Portfolio signature

Berobbant a Kaukázus puskaporos hordója - Mit várhatunk az újabb örmény-azeri háborútól?

Kedd kora délután Azerbajdzsán drónokkal, tüzérséggel és rakétákkal kezdte el lőni az ország területén belül található, de döntően örmények lakhat Hegyi-Karabahot, cikkünk írásakor pedig nagyon úgy tűnik, hogy a szárazföldi csapatok is megindultak az enklávé felé. A térségben már a Szovjetunió felbomlásakor tapintani lehetett a feszültséget, egy újabb fegyveres összetűzés kirobbanása pedig csak idő kérdése volt, de mit várhatunk az azeri "Terrorelhárító művelettől", és lehet-e számítani arra, hogy a konfliktus Örményország területére is átterjedjen? Nézzük.

Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban az 1991 és 1994 között zajló első hegyi-karabahi háborút követően kinyilvánította függetlenségét. Az örmény többségű régió autonóm terület volt a Szovjetunió alatt, utóbbi fölbomlása után azonban nem akart az újonnan születű független Azerbajdzsánhoz tartozni. A szakadár állam de facto Örményország részeként működött egészen a 2020-as második hegyi-karabahi háborúig, amikor is az azeriek győztek az örmények fölött, és a terület egy jelentős részét megszerezték.

A Szovjetunió összeomlása után évtizedeken át Moszkva volt a térség legfontosabb biztonsági garanciája, Törökország és Azerbajdzsán ugyanakkor lehetőséget látott abban, hogy Oroszország Ukrajnára összpontosítson az oroszbarát kijevi kormány 2014-es megbuktatása után. Ankara és Baku észlelte, hogy Moszkva erőforrásai végesek, így nem valószínű, hogy beavatkozna Hegyi-Karabahban, annak ellenére, hogy csapatai állomásoztak és jelenleg is állomásoztak a térségben. A hazárdjáték be is vált: amikor három éve kiújultak a harcok, Moszkva lényegében tehetetlen volt, egy „békekonferencián”, illetve számos nyilatkozaton kívül másra nem futotta az erejéből.

Dél-Kaukázus, Azerbajdzsán, Örményország, és Hegyi-Karabah. Forrás: Wikimedia Commons

Örményország Moszkva tehetetlenségét látva lényegében minden csatornán megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni: Az ENSZ, és az Egyesült Államok mellett a történelmi ősellenségnek számító Törökországgal is többször tárgyalóasztalhoz ültek. Mindemellett Nikol Pasinján örmény kormányfő már hetekkel ezelőtt jelezte: Baku valószínűleg eszkalációra készül, és való igaz, hogy az azeri csapatok már korábban elzárták a Hegyi-Karabahot és Örményországot összekötő Lacini-folyosót.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés