ensz cop mti
Globál

Valódi áttörés helyett inkább kompromisszumos megoldásokat hozott a glasgow-i klímacsúcs

Portfolio
Véget ért az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt. A Glasgow-ban rendezett két héten át tartó klímacsúcs célja az volt, hogy mérföldkőnek számító eredményeket mutasson fel a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Összességében elmondható, hogy a konferencián valóban sikerült áttörést elérni például a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében, az ehhez szükséges kompromisszumok azonban csökkenthetik a konkrét intézkedések hatékonyságát. Emellett továbbra is megoldatlan maradt a világ fejlett és fejlődő fele közötti érdekellentét a klímaváltozás költségeinek finanszírozását illetően.

Kompromisszumos ígéretek

Bár a mostani klímacsúcsnak is nagy célokkal indultak neki a világ országai, a két héten át tartó konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan leginkább az államok közötti törékeny kompromisszummal zárult. A glasgow-i csúcson megfogalmazott közös megállapodás ugyanis arra kéri a világ országait, hogy az elkövetkező egy évben vizsgálják felül klímacéljaikat és fogalmazzanak meg ambiciózusabb vállalásokat a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel összhangban.

A probléma csupán az, hogy a párizsi klímaegyezmény két célt fogalmazott meg: EGYRÉSZT A VILÁGSZINTŰ ÁTLAGOS HŐMÉRSÉKLET-EMELKEDÉS JÓVAL 2 CELSIUS-FOK ALATT TARTÁSát, MÁSRÉSZT PEDIG A TÖREKVÉSt ARRA, HOGY EZ AZ EMELKEDÉS 1,5 FOKON TETŐZZÖN.

Számos ország éppen ezért abban bizakodott, hogy egy olyan rendelkezés kerül elfogadásra, amely egészen addig várja el a klímacélok évente történő felülvizsgálatát, amíg valamennyi ország rá nem áll az 1,5 fokos növekedés alatti szintet biztosító pályára.

Újdonság továbbá, hogy a globális környezetvédelmi megállapodás konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell.

A szén felelős ugyanis a globális szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékáért, ezért a kibocsátás visszafogása elengedhetetlen annak érdekében, hogy tartható legyen az 1,5 fokos cél.

Ez is kompromisszumos megoldás azonban, mert az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése szerepelt, ám az utolsó pillanatban a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés kifejezés került. Ennek oka, hogy India, amelynek energiaszükséglete nagymértékben függ saját olcsó és bőséges szénkészletétől, kifogásolta az eredeti szövegezést.

Akadtak pozitív fejlemények

A fentiek ellenére meglepően pozitív fordulatok is történtek a konferencián. Az Egyesült Államok és Kína például külön megállapodott abban, hogy fokozzák a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket, többek között a metánkibocsátás és az illegális erdőirtás elleni küzdelem révén. Ennek érdekében pedig közös munkacsoportot hoznak létre, amely a jövő év első felében ülésezik először.

A döntés optimizmusra ad okot, hiszen a 2015-ÖS PÁRIZSI KLÍMACSÚCSON IS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KÍNA KÜLÖNMEGÁLLAPODÁSA VOLT AZ, AMELY ELŐKÉSZÍTETTE AZ UTAT A MÉRFÖLDKŐNEK SZÁMÍTÓ PÁRIZSI KLÍMAEGYEZMÉNYHEZ.

A képet azért valamelyest árnyalja, hogy Kína visszautasította az EU és az Egyesült Államok által szorgalmazott tervet, amely a metánkibocsátás 30 százalékos csökkentését irányozta volna elő az évtized végéig a 2020-as szinthez képest.

Az erdőírtások vonatkozásában egy átfogó megállapodás is született, amelyet 105 ország képviselői írtak alá. Az egyezményhez csatlakozó országok között szerepel többek közt Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is.

A megállapodás célul tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Emellett számos nagyvállalat vállalt garanciát arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak erdőirtáshoz.

Nehezen áthidalható ellentétek

Mint ahogy az eddigi összes klímacsúcson a legnagyobb vita ezúttal is a tehetős és a fejlődő országok között folyt. A fejlett, többségében nyugati országok ugyanis éppen a fejlődő országokat vádolják azzal, hogy elsősorban az ő magas károsanyag-kibocsátásuk miatt emelkedik ilyen drasztikusan a bolygó hőmérséklete.

Ezen államok ugyanakkor azt róják fel a nyugati világnak, hogy nem támogatják őket kellően a környezetbarát technológiákra történő átállás terén. Ez természetesen érthető, hiszen az ebbe a csoportba tartozó országok sem akarnak lemondani a fejlődésről, főleg annak fényében, hogy a nyugati világban is többek közt a fosszilis energiahordozók teremtették meg a manapság általánosnak vett jólétet.

Ennek áthidalására tett kísérletek azonban csak félsikerrel zárultak. Az Egyesült Államok és az EU például elutasították a világ legkevésbé tehetős országainak azon kérését, hogy anyagilag kompenzálják őket a klímaváltozással összefüggésbe hozható, de a múltban történt természeti csapásokért.

Ugyanakkor sikerült olyan finanszírozási módokról is megállapodni, amelyek előmozdíthatják a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ezek elsősorban azt szolgálják, hogy a fejlődő országok is minél korábban át tudjanak állni a klímabarát technológiákra. Ennek kapcsán már korábban is hangzottak el ígéretek - például, hogy a vagyonosabb országok évente 100 milliárd dollárral járulnak hozzá a szegényebb országok technológiai átállásához 2020-ig - azonban nem sikerült tartani a vállalt határidőt.

ENNEK ELLENÉRE A GLASGOW-I KLÍMACSÚCS ALKALMÁVAL A FEJLETT ORSZÁGOK KIJELENTETTÉK, HOGY MEGDUPLÁZZÁK AZ ANYAGI HOZZÁJÁRULÁSUK MÉRTÉKÉT 2025-IG.

Eljött a cselekvés ideje

A mostani klímakonferencia rávilágított a korábban megkötött párizsi klímaegyezmény hibáira is, főleg abból a szempontból, hogy nem volt képes számos nagyobb szennyezőt rákényszeríteni arra, hogy komolyabb klímacélokat fogalmazzon meg. Ezek közé tartozik például Kína, Mexikó, Brazília vagy éppen Ausztrália.

Ennek ellenére a Nemzetközi Energia Ügynökség friss elemzése szerint, ha a tagállamok tényleg betartják határidőre nettó zéró kibocsátási terveiket, és ha mindehhez azokat az új vállalásokat is figyelembe vesszük, amelyeket a metánkibocsátás csökkentése terén a mostani csúcs alkalmával aláírtak, akkor oda juthatunk, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 1,8 fok körül megállhat az ipari korszak kezdetéhez képest.

Vannak azonban pesszimistább becslések is: a Climate Action Tracker például arra figyelmeztet, hogy a világ sokkal inkább halad a 2,4 fokos hőmérséklet-emelkedés felé. A két becslés közötti különbség a mostani vállalások hitelességén alapszik, így lényegében kijelenthető, hogy a továbbiakban is a világ országain múlik, hogy mennyiben töltik meg tartalommal a jelenlegi ígéretek által kialakított keretrendszert.

Ehhez kapcsolódóan Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy a mostani klímacsúcs során látott eredmények csupán kompromisszumos megoldások, amelyek fontos lépések ugyan, de a politikai akarat ezúttal sem volt elegendő ahhoz, hogy az országok közötti alapvető érdekellentétek feloldásra kerüljenek a hatékony klímavédelem érdekében.

Éppen ezért szükséges Guterres szerint, hogy a most tett vállalásokat minél előbb átültessék a gyakorlatba. Ennek érdekében az ENSZ-en belül is létrehoznak majd egy olyan szakértői csoportot, amely nemcsak az állami, hanem a magánszektor klímavédelmi vállalásait is figyelemmel kíséri majd.

Címlapkép: Az ENSZ 26. klímakonferenciájának (COP26) megnyitója Glasgow-ban 2021. október 31-én. A november 12-ig tartó konferencia célja, hogy a a november 1-jén érkező állam- és kormányfők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot. MTI/AP pool/Alberto Pezzali

elektromos autó töltő
aram_energia
who getty stock
astrazeneca-sarah-gilbert-vilagjarvany-halalosabb-covid-19-omikron-varians
bux
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Állítsd a valószínűségeket a saját oldaladra!
who getty stock