A CGTN a kínai hadsereg keleti hadtestparancsnokságának szóvivőjét idézve jelentette, hogy
a légi és vízi hadgyakorlat szándékos figyelmeztetés volt Washington számára a „tajvani függetlenségi erők támogatásáért”.
A szóvivő hangsúlyozta: Tajvan Kína része, a kínai hadsereg keleti hadtestparancsnoksága pedig elkötelezett a nemzeti szuverenitás, valamint a regionális béke és stabilitás védelme mellett.
Joe Biden hétfőn, Kisida Fumio japán miniszterelnökkel Tokióban folytatott találkozója után egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Tajvan megszállása esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. Közölte: Washington elfogadja az egy Kína politikáját, de „nem lenne helyénvaló”, ha Peking ezt erő alkalmazásával próbálná érvényesíteni. Később mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem változtatott Tajvannal kapcsolatos politikáján.
Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a Kína által saját területe részének tekintett szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a védelme biztosításához szükséges fegyverekkel.
Biden hivatalba lépése óta az amerikai kormány három jelentős katonai szállítmányt hagyott jóvá Tajvannak.
Tavaly augusztusban negyven 155 milliméteres önjáró löveg eladását, februárban százmillió dollár, áprilisban pedig kilencvenötmillió dollár értékű fegyvereladást hagytak jóvá.
Kína a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti az „egy Kína” elvének betartását, és ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást a világ országai és Tajvan között. A kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn Kína jelentős elégedetlenségét és határozott tiltakozását tolmácsolta Biden szavait illetően, és határozott lépéseket helyezett kilátásba az ország szuverenitásának és biztonsági érdekeinek védelmében.
Biden kijelentéséről és annak hátteréről ebben a cikkünkben írtunk:
A címlapkép illusztráció, egy május 17-i kínai hadgyakorlatról készült. CFOTO/Future Publishing via Getty Images
