Előfizetői tartalom

A politikában is durva utórengéseket hozott a törökországi földmozgás – Fokozódnak a feszültségek a választások körül

Portfolio
A Törökországot az elmúlt két hétben megrázó földrengések sorozata már az első naptól kiélezte Erdoğan és az ellenzéke közötti ellentétet. Ennek az egyik aspektusa az építőipar helyzete, az előírások be nem tartása, a korrupció és a nepotizmus körüli viták, van azonban az érmének egy másik oldala is. Törökországban idén választásokat tartanak legkésőbb június 18-án, azonban nem sokkal a földrengés előtt Erdoğan és kormánya május 14-ére tűzte ki szóban az új időpontot. Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban ezzel kapcsolatban kétféle véleményt lehet főleg hallani: vagy azt, hogy Törökországban a politikusok között szó sincs a választások elhalasztásának eshetőségről, vagy azt, hogy teljes a bizonytalanság az időpontot illetően. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb, és a szereplők érvei is jelentősen eltérnek a külsős várakozásoktól.

1923-ban a török függetlenségi háború lezárásaképpen létrejött a Török Köztársaság. Sokáig elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki tovább irányítsa az országot, mint a szekuláris állam alapítója, Kemal Atatürk. Az elmúlt évtizedek azonban ezt is megváltoztatták, miután már az 1999-es Isztambul-közeli földrengés után hatalomra került, iszlamista-konzervatív nézeteket képviselő Recep Tayyip Erdoğan az, aki a legrégebb óta vezeti Törökországot.

Az elmúlt 100 évben minden választást megtartottak Törökországban, azonban kevés választásnak volt talán akkora tétje, mint az idei évre várhatónak: egyszerre került szembe a szimbolikus térben az erdoğani és az atatürki vízió, illetve a hosszú évek romló gazdasági helyzete miatt soha ekkora esély nem volt még a rizei származású Erdoğan rendszerének a lezárására.

A romló gazdasági helyzet közepette hosszú hónapok óta a nacionalista indulatok feltüzelése tűnt az AKP-MHP, iszlamista-konzervatív-nacionalista kormány számára a győzelem felé vezető leginkább biztosnak tűnő útnak. A földrengések sorozata azonban teljesen áttematizálta a török belpolitikát, új kihívások elé állítva a legfontosabb szereplőit.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés