Előfizetői tartalom

Folyamatosan nő a feszültség, egyre keményebbek egymással a nagyhatalmak - De mit akarnak a világ valódi urai?

2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.

Kína Kína elképesztő növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az ázsiai ország már nem csupán a világ legnépesebbje, de ők a világ legnagyobb iparával rendelkező országa, övék a legnagyobb hadsereg, amely technológiai szempontból is jelentős ugráson megy éppen át. 2028-ra várhatóan a kínai lesz a legnagyobb gazdaság, a kínai techszektor pedig 2035-re válhat...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés