Már több mint 25 éves a boszniai háborút lezáró daytoni béke, amely rendezni kívánta Bosznia–Hercegovina sorsát, de a többnemzetiségű államot továbbra is etnikai konfliktusok feszítik. A két entitás egyikének, a Boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke, Milorad Dodik mostanában olyan mondatokkal és lépésekkel hívja fel magára a figyelmet, melyek mintha a szerb országrész elszakadását készítenék elő. Csakhogy az egy-egy kisebb régióban is vegyes nemzetiségi összetétel miatt lehetetlen tiszta etnikai határokat rajzolni, az egyik entitás függetlenedése ezért beláthatatlan folyamatokat indítana el. Sokan már úgy érzik, a hangulat a boszniai háború előestéjéhez hasonlítható. Az ország a nagyhatalmak játéktere is egyben, és miközben a Nyugat szerepvállalása csökken, a vucici Szerbiáé és a putyini Oroszországé folyamatosan nő.
A Balkán lőporos hordója A Balkánt már a múlt század elején Európa „lőporos hordójaként” emlegették az ott meglévő etnikai és vallási feszültségek miatt, amelyek bármelyik pillanatban robbanást idézhettek elő. Különösen Bosznia–Hercegovinában volt sok gyúanyag egy konfliktus kitörésére, hiszen a területet akkor is három nagyobb nemzetiség lakta: a muszlim bosnyákok...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
