Januártól Franciaország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, amely nagy hatást gyakorolhat a kontinens jövőjére. A szervezet neve ugyan hasonlít az Európai Tanácsra, azonban nem összekeverendő vele. Az Európai Tanács ugyanis az EU állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény, amely meghatározza a közösség általános politikai irányvonalát és a legfontosabb elvi döntéseket. Az Európai Unió Tanácsa ezzel szemben egy olyan jogalkotó szerv, amely a tagországok szakpolitikai területért felelős miniszterét tartalmazza (ezért gyakran nevezik Miniszterek Tanácsának is) és rotációs rendszerben fél évente más-más ország elnököl fölötte.
Az elnökség nem jár plusz jogosítványokkal azon kívül, hogy ilyenkor az adott ország tervezheti meg a Tanács üléseit, illetve képviseli a szervet más uniós intézményekkel szemben. Azonban ez egy kivételes lehetőség lehet arra, hogy az elnöklő ország tematizálja fél éven keresztül az EU jogalkotási folyamatát.
Ambiciózus tervek
Különösen fontos szempont ez egy olyan fajsúlyos ország esetében, mint Franciaország, amelynek elnöke, Emmanuel Macron már évek óta hangoztatja, hogy legfőbb célja „felrázni Európát”, hogy jobban tudjon válaszolni a világ kihívásaira.
Miről szól a cikk?
- A francia soros elnökség legfontosabb tervei
- A francia elnökválasztás lehetséges hatásai a soros elnökség munkájára
- Az új német kormány viszonya az ambiciózus francia tervekhez
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
