Az amerikai hírszerzés azt nem tudja, pontosan melyik egység hajtotta végre a dróntámadást, ahogy azt sem, hogy értesült-e előre az akcióról Volodimir Zelenszkij elnök vagy más ukrán vezető, bár egyes tisztviselők szerint az államfő nem volt informálva.
Amerikai tisztviselők szerint „alacsony” a valószínűsége, hogy az ukrán kormány hagyta volna jóvá a támadást, de eme alacsony valószínűség annak köszönhető, hogy az amerikai hírszerző szervek egyelőre nem rendelkeznek bizonyítékkal, hogy mely kormányzati tisztviselők vagy ukrán egységek voltak részesei a műveletnek.
Az információkhoz az amerikai hírszerzés lehallgatott telefonbeszélgetések útján jutott. Orosz tisztviselők lehallgatása alapján úgy tűnik, Moszkvát is meglepte az incidens, a bizalmas beszélgetésekben Ukrajnát tették felelőssé, ez pedig
csökkenti annak az esélyét, hogy a dróntámadás „hamis zászlós” művelet lett volna.
Ukrán tisztviselők beszélgetéseit is lehallgatta az amerikai hírszerzés: ők szintén Ukrajnát tették felelőssé, ugyanakkor arról nem tudtak, pontosan kik hajtották végre a támadást.
A Kreml elleni dróntámadás egyike azoknak az akcióknak, amelyek nyugtalanítják a Joe Biden-féle amerikai vezetést, ugyanis utóbbi attól tart, hogy ezek a műveletek a háború eszkalálódásához vezethetnek.
Az amerikai hírszerzés szerint ukrán egységek voltak a felelősek a háborúpárti orosz filozófus, Alekszandr Dugin lánya, Darja Dugina tavaly nyári meggyilkolásáért, Vladlen Tatarszkij orosz katonai blogger április felrobbantásáért, és számos, az ukrán-orosz határ közelében végrehajtott támadásért, így például a most hétfői belgorodi behatolásért. Emellett az amerikai gyanú szerint az Északi Áramlat elleni tavaly őszi szabotázsakciókat is egy ukrán speciális egység követhette el.
Az ugyanakkor bizonytalan, hogy az ukrán vezetés és kiemelten Zelenszkij tudott-e ezekről az akciókról. A valószínűbb az, hogy csak a lehetséges akciók kereteit határozták meg, a konkrét akciókról a vezetés nem tud, hogy aztán hitelesebben tudják tagadni, hogy tudtak volna róluk.
A Kreml ellen két drón intézett támadást néhány nappal a Győzelem napi ünnepségek előtt; az ukrán cél a morál megerősítése és Vlagyimir Putyin sérthetetlenségi imázsának lerombolása lehetett. A két drón kevés robbanóanyagot vitt magával, ami arra utal, hogy inkább sokkolni akarták Oroszországot, semmint ténylegesen kárt okozni a Kremlben vagy meggyilkolni az orosz elnököt.
Címlapkép: A Kreml érintett kupolája a dróntámadás után 2023. május 3-án. Contributor/Getty Images
