Szíriai Nemzeti Hadsereg
Globál

Döbbenetes tervet eszelt ki az egyik legerősebb NATO-tagállam – Ez még Amerikát és Oroszországot is egy táborba terelheti

Kiss Csaba
Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban nemcsak azzal állt elő, hogy megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, amennyiben továbbra is – szerinte – kurd terrorszervezeteket támogatnak, hanem újabb offenzívát is kilátásba helyezett a Törökországgal szomszédos szíriai, de zömmel kurdok lakta és kurd fegyveresek ellenőrizte területek ellen. A már több mint egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában furcsa és ellentmondásos hatalmi konstelláció jött létre, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország érdekei is szembekerülnek Törökország érdekeivel, így a két ellenséges nagyhatalom bizonyos értelemben egy platformra került, ha másban nem is, az erdogani tervek elutasításában. Bár az invázió még nem indult el, a nyerő lapok a török elnök kezében vannak.

Erdogan továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Május közepén Finnország és Svédország együtt nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. A csatlakozási szándék annyiban meglepő volt, hogy Finnország évtizedek, Svédország pedig évszázadok óta katonailag semleges politikát folytatott, az ukrajnai orosz invázió miatt azonban hatalmas fordulat állt be mindkét ország közvéleményében, ami a politikai vezetéseket is arra késztette, hogy végrehajtsák a történelmi fordulatot.

Ennél is meglepőbb volt talán Recep Tayyip Erdogan török elnök derült égből villámcsapásként érkező május 13-i nyilatkozata, amely szerint nem támogatja a két ország csatlakozását, mivel Finnország és Svédország is „terrorszervezeteknek ad otthont”, és azt is nehezményezte, hogy 2019-ben leállították a Törökországba irányuló fegyverexportot, mivel Ankara támadást indított az Iszlám Állammal kemény harcokat folytató szíriai kurdok ellen.

Május közepe óta alig mozdultak el az álláspontok a felek részéről. Törökország összesen 33 állítólagos terrorista kiadatását kérte a két országtól, amit azok megtagadtak, mivel szerintük ezek az emberek nem terroristák, ezért törvénytelen lenne kiadni őket. Mire a török válasz az volt, hogy akkor meg kell változtatni a törvényeket.

Megoldásra a június utolsó két napján tartandó NATO-csúcson sem lehet számítani. A katonai szövetség és az Egyesült Államok igyekszik meggyőzni Törökországot, hogy álljon el a vétótól, amihez állítólag többek között az kellene, hogy Ankara F–16-os vadászgépeket vásárolhasson Washingtontól. Az amerikai vadászgépek megvásárlásához az amerikai Kongresszus jóváhagyására is szükség lenne azonban, miközben egy másik NATO-tagállam, Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz washingtoni útján amellett lobbizott, hogy Törökország ne kapja meg ezeket a gépeket. Ez a két hírhedten rossz viszonyban lévő mediterrán NATO-ország kapcsolatának elmérgesedéséhez is vezetett, amely odáig jutott, hogy Erdogan kijelentette, Micotákisz „nem létezik” számára.

A török elnök azonban jól tudja, hogy Törökország az Egyesült Államok és a NATO számára kulcsfontosságú tagállam, nemcsak azért, mert a katonai szövetségen belül a második legnagyobb haderővel rendelkezik Amerika után, hanem mert stratégiai fontosságú helyen fekszik: Ankara ellenőrzi ugyanis a Boszporuszt és a Dardanellákat, melyeket az ukrajnai orosz inváziót követően lezárt, így újabb orosz hadihajók nem tudnak behajózni a Fekete-tengerre. Ráadásul Törökország – az egyetlen NATO-tagállam, amely nem szankcionálta Oroszországot – közvetítőként lép fel Oroszország és Ukrajna között, és mindegyikkel igyekszik jó viszonyt fenntartani. Emellett Törökország látta el a Bayraktar TB2-es drónokkal Ukrajnát, amelyek óriási szolgálatot tesznek a megtámadott országnak az orosz haderővel szemben.

Mindezek után nem meglepő, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár június 12-én kijelentette, Törökország biztonsági aggályai Finnország és Svédország NATO-csatlakozását illetően legitimek, ugyanis a terrorizmus és a fegyverexport kérdéséről van szó. A főtitkár hozzátette, Törökország kulcsfontosságú szövetséges stratégiai helyzete, illetve a háborúban az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.

Emlékeznünk kell rá, és meg kell értenünk, hogy egyetlen NATO-szövetséges sem szenvedett jobban terrortámadásoktól, mint Türkiye

– mondta Stoltenberg, Törökország új nevét használva, melynek hivatalossá tételét az ENSZ június elején jóváhagyta. Hozzátette, a svéd és finn csatlakozás jóváhagyását illetően a madridi NATO-csúcs „soha nem volt határidő”.

Erdogan Putyin
Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök Ankarában 2018-ban. Kremlin.ru / Wikimedia Commons

Új török offenzíva készül Szíriában

Ha még nem lett volna elég a meglepetésekből, Erdogan május 23-án újabb ötlettel állt elő, ezúttal azzal, hogy ismét offenzívát indít az észak-szíriai kurd erők ellen, amelyek szerinte veszélyeztetik Törökország biztonságát. Legutóbb 2019-ben indult török offenzíva a terület ellen, ahol Ankara egyfajta pufferzónát akar kialakítani, elvágva Törökországot a szíriai kurd területektől egy 30 kilométeres sávban. A 2019-es offenzíva annak idején nagy felháborodást váltott ki a világban, hiszen éppen a szíriai kurdok vívták a legeredményesebb küzdelmet az Iszlám Állam harcosai ellen, ráadásul az Egyesült Államok támogatásával.

Donald Trump akkori amerikai elnök „rossz ötletnek” nevezte ugyan a török hadműveletet, de éppen néhány nappal annak elindulása előtt vonta ki a határ menti régióból az amerikai csapatokat. Trump alelnöke, Mike Pence aztán viszonylag gyorsan tető alá hozott egy fegyverszünetet Törökország és a szíriai kurdok között, akik kivonultak az Erdogan által kért „biztonsági zónából”. Trumpot akkor sokan a szíriai kurdok elárulásával vádolták. Svédország és Finnország a török offenzívára válaszul megtiltotta a fegyverszállításokat Ankarának.

Szíriában az Egyesült Államok támogatásával a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet küzd az Iszlám Állam ellen, legfőbb ereje a 2011-ben alakult szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG). Az YPG a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) nevű, 2003-ban alakult szíriai kurd párt fegyveres szárnyának tekinthető, amely jó kapcsolatokat ápol a törökországi kurdok hírhedt szervezetével, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

A PKK az 1970-es évek vége óta küzdött előbb a kurd függetlenségért, majd a kurd autonómiáért, terrorista eszközökkel is. Az elmúlt évtizedekben mintegy 40 ezer áldozata volt a PKK fegyveres harcának. A „pártot” előbb Törökország, később több nyugati ország is terrorszervezetnek minősítette, Törökország után éppen másodikként Svédország 1984-ben. A Kurdisztáni Munkáspártot az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja, nem így a PYD-t és az YPG-t, amelyek nyugati támogatást is kapnak. Törökország szerint viszont ezek a szervezetek csak a PKK szíriai meghosszabbításai, ezért tagjaikat terroristának nevezi, és ezen a „jogcímen” követelte egyes tagjaiknak kiadatását Svédországtól és Finnországtól.

A szíriai polgárháború állása 2021 szeptemberében. Pirossal a szíriai kormányerők, zölddel a török csapatok és szövetségeseik, sárgával a Szíriai Demokratikus Erők (SDF), narancssárgával a kormányerők és az SDF által közösen ellenőrzött területek. Ermanarich / Wikimedia Commons

Hova irányulhat a török offenzíva?

A török kormányközeli Yeni Safak napilap nem sokkal az erdogani bejelentés után közzétett cikke szerint a török hadműveletek célpontjai között lehet Tell Rifaat, Kobáni, Ájn Issza és Manbidzs városa. A legkritikusabb célpont a török határtól 15 kilométerre található Tell Rifaat lehet, amelyet a kurd harcosok állítólag bázisként használnak, hogy onnan indítsanak támadást a törökök és törökök által támogatott szíriai milíciák által ellenőrzött területek ellen. Az amerikai csapatok a várostól jóval keletebbre állomásoznak, így ők nem lennének érintettek egy török támadásban.

Szimbolikus jelentősége van a kurd többségű Kobáni városának, amelyet az Iszlám Állam terroristái 2014–15-ben ostrom alá vettek, de végül nagy vereséget szenvedtek, ami egyfajta fordulópont is volt a terrorszervezet korábban sikeres terjeszkedésében. Kobáni elfoglalása lehetővé tenné a törököknek, hogy szárazföldi kapcsolatot létesítsenek a már ellenőrzésük alatt álló Dzsarabulusz és Tell Abijad városa között.  

Június 1-jén a török elnök aztán pártja, az AKP képviselői előtt konkretizálta is a török célokat: azt mondta, először Tell Rifaat és Manbidzs területeit „tisztítanák meg a terroristáktól”, majd „lépésről-lépésre” ugyanezt tennék a többi területtel is.

YPG harcosok
Az YPG harcosai 2015-ben. Kurdishstruggle / Wikimedia Commons

Bonyolult nemzetközi helyzet

A szíriai helyzet meglehetősen összetett, és a különböző helyi szereplők, illetve nagyhatalmak egészen szokatlan partnerségeket kötnek, vagy érdekazonosságokat mutatnak. Törökország fő ellenfele a Szíriai Demokratikus Erők, illetve annak legnagyobb ereje, az YPG, amelyeket az Egyesült Államok támogat az Iszlám Állam elleni koalíció részeként. Az SDF és a szír kormány kölcsönösen békén hagyja egymást, ugyanis mindkettőjük számára fontos a terrorszervezet elleni küzdelem. A szíriai kurdoknak egy de facto autonóm régiójuk is van, az Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Közigazgatás, rövidebb nevén Rozsava.

Bassár el-Aszad szír elnököt köztudomásúlag Oroszország támogatja – Vlagyimir Putyin orosz államfő fegyveresen is bekapcsolódott a konfliktusba. Így az az abszurd helyzet állt elő, hogy

az Egyesült Államok és Oroszország már-már egy platformra került a szíriai konfliktusban, míg a NATO-tag, de Oroszországgal is jó viszonyt ápoló Törökország mindkettőjükkel szemben áll.

A Fehér Ház aggodalmát fejezte ki Erdogan szíriai tervei kapcsán, elismerve, hogy bár legitimek Törökország aggályai a déli határait illetően, egy új offenzíva aláásná a régió stabilitását, veszélybe sodorná a Szíriában szolgálatot teljesítő amerikai erőket, illetve az Iszlám Állam elleni koalíció küzdelmét. Később Antony Blinken külügyminiszter is nyilatkozott, mondván, a jelenlegi tűzszüneti vonalak fenntartását támogatják. Az aggodalmak kifejezésén túl azonban eddig még nyilvános lépés nem történt amerikai részről Erdogan bejelentése miatt.

Oroszország szintén nem örült Erdogan bejelentésének. Az orosz külügyminisztérium azt mondta, remélik, Ankara

tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek az amúgy is nehéz szíriai helyzet veszélyes romlásához vezethetnek.

Szerintük ha a törökök támadást indítanának, az Szíria területi integritásának és szuverenitásának direkt megsértését jelentené, és a feszültség további eszkalációját idézné elő. Jelentések szerint orosz harci helikopterek szokatlanul gyakori járőrözésbe kezdtek az északszír területek fölött.

A szíriai kurdok szervezetei a török bejelentés után bejelentették, felveszik a küzdelmet a támadókkal szemben. A szíriai külügyminisztérium az ENSZ főtitkárának, illetve a Biztonsági Tanácsnak küldött levelében azt írta, a török haderő bármilyen behatolását szíriai területre háborús és emberiesség elleni bűnnek fognak értékelni. A török nemzetbiztonsági tanács szerint ugyanakkor ők nem akarják megsérteni szomszédjaik területi integritását és szuverenitását, ezek a katonai műveletek pusztán Törökország biztonságát szolgálják. A Törökországgal szövetséges felkelőcsoport, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) bejelentette, készen állnak csatlakozni egy új török offenzívához.

Putyin Aszad
Vlagyimir Putyin orosz elnök keblére öleli Bassár el-Aszad szír államfőt 2017-ben. Kremlin.ru / Wikimedia Commons

Még nem indult el az invázió, de pont jókor jönne Erdogannak

Bár több halálos összecsapásról is érkeztek beszámolók, a török invázió egyelőre nem indult el. Erdogan még a májusi bejelentéskor azt mondta, a hadművelet akkor kezdődik, ha a haderő, a hírszerzés és a biztonsági erők befejezték az előkészületeket. Egy a török haderővel kapcsolatban álló katonai parancsnok azt mondta, nem biztos, hogy a török katonai hadművelet hamarosan elindul, hanem akár „további értesítésig” elhalaszthatják. A török haderőnek jelenleg mintegy 18 ezer katonája lehet szír területen.

Egyelőre nem látszik nagyobb török csapatösszevonás a térségben, ugyanakkor a kölcsönös rakéta- és tüzérségi támadások gyakoribbá váltak az elmúlt hetekben. Mind az orosz csapatok, mind a szír kormányerők megnövelték erejüket a régióban, Oroszország felderítő repüléseket hajtott végre Tell Rifaat fölött, és Pancir–Sz1 légvédelmi rendszereket telepített Kamisli városánál.

A török elnök több szempontból is jól időzítette a szíriai invázió bejelentését, amely hadművelet már a negyedik hasonló lenne 2016 óta a szíriai kurdok ellen.

Az Egyesült Államoknak és a NATO-nak ugyanis szüksége van Törökországra mind az ukrajnai háború, mind Svédország és Finnország NATO-csatlakozása miatt, ezért nem igazán teheti meg, hogy aktívan fellép Törökország tervei ellen.

Belpolitikailag pedig azért lenne hasznos Erdogannak egy újabb hadművelet, mert ezzel rendbe szedhetné a meredek infláció és más belső problémák miatt megtépázott népszerűségét.

Úgy tűnik, nem lesz érdemi ellenállás Erdogan inváziójával szemben, leszámítva természetesen a szíriai kurd harcosokat. Az Egyesült Államok és Oroszország most az ukrajnai konfliktusra koncentrál, a szír kormány pedig nem valószínű, hogy egy olyan terület védelmére kel, amely fölött eleve korlátozott a hatalma. A kurdokon kívül egy nagy vesztese lehet még egy Észak-Szíria elleni török offenzívának: az Iszlám Állam elleni küzdelem, amelynek éppen a szíriai kurdok voltak a legsikeresebb katonái.

Címlapkép: A törökbarát Szíriai Nemzeti Hadsereg fegyveresei egy katonai parádén a szíriai Aleppó kormányzóságban 2022. június 9-én. Anas Alkharboutli/picture alliance via Getty Images

Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
Borscs
usa zaszlo
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Puskák