondolnád.
Online előadás
Hosszú távú befektetési módszerek, portfólióépítés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
koronavirus uj varian omikron kotelezo oltas