Zúgnak a rakéták, záporoznak a szankciók, de van valami, amihez még Kína sem mer hozzányúlni

Miután Nancy Pelosi amerikai házelnök gépe Peking többszöri figyelmeztetése ellenére is leszállt a demokratikusan kormányzott szigetre, a kínai hatóságok felfüggesztették a tajvani citrusfélék és halak behozatalát, valamint a homok exportját – írja az Aljazeera összefoglaló anyagában.

A kereskedelmi korlátozásokon túl, csütörtökön nagyszabású hadgyakorlatok kezdődtek Tajvan közvetlen közelében, a pekingi kormányzat pedig a nagyobb nyomásgyakorlás érdekében a hadgyakorlatokat az újraegyesítési hadművelet próbájaként határozta meg.

Bár a kereskedelmi korlátozások hivatalos indoklásában a biológiai biztonságra való hivatkozás szerepel, a szankciók valójában a Pelosi-féle látogatás diplomáciai következményeként értelmezhetőek. Kína gazdasági nyomásgyakorlása azonban feltűnően érintetlenül hagyta Tajvan legértékesebb exportcikkét: a félvezetőket.

Az Aljazeera szerint ennek az alapvető oka, hogy Kína majdnem annyira függ a kritikus alkatrészek tajvani exportjától, mint a sziget maga. Peking számára a tajvani félvezetőipar bojkottja beláthatatlan károkat okozna a saját gazdasága számára.

Mennyire fontosak a félvezetők Tajvan számára?

A félvezetők olyan kritikus fontosságú alkatrészek, amelyeket az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászrepülőgépekig mindenben használnak a világon.

A Tajvan által leuralt iparágban a TrendForce adatai szerint a félvezetőgyártásból származó bevételek 64 százalékát a szigetállam adja, az iparágvezető Taiwan Semiconductor Manufacturing Co (TSMC) egymaga több mint a felét produkálja a világ chipgyártásának. Dél-Korea, a második legnagyobb gyártókapacitással rendelkező ország is csak a teljes piac kevesebb, mint egyötödét birtokolja.

Még nagyobb a különbség technológiai színtéren:

a legfejlettebb félvezetők esetében a Boston Consulting jelentése szerint a termelés 92 százalékát adja Tajvan.

A szigetország számára, amelyet hivatalosan csak 13 ország és a Vatikán ismer el, a félvezetőipar jelentősége a gazdaság és a sziget biztonsága szempontjából felbecsülhetetlen. A tajvani félvezetők ma már az export közel 40 százalékát és a bruttó hazai termék mintegy 15 százalékát teszik ki.

Amellett, hogy a TSMC jelenleg a legfejlettebb feldolgozási technológiával rendelkezik, a tajvani öntödék, köztük az UMC, a Vanguard és a PSMC is rendelkeznek saját technológiai előnyökkel. A Covid-válság okozta logisztikai nehézségek felhívták a világ országainak a figyelmét arra, hogy a kulcsfontosságú ipari ágazatok esetében saját, országhatáron gyártásra van szükség az ellátási lánc biztosításához. A tajvani cégek ezt a felismerési hullámot meglovagolva az elmúlt időszakban rengeteg leányvállalatot létesítettek a világ különböző pontjain.

Jelenleg a 8 és 12 colos öntödékben 24 tajvani gyár dominál, őket követi Kína, Dél-Korea és az Egyesült Államok. A 2021 utáni új gyárak terveit tekintve Tajvanon létesülhet a legtöbb új gyár, hat új üzem van építés alatt, majd Kína és az Egyesült Államok következik, ahol négy, illetve három új gyárat terveznek. Ki kell emelni azonban azt, hogy a különböző nemzetközi meghívásokból fakadóan a tajvani gyárak bővülése jelentősebb: többek között megjelennek az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és Szingapúrban is, figyelembe véve a helyi ügyfelek igényeit és a technikai együttműködést – írta meg a TrendForce.

A Trendforce előrejelzései szerint a tajvani gyártókapacitás 2025-ben továbbra is a világpiac 44%-át fogja kitenni, a fejlettebb eljárások tekintetében pedig 58%-kal továbbra is uralni fogja a globális félvezető-ipart.

Ezekhez a számokhoz azonban hozzátartozik, hogy a tajvani tulajdonú gyárak és vállalatok a nemzetközi terjeszkedésnek köszönhetően a globális piac jóval nagyobb szeletét szerezhetik meg, mint amennyit a szigetországi termelésük biztosít számukra.

Tajvan félvezetőipara kritikus fontosságú a gazdasága számára, mivel Tajvan a csúcstechnológia vezető szerepére törekszik, és a negyedik ipari forradalom a tajvani vállalatok által tervezett és gyártott élvonalbeli félvezetőkre támaszkodik majd. A félvezetőipar ráadásul Tajvan biztonsága szempontjából is kritikus jelentőségű, mert emeli Tajvan stratégiai jelentőségét más országok, különösen az Egyesült Államok és Nyugat-Európa szemében

- nyilatkozta James Lee, a tajvani Academia Sinica tudományos munkatársa.

Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy míg a citrusfélék, a kekszek és a halak pekingi célba vétele várhatóan minimális hatással lesz Tajvan gazdaságára, a chipek importjának leállításával sokkal nagyobb kárt tudna okozni Peking.

Miért van szüksége Kínának a tajvani félvezetőkre?

Nem csak Tajvan, hanem a kínai gazdaság is erőteljesen függ a tajvani félvezető-exporttól. A világ második legnagyobb gazdasága adja a félvezetők iránti globális kereslet 60 százalékát - derül ki az amerikai Kongresszusi Kutatószolgálat 2020-as jelentéséből. Továbbá, a jelentés szerint a kereslet több mint 90 százalékát importból és a Kínában termelő külföldi cégekből fedezik.

ANNAK ELLENÉRE, HOGY KÍNA DOLLÁRMILLIÁRDOKAT ÖLT FÉLVEZETŐ-IPARÁGÁNAK FEJLESZTÉSÉBE, A PIAC KEVESEBB MINT 10 SZÁZALÉKÁT KÉPES CSAK ELLENŐRIZNI, A SANGHAJI SZÉKHELYŰ SMIC VEZETÉSÉVEL.

Kína Tajvantól függ, mert a kínai vállalatok ugyan képesek félvezetőket tervezni, de csak korlátozott kapacitással rendelkeznek a gyártásukhoz, különösen a minőségi termékek körében. A közelmúltban jelentek meg olyan hírek, hogy a SMIC kifejlesztette a 7 nm-es chipek gyártásának képességét, de ez még mindig a kezdeti szakaszban, jóval a TSMC és a Samsung mögött van

- mondta Lee.

Hasonló felemás gazdasági szankciókat megfigyelhettünk a közelmúltban is Kína részéről: 2020-ban például leállította az ausztrál marhahús, bor és árpa behozatalát a COVID-19 járvány eredetével kapcsolatos vita nyomán, azonban Peking továbbra is hatalmas mennyiségű vasércet importált, hogy kielégítse az ipari igényeit.

Azonban, bizonytalan hogy Tajvan félvezető-dominanciája kitart-e az évtized végére, ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök az országot fenyegető egyik legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, és ígéretet tett arra, hogy növeli országa önellátó-képességét minden ágazatban. Így a "Made in China" kezdeményezés keretében Peking megfogadta, hogy 2020 és 2025 között 1400 milliárd dollárt fektet be a csúcstechnológiai iparágakba, köztük a félvezetők gyártásába is.

Ennek megfelelően 2020-ban a kínai félvezetőgyártó vállalatok 227,6 milliárd jüan (33,7 milliárd dollár) értékű beruházást, hajtottak végre, ami négyszerese az előző évinek - derült ki a technode kutatásából.

Tavaly Kínában az integrált áramkörök gyártása 359,4 milliárd darabra nőtt, ami 33,3 százalékos emelkedés az előző évhez képest a hivatalos kormányzati adatok szerint.

Úgy gondolom, Kína nem valószínű, hogy szankciókat alkalmazna a félvezetőipar ellen, amíg a gyártás továbbra is a tajvani vállalatoktól függ. Ez később megváltozhat, ha Peking saját, nagyobb és jobb minőségű gyártókapacitást fejleszt ki, de ez véleményem szerint még több évnyi távolságra van

- mondta Lee.

Kína önellátásra irányuló törekvése azonban nem teljesen zökkenőmentes. A kínai félvezető-gyártó SMIC alapítója, Richard Chang Rugin rámutatott, hogy a szükséges tudás krónikus hiánya hátráltatja a hazai ipart. Az iparág fejlődését a korrupció is jelentősen hátráltatja: például a közelmúltban került sor a 100 milliárd jüan (14,82 milliárd dollár) értékű Nemzeti Integrált Áramkör Ipari Befektetési Alaphoz kapcsolódó magas rangú személyek vád alá helyezésére és letartoztatására.

Kínának nagyon nehéz a félvezetőkre vonatkozó kapacitást fejleszteni. Sok korábbi próbálkozásuk kudarcot vallott, amint azt az iparágban nemrégiben történt letartóztatásokból is láthatjuk. Márpedig csak akkor fogják blokkolni a chipimportot, amikor már készen állnak a háborúra

- mondta Henry Gao, a Singapore Management University kínai kereskedelmi szakértője.

Címlapkép forrása: Getty Images