Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár
Globál

Putyinnak is üzent a NATO-főtitkár

MTI
Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, akkor országuk "megszűnik létezni", ha viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy vasárnapi német lapinterjúban.

A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Vlagyimir Putyin kivonja csapatait Ukrajnából - emelte ki Jens Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban.   

Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy "a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak", ezért fel kell készülni arra, hogy "hosszú háború" lesz Ukrajnában.    

Hozzátette: "mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen", de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy "lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson".    

Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát

- húzta alá a NATO főtitkára.    

Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján "közelebb került a NATO-hoz", a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, "különben a történelem ismétli önmagát". Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez "kétségtelen" - jelentette ki Jens Stoltenberg.    

Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással - mondta.    

A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte "a legközelebbi jövőben" a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök "világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását", és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. Az ügy lezárása "jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is" - fogalmazott Jens Stoltenberg.    

Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalék "a minimum", és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.    

Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP 2 százalékát, hanem 3-4 százalékát tették ki - mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. "Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk" - mondta Jens Stoltenberg.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Olivier Hoslet

muanyag-kupak-palack-betetdij-ujrafelhasznalas- fenntarthatosag
Mostantól minden adatra ugorhat a forint
Atomrakétákat telepítettek az oroszok Lengyelország mellett
iphone
tim cook

Holdblog Miből leszel milliárdos?

Sokféleképpen lehet meggazdagodni, de ha maximalizálni akarjuk az esélyeinket arra, hogy felkerüljünk a Forbes dollármilliárdosainak...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. november 9.
Gen Z Fest /Green
2023. november 8.
Portfolio Investment Day 2023
2023. október 18.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
odessza-kikoto-fekete-tenger-ukrajna-haboru-blokad-gabona