A megkérdezett német, holland és dán tisztek egyaránt arról számoltak be, hogy a legnagyobb problémát a tolmácsok hiánya jelentette a mindössze 6 hétig tartó kiképzés alatt.
A tolmácsok jelentik az első számú kihívást
- mondta Martin Bonn holland dandártábornok, a kiképzési missziót vezető parancsnok. Ugyan mind Kijev, mind a partnerországok biztosítottak fordítókat, azok azonban gyakran küszködnek a szükséges szókinccsel.
A nagy kihívást a katonai vagy műszaki kontextusban használt szavak fordítása jelenti. Olyan szavak, amelyeket a mindennapi életben senki sem használ
– jelentette ki Bonn. A németországi kiképzésben év végéig 10 ezer ukrán katona részesülhet, főként harckocsikra, tüzérségre és különböző légvédelmi rendszerekre.
Az európai kiképzők elismerően nyilatkoztak az újoncok "óriási motivációjáról", ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy az érkező katonák kora és képességei nagyon eltérőek – a legidősebb önkéntes 71 éves volt. A kiképzők szerint az ukrán parancsnokok nem hajlandóak a legjobb embereiket nyugatra küldeni.
A nehéz terep, Oroszország kifinomult elektronikus hadviselése és a drónok használata három olyan probléma, amellyel az ukrán csapatoknak a terepen szembe kell nézniük
- mondta a dandártábornok, hozzátéve, hogy még
ők is keresik a megoldást arra, miként készíthetik fel megfelelően ezekre a körülményekre az ukrán dandárokat.
Ezzel kapcsolatban különböző kiképzési hiányosságokra is felhívták a figyelmet – többek között az idősebb ukrán parancsnokok nem hajlandóak elfogadni a nyugati taktikákat. Ezen kívül Kijev több összfegyvernemi gyakorlatot szeretett volna a kiképzett dandároknak – páncélozott járművekkel, tüzérséggel, gyalogsággal és drónokkal – azonban a nyugati nemzetek ettől elzárkóztak, mivel kevésbé tolerálják a kockázatosabb gyakorlatok során felmerülő baleseteket.
Konfliktusok vannak a használt eszközök terén is: míg Ukrajna modernebb, magasabb harcértékű fegyvereket szeretne, addig a nyugati szövetségesek inkább az 1960-as években készült, használaton kívüli modellekből szállítana, mint például Leopard 1 harckocsikból a 2-es típusok helyett.
Andreas Marlow altábornagy az EU kiképzési missziójának német részlegét vezető tiszt szerint utóbbi előnye, hogy könnyebb kezelhetőség, karbantartás jellemzi és nem utolsó sorban „három számjegyű mennyiségben tudják szállítani”.
Nem Németország az egyetlen ország, amely a kiképzési programok során fordítási problémákkal küzdött, hasonló cipőben jár Dánia is, ahol az első ukrán F-16-os pilóták kiképzése zajlik. Dán kiképzőtisztek szerint a folyamatot a pilóták nyelvtudása és a megfelelő egészségügyi ellenőrzések hiánya hátráltatja.
A címlapképen ukrán katonák Kieltzi kiképzése látható, egy Leopard 1A5 harckocsira. Címlapkép forrása: dpa via Getty Images
