Novák Katalin köztársasági elnök meghívására április 28. és 30. között Budapestre látogat Ferenc pápa, aki Jorge Mario Bergoglio néven Buenos Airesben született, és 2013 márciusától a katolikus egyház 266. pápája. Számos elsőség kötődik a nevéhez: Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első pápa az amerikai kontinensről és egyben a déli féltekéről, valamint az első nem európai származású pápa III. Gergely óta.
Hogy személyében mennyire nyitott a katolikus egyház az Olaszországon és az Európán túli világ felé, jól jelzi, hogy a pápa apja, az idősebb Bergoglio még a harmincas években Olaszországból vándorolt ki Dél-Amerikába.
A pápa a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel, mivel nyilatkozatai szerint egy olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében. A névválasztása érdekes, mivel, ha I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, akkor 913-ban Lando pápa volt az utolsó, aki teljesen új nevet választott magának.
Hogy III. Gergely és Lando mennyire régen és más világban szolgált még Róma püspökeként, jól jelzi, hogy III. Gergely, aki 731-ben került egyháza élére, még a Kelet-Római Birodalom Szíria tartományából menekül el az arab hódítás elől, és ő volt az utolsó római pápa, akinek a megválasztását a ravennai exarcha, illetve a bizánci császár megerősítette. Lando pápa pedig, aki 913-ban egy évre kerül csak a római trónra, az egyik utolsó pápa, aki saját eredeti nevét használta uralkodói neveként, és az ő idejében még Közép-Itáliát fosztogatták a Szicíliát és Dél-Itáliát uraló arabok.
A II. János Pál pápa által bíborossá kinevezett Bergoglio a 2014-ben éppen általa szentté avatott egyházfő halála utáni időszakban a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. Ekkor is már jelentős támogatókkal rendelkezett, mivel a pápaválasztáson állítólag Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot.
A végülis következőként megválasztott Ferenc pápai szolgálatának ünnepélyes megkezdésekor tartott szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, Bartholomaiosz személyében. Pápává választása előtt Ferenc már az argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa volt, ami predesztinálhatta a keleti kereszténységgel ápolt közelebbi kapcsolatokra.
A pápa híres arról, hogy egyszerű életmódot folytat. Ennek jegyében megválasztása után visszautasította az Apostoli Palota pápai lakosztályának életvitelszerű használatát, és azt inkább megnyitotta a turisták előtt.
Már bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, kritizálva a kormányokat, amelyek nem figyelnek a társadalom peremén élőkre.
2016 után pedig többször is kiállt az országukat elhagyni kényszerülő menekültek mellett, ennek jegyében a válság kitörésének évében például a menekültek egyik első európai uniós állomásul szolgáló, folyamatosan túlzsúfolt Leszbosz szigetéről 12 szíriai menekültet fogadott be a Vatikánba, és ugyanezen év húsvétján a menekültek lábát is megmosta.
Jellemző a puritanizmushoz való hozzáállására, hogy Ferenc pápa eltörölte azon korábbi juttatásokat, amelyeket a vatikáni alkalmazottak az új pápa megválasztása alkalmával kapnak, és úgy döntött, hogy ezt a több millió eurós összeget inkább rászorulóknak adományozza. Eltörölte a Vatikáni Bank Felügyelőbizottságában szolgáló bíborosok évi 25 000 eurós illetményét is, és egyéb fontos átszervezések is kötődnek a nevéhez, amelyek a pápai állam megreformálását célozzák.
Ferenc pápa külföldi útjai
Ferenc pápa évente átlagosan öt alakalommal utazik külföldre, igaz ilyenkor sokszor egy utazás során egynél több országot látogat meg. Utazásai kapcsán egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a világ katolikus, vagy csak keresztény felére koncentrálna, sokkal inkább egy igazi világszintű vezető képe rajzolódik ki a szemünk előtt. Az első másfél évében tett látogatásai önmagában jól szemléltetik ezt: Brazília, Izrael-Jordánia-Palesztina, Dél-Korea, Albánia, Franciaország és Törökország láthatta először vendégül az új egyházfőt.
Míg Dél-Amerikában, ahonnan származik a pápa és magas a katolikus hívők száma is, négy látogatást tett, Európában 17-et, azonban ezek közül is számos olyan kaukázusi (Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország), vagy ortodox országba (Ciprus, Görögország, Románia, stb.) irányult, ami nem a katolicizmus, és néha még csak nem is a kereszténység legerősebb bástyája. Jellemző, hogy az öt afrikai utazása mellett nyolcszor járt Ázsiában, amiből négyszer olyan közel-keleti államokba látogatott el, mint Irak vagy Bahrein.
A pápa utazásait elemezve megfigyelhető, hogy nem feltétlenül csak a helyi katolikus hívek meglátogatása vezérli az célországok kiválasztásakor. Az utazásai sokkal inkább tűnhetnek úgy, mintha egyfajta államokon felülemelkedő vezetőről lenne szó, akiről hitelesebben tud tárgyalni békéről és egyetértésről a sokszor egymástól távoli és szembenálló felek számára, mint mások. Az idei év is megmutatta, hogy a világ az ukrajnai háborúval egyre megosztottabb lett, és egyre kevesebb olyan vezető van, aki nem vált ki ellenérzéseket.
Amerikai oldalról Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter, európai oldalról Emmanuel Macron francia elnök, vagy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elmúlt hónapokban többször is járt a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában, azonban nem lehetne azt mondani, hogy látogatásaik és elképzeléseik osztatlan sikert arattak. Ugyanezekben a régiókban Kína és Oroszország is aktív, és sokszor nagyobb sikereket tudnak felmutatni, mint a nyugati vezetők. Nemzetek fölött álló szervezetként természetesen még az ENSZ is szóba kerülhet, azonban a szükség esetén állandó orosz vétók sokat gyengítettek a szervezet hatékonyságán az elmúlt években.
Magyarországi látogatásai
A pápa 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére érkezett korábban Magyarországra, amelyen részt vett Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. Magyarországon már egyszer, 1938-ban volt Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, azonban az akkori nemzetközi politikai helyzetben nem látogatott el az országba a regnáló pápa, XI. Pius, azonban a következő évben XII. Piusként megválasztott pápa utódja mint még Eugenio Pacelli pápai legátus ott volt a kongresszuson.
Ferenc pápa mostani magyarországi látogatását részben a többi hivatalos útjával összehasonlítva érdemes értelmezni. A Kelet-Európában eddig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Lengyelország, egy úton belül Észtország-Lettország-Litvánia, Bulgária-Észak-Macedónia, Románia, és Szlovákia láthatta vendégül a pápát, utóbbi éppen Magyarországgal együtt. Ezen országok közül eddig egyedül Görögországban járt kétszer az egyházfő, és világszinten is csak Kubában járt még kétszer, illetve idén másodjára tervez eljutni majd Portugáliába is.
Már az is figyelemre méltó volt, hogy 2021-ben Ferenc pápa három útjából egy iraki és egy ciprusi-görög mellett éppen Magyarországra és Szlovákiába látogatott,
az azonban, hogy másodjára is Budapestre látogat kiemelkedő figyelemnek nevezhető.
Keresztények és katolikusok Magyarországon
Érdemes megvizsgálni, hogy mivel érdemelhette ki hazánk, hogy ismét idelátogasson a katolikus egyházfő. A hivatalos indoklás szerint több időt akar tölteni a magyarokkal, azonban minden bizonnyal ezen túlmenő motivációi is vannak a látogatásnak.
Magyarország hagyományosan keresztény, és azonban belül többségében katolikus ország. Az 1920. évi népszámlálás szerint 63,90% római katolikus és 20,91% református volt az országban, ezek a számok 1930-ban 64,85% és 20,87%, 1941-ben pedig 65,69% és 20,76% voltak. Ezek alapján elmondható, hogy a két világháború között viszonylag stabilan 85% körül volt a két nagy felekezet aránya, és mellettük – a nagyjából 5% zsidó lakosságon kívül – egyéb keresztény felekezetek híveinek vallották magukat az emberek.
A KSH adatai alapján
a törést nem feltétlenül a kommunizmus időszaka jelentette, amely alapján míg 1949-ben 70,5% katolikus volt Magyarországon 1992-re már csak 67,8% lett, hanem az elmúlt évtizedek.
Amellett, hogy 1998-ban 57,8%, majd 2001-ben 51,87% és 2021-ben már csak 37,15% volt a magukat katolikusoknak vallók száma, a felekezeteken kívüliek száma míg 1949-ben 0,1% volt, 1992-re 4,9%-ra nőtt majd 1998 után 15-18% között volt. Ezzel párhuzamosan 2011-ben a kérdésre választ nem adók száma 10,83% volt, ami 2021-re 27,16%-ra növekedett.
A hívek számának a csökkenés kiemelkedő szinten érintette a katolikus egyházat, mert ugyanezen időszakban a református hívek aránya az 1949-es 21,9%-ról 1992-ben csak 20,9%-ra csökkent, és 2001-ben még 15,91% volt, ami után már egy nagyobb szakadással 2021-re 11,61%-re csökkent.
Magyarországon így a 90-es évekig jellemző helyzet erősen megváltozott, mivel
a 2011-es számok szerint a magyar lakosság 54,2 százaléka vallja már csak magát kereszténynek, ezen belül is csak 39 százaléka katolikusnak.
Ezzel, bár hazánk többnyire keresztény ország, világszerte 118 olyan ország van, amelynek lakossága nagyobb arányban keresztény, Európában pedig 37 ilyen ország van, így nem állítható, hogy kiemelkedően magas a keresztény lakosság aránya. Ami a katolikusok arányát illeti, Magyarország a katolikus lakosság arányát nézve globálisan az 57., Európában pedig a 17. helyen áll.
Mi lehet a látogatás célja?
Felmerülhet a lehetséges magyarázatok között, hogy a látogatás apropóját az ukrajnai háború adja, hiszen a Vatikán és a magyar kormány is próbál mediálni az orosz-ukrán tárgyalások elősegítése érdekében. Ez azért kevésbé valószínű, mert a pápa nemrég személyesen fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt, ahol volt alkalmuk egyeztetni egyebek mellett a konfliktussal kapcsolatosan is.
A magyarországi katolikus közösség helyzete a fenti adatoknál is rosszabb lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a hívők mellett a templomba járók száma még látványosabban csökken, miközben a magyar kormány szinte soha nem látott anyagi támogatásban részesíti a keresztény, és főleg katolikus felekezeteket. Felmerülhet, hogy az ismételt pápai látogatás az itteni folyamat visszafordítására törekszik, egy olyan országban, ami hagyományosan a katolicizmus bástyája volt a régóban.
Ezen túlmenően azonban nem lehet elmenni amellett az értelmezés mellett sem, hogy a pápa kereszténységről vallott elképzelése sokszor jelentősen eltér nem csak a magyar kormány, hanem a magyar katolikus egyház meglátásaitól is. Erre a disszonanciára rámutatva a magyar katolikus egyház gyakorlatával szemben sokszor kritikus Szemlélek plakátkampányt is indított most a látogatás idejére Magyarországon. Ha innen nézzük, akkor egyrészről
azt próbálhatja meg elérni a pápa, hogy az erősen centralizált katolikus egyházban a magyar egyházi vezetők kevéssé tudjanak eltérő nézetet képviselni, másrészt pedig a szegényeket és nélkülözőket illető tanításainak az egyetemességére próbálhatja meg felhívni a figyelmet.
Ha ez utóbbi eshetőséget vesszük alapul, akkor elérkezünk a pápa nemzetközi befolyásának a kérdéséhez is. A világban a jelenlegi helyzetben fontos lehet a nyugati kultúrkör számára, hogy legyen egy olyan szinten mindenki által elismert személy, aki nem kötődik egyetlen nyugati nagyhatalomhoz sem, de mégis olyan karizmája van, ami alapján nem lehet semmibe venni a mondanivalóját.
Címlapkép: Ferenc pápa Regina Coeli (Mennyek Királynője) imádságot mond a vatikáni Szent Péter térre néző dolgozószobájának ablakából 2023. április 16-án. MTI/AP/Andrew Medichini
