izraeli f-16
Globál

Újra asztalra kerülhetnek az Irán elleni katonai csapás tervei, ha buknak a jövő heti tárgyalások

Huszák Dániel
A jövő héten folytatódhat a tárgyalás Amerika és Irán közt a perzsa ország nukleáris képességeinek korlátozásáról, az amerikai sajtó viszont arról ír, hogy az Egyesült Államok szenior tisztségviselői nem számítanak áttörésre és B-terveket fontolgatnak, hogy meggátolják azt, hogy atomfegyverhez jusson a síita nagyhatalom. Az esetleges intézkedések skálája széles, a Kínára való nyomásgyakorlás mellett szóba jöhet a katonai csapás is, különösen Izrael részéről. Ilyen már korábban is előfordult: Izrael a '80-as években Irak, a 2000-es évek elején pedig Szíria atomlétesítményeit is megsemmisítette - különösebb retorziók nélkül. Irán nagyobb falat lenne, de mivel Izrael vezetői létkérdésnek tartják azt, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverekhez, simán lehet, hogy még Amerika segítsége nélkül is akcióba lendülnek az izraeli vadászgépek.

Kell egy B-terv

A nyáron új kormány alakult Iránban az ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi elnök vezetésével, jövő héten pedig sor került az első olyan találkozóra a nyugati hatalmakkal kötött nukleáris megállapodás visszaállítására, melyen az új iráni kormány képviselteti magát. A találkozóra ismét Bécsben kerül majd sor, Kína és Oroszország is részt vesz majd rajta.

Több amerikai hírportál is arról ír, hogy

JELEN KILÁTÁSOK SZERINT SZINTE ESÉLYTELEN, HOGY VISSZATÉRJEN AMERIKA ÉS IRÁN A 2015-BEN KÖTÖTT NUKLEÁRIS MEGÁLLAPODÁSHOZ, MELYBŐL DONALD TRUMP ELNÖK 2018-BAN KIVONTA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT.

A szakértők szerint ennek oka, hogy Irán jelentős áttöréseket ért el az elmúlt hónapokban nukleáris képességeinek fejlesztése terén és a vezetők esze ágában sincs az atomprogram redukálása. A New York Times beszámolója szerint Bageri Káni, iráni külügyminiszter-helyettes már nem is „nukleáris tárgyalások” néven hivatkozik az eseményre, hanem csak az iráni gazdaságot megbénító szankciók megszüntetéséről hajlandó egyeztetni, egyéb engedményekért cserébe.

Fontos tényező az is, hogy az iráni fél biztosítékokat akar arra vonatkozóan, hogy Amerika nem rúghatja fel egyik pillanatról a másikra a megállapodást, ahogy ezt Trump tette 2018-ban, de az NYT szerint a Biden-kormány nem hajlandó ilyen ígéretet tenni.

atomalku
Az Iránnal kötött, 2015-ös atomalkut hatalmas áttörésként jellemezték, amely végre örökre rendezheti a renegát ország viszonyát a Nyugattal. Trump elnök aztán 2018-ban előzetes egyeztetések nélkül kivonta Amerikát a szerződésből és szankciókkal kezdte el büntetni Iránt. Fotó: US Department of State via Commons

Így tehát jó eséllyel inkább előbb, mint utóbb a kialakult patthelyzet miatt zátonyra fognak futni az Iránnal való tárgyalások, az NBC News értesülései szerint már B-terveken dolgoznak Amerika döntéshozói arra vonatkozóan, hogy érhetik el, hogy soha ne jusson atomfegyverhez Irán.

Az amerikai hírügynökség szenior hivatali és szakértő forrásai szerint ilyen opciók

  • puha nyomásgyakorlás Kínára azzal a céllal, hogy az ázsiai ország függessze fel az iráni olaj importját,
  • a szankciós nyomás hevítése, kifejezetten a Kínának való olajértékesítés leállítása végett,
  • egy kevésbé ambiciózus, átmeneti megállapodás nyélbe ütése,
  • az iráni nukleáris létesítményeket célzó burkolt szabotázsakciók indítása,
  • illetve a nyílt katonai akció lehetősége.

Miközben az egyesült államok végső eshetőségként kezeli az akciót, előfordulhat, hogy legszorosabb közel-keleti szövetségesük, izrael már előbb cselekvésre adja a fejét.

Létkérdés Izrael számára

Hasonló helyzet már előállt a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz közelítve, amikor Izrael komolyan katonai akciót fontolgatott Irán ellen, miközben Amerika és európai szövetségesei kemény szankciókkal sújtották a perzsa államot. Most viszont annyiban más a helyzet, hogy Irán sokkal komolyabb nukleáris képességekkel rendelkezik és már közel 20 kilogramm 60%-os tisztaságú urániumot dúsított. Az atomfegyverek működéséhez 90%-os tisztaságú uránium szükséges.

Ilyen nexusban jóval kevesebb Amerika, Izrael és Európa mozgástere, mivel Irán sokkal közelebb áll egy atomfegyver létrehozásához, mint 6-7 évvel ezelőtt. Az is bebizonyosodott 2015 és 2018 között, hogy az amerikai szankciók feloldása bár kedvező, közel sem jelenti azt a kirobbanó segítséget Irán gazdasági növekedésének, mint amit reméltek tőle. Ennek elsődleges oka, hogy a nemzetközi vállalatok nem mernek Iránnal üzletelni, félvén attól, hogy úgysem lesz hosszú életű az amerikai atomalku – ez a félelem végül jogosnak bizonyult.

Izrael vezetői – mind Benjamin Netanjahu korábbi és Naftáli Bennett jelenlegi miniszterelnök – számos alkalommal hangsúlyozták, hogy országuknak létkérdés, hogy Irán rendelkezik-e nukleáris fegyverekkel vagy sem, ezért folyamatosan arra presszionálták Amerika vezetőit, hogy a lehető legszigorúbb akcióval járjanak el Irán ellen, ahelyett, hogy megpróbálnak velük tárgyalni.

Izrael vezetői úgy vélik, hiába állapodnak meg bármiben Iránnal, azt a síita állam vezetői úgysem tartják be a szerződésben foglaltakat.

Izrael az elmúlt évtizedekben folyamatosan próbálta szabotálni Irán nukleáris képességeit. Legutóbb 2020 közepén folytattak nagyszabású akciókat a perzsa állam nukleáris képességei ellen: robbantottak a natanzi urándúsító komplexumban, illetve megölték Mohszen Farizadét, az iráni atomprogram egyik kulcsfiguráját.

Nyílt, közvetlen Iránt érő támadást még nem folytatott Izrael, de egyértelmű, hogy komolyan számolnak ezzel az eshetőséggel.

Nemrég Izrael 1,5 milliárd dollárt különített el csak arra a célra, hogy felkészítsék az izraeli haderőt, az IDF-et egy iráni atomlétesítmények elleni katonai csapás kivitelezésére, illetve rendszeres hadgyakorlatokat folytatnak, hogy felkészítsék az országot az esetleges megtorlás elleni védekezésre. 

Összességében tehát reális esély van rá, hogy ha nem születik megállapodás Iránnal a nukleáris képességeik korlátozásáról, vagy ha egy olyan megállapodás születik, mellyel Izrael nem elégedett, katonai akciót indítanak azzal a céllal, hogy megbénítsák Irán nukleáris létesítményeit.

Katonai csapás lehet, háború nem biztos

Izraelnek nem szándéka, hogy nyílt háborúba kerüljön Iránnal, ahhoz pedig nincsenek meg a képességeik, hogy rezsimváltást hajtsanak végre az országban, csupán a nukleáris képességeiket akarják leszerelni.

Így tehát egy izraeli támadás valószínűleg elsősorban a légierő bevonásával, különleges alakulatok bevetésével, illetve a kibertéren keresztül zajlana, koncentráltan az iráni atomlétesítmények ellen.

Egy ilyen csapás nem feltétlen kell, hogy nyílt háborúhoz és hatalmas vérfürdőhöz vezessen.

Izrael a világ legmodernebb harci repülőgépeit kapta meg az Egyesült Államoktól, ötödik generációs F-35-öseiket rendszeresen használják arra, hogy Iránhoz köthető célpontokat bombázzanak Szíriában. Emellett nagyszámú F-16-os állománnyal is rendelkeznek, mely gépeket a design kora ellenére folyamatosan upgradelnek, hogy korszerűek maradjanak.

Az bebizonyosodott, hogy az iráni légvédelmi eszközök nem sokat tudnak tenni, hogy elhárítsák az ötödik generációs lopakodóvadászok precíziós támadásait, de még a negyedik generációs F-16-osok ellen sem túl hatékonyak, eddig mindössze egy ilyen vadászgépet sikerült lelőni. Izrael valószínűleg elsősorban ezekre az eszközökre támaszkodna, hogy Irán nukleáris létesítményeit támadja.

IAF-F-35I-and-F-16I
Izraeli F-35-ös és F-16-os. Fotó: Major Ofer, Israeli Air Force (CC-BY)

Ami inkább veszélyes Izraelre nézve az, ha Irán úgy dönt, hogy válaszcsapással torolja meg a támadást.

Irán jelentős mennyiségű ballisztikus rakétával rendelkezik, melyekkel valószínűleg célba vennék az izraeli nagyvárosokat, illetve ráállítanák a proxi-hadseregeiket, mint a Hezbollah, arra, hogy rakétaesőt zúdítsanak Izraelre irányítatlan rakétáikkal. Eddig ez a válaszadási képesség az, ami elsősorban visszatartotta Izraelt egy katonai akciótól.

Ha viszont Irán válaszcsapást indít Izrael ellen, az Egyesült Államok aligha hagyja ezt szó nélkül.

Ilyen esetben, ha Amerika vezetése még úgy is dönt, hogy nem támogatják Izraelt egy Irán elleni katonai akcióban, a legszorosabb közel-keleti szövetségesük védelmében egészen biztosan részt vennének.

Ilyen „védelmi jellegű intervenció” simán tartalmazhat offenzív műveleteket, hiszen egy Izrael elleni támadás leszerelésének leghatékonyabb eszköze a ballisztikus rakétarendszerek, tüzérségi rendszerek és egyéb csapásmérő eszközök bombázása,

de az amerikai-izraeli érdekérvényesítéshez szükséges, hosszútávú megoldást akkor is egyedül a rezsimváltás jelentené.

Ráadásul Amerika vezetése belpolitikailag is sokkal könnyebben el tudja adni azt, ha Izrael védelmére hivatkozva mozdítják el Irán vezetőit egy katonai akcióval, netán még meg is szállják az országot, mintha ők maguk kezdeményezik az Irán elleni intervenciót.

Mindezzel pedig Irán vezetése is tisztában van, úgyhogy nincs érdekükben, hogy egy saját bukásukhoz vezető „kamikaze-akciót” hajtsanak végre Izrael ellen, még akkor sem, ha közvetlenül megtámadja őket a zsidó állam légiereje.

Irán tehát jó eséllyel valamilyen tessék-lássék akcióval torolna meg egy izraeli támadást, hasonlóan ahhoz, mint amikor az Egyesült Államok megölte egy drónnal Kászim Szulejmánit, Irán egyik legfontosabb katonai vezetőjét. Mint ismert, 2020 januárjában Irán 12 ballisztikus rakétát lőtt ki több olyan iraki katonai bázisra, melyet amerikai csapatok is használtak, előtte azért odaszóltak az amerikaiaknak, hogy támadás készül, nehogy véletlenül amerikai állampolgárok halála miatt válaszcsapást indítson az Egyesült Államok.

Ezzel Irán vezetése elérte, hogy elmondhassák: „megtorolták” Szulejmáni tábornok halálát, hiszen „megsemmisítettek” két „amerikai bázist,” Amerika pedig „gyáva módon” nem reagált semmit, ebből is látszik, hogy „milyen félelmetes erőt képvisel Irán”. A hangzatos propaganda-szólamok ellenére Amerika az abszolút győztes, hiszen eltette láb alól Irán egyik legveszélyesebb katonai vezetőjét, miközben minimális anyagi kár keletkezett pár iraki bázisban.

Ha Izrael limitált támadást indít Irán ellen, a perzsa állam reakciója valószínűleg hasonló lenne. Adnának pár rakétát a Hezbollahnak és a Hamásznak, amit aztán Izraelre lőnének, elégetnének pár izraeli zászlót, még az is lehet, hogy a tavaly januárihoz hasonló, igencsak limitált ballisztikus rakéta-akciót is látnánk. Még az is lehet, hogy véletlenül sikerülne lelőni 1-2 izraeli gépet, amivel aztán parádéznának, mint győzelmi trófea. A totális ellencsapás viszont a jelenleg ismert Irán pusztulását hozná és ezzel az ország vezetése is tisztában van.

Fontos azt is megjegyezni, hogy nem ez lenne az első eset, hogy Izrael limitált katonai csapással megsemmisíti egy szomszédos ország nukleáris képességeit. 1981-ben Irak, 2007-ben pedig Szíria atomreaktorait bombázták le, ezeknek a támadásoknak pár rosszindulatú megjegyzésen kívül pedig semmilyen következménye nem volt izraelre nézve.

Irán persze jóval erősebb haderővel rendelkezik, mint Szíria 2007-ben, Irak pedig épp háborúban állt Iránnal 1981-ben, ez is volt a fő indoka annak, hogy Izrael az intézkedés mellett döntött.

Persze egy ilyen támadás nem biztos, hogy örökre leszerelné Irán nukleáris ambícióit, mindenesetre évekre, ha nem évtizedekre visszaveti az iráni atomprogram alakulását. A teljes leszerelést nyilvánvalóan egy rezsimváltás hozhatja csak el, Irán nem valószínű, hogy erre okot akar adni.

Címlapkép: David Silverman/Getty Images

vulkán láva
oltás vakcina koronavírus
kreml oroszország moszkva
Itt az újabb csapás a Brexit miatt - A Nissan mégsem Angliában gyártja az új X-Trailt
washingtondc
varsó, csúcs, orbán, találkozó
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
vulkán láva