A szír ellenzéki erők múlt szerdai offenzívája mostanra kezd egy totális mindenki-mindenki ellen háborúra hasonlítani. Beszálltak a harcokba a kurdok, az izraeli légierő, de a török tüzérség is.
Szíria az elmúlt 13 évben még jóindulattal sem volt békés országnak nevezhető, a 2020-as török Tavaszi Pajzs hadművelet óta relatíve alacsony intenzitással folytak a harcok. Múlt szerdán aztán ez a helyzet egy pillanat alatt megváltozott, amikor a törökök által támogatott Hajat Tahrir al-Sham offenzívát indított a szír kormányerők által 2016-ban visszafoglalt Aleppó ellen. Az országban most teljes a káosz, fegyveres frakciók majd egy tucatja lövi egymást. Cikkünkben kísérletet teszünk ennek a helyzetnek a tisztázására.
Az excentrikus milliárdos, Elon Musk befolyásosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bármelyik megszólalását komoly médiafigyelem övezi. Egyesek a világ legzseniálisabb techguruját látják benne, mások egy pénzzel kitömött óvodást. Musk egy tegnapi X-bejegyzésében a pilóták irányította vadászbombázókba szállt bele, mivel szerinte leáldozott a fegyvernemnek, de nézzük, tényleg leáldozott-e a fegyvernemnek.
A múlt héten felelevenítettük a legendás amerikai M16-os gépkarabély fejlesztésének finoman szólva is problémákkal teli korai szakaszát. Az egészen korai M16 variánsok Vietnamban meglehetősen rosszul teljesítettek, az A1-es variánssal azonban a hibákat sikerült orvosolni, a fegyvercsalád pedig elindulhatott világhódító körútjára. Az AR-15 széria történetének második részében az „alapfegyver”, az M16 történetét vesszük végig a késő ’60-as évektől napjainkig.
Az amerikai AR-15 széria napjainkra a szovjet Kalasnyikovokhoz hasonlóan legendás státuszra tett szert szert a kézifegyverek között: több tucatnyi variánsa, különféle kópiája került a piacra, a történelem során nyolcvan ország rendszeresítette a különböző fegyveres alakulatainál. Ugyanakkor a fegyverről – szovjet riválisához hasonlóan – rengeteg tévhit kering, a név eredetétől kezdve a megbízhatóságig. Nézzük, mi a valóság.
A fegyverek csövére szerelhető hangtompítókról mindenki hallott már, aki látott legalább egy kémfilmet, vagy játszott valamilyen lövöldözős videójátékkal. A szórakoztató médiában az eszközök működése egyszerű: csak feltekerjük őket, és máris lelőhetünk valakit anélkül, hogy azt a tőle pár méterre álló hallaná. De valóban így van ez? Nos, általában nem, de nézzük meg miért.
Jövő kedden urnákhoz járulnak az Egyesült Államok választópolgárai. Egy héttel a voksolások előtt még mindig kétesélyes a verseny, az pedig logikus, hogy a világ legbefolyásosabb országának választásait mindenki feszülten figyeli. Van azonban egy régió, ahol talán mindennél nagyobb tétje van annak, hogy ki foglalja el a Fehér Házat a következő négy évre: Joe Biden egy lángokban álló Közel-Keletet hagy maga mögött, Donald Trump és Kamala Harris pedig nagyban eltérő terveket vázolt fel. Nézzük, mit gondol a két elnökjelölt az izraeli-iráni konfliktusról.
Az Amerikai Egyesült Államok kézifegyver beszerzési gyakorlatát bő száz évig meglehetősen egyszerű volt leírni, már ha a gyalogság fő fegyveréről volt szó: csak hazai lehet. Ez az elképzelés sokszor kifejezetten jól sült el, volt azonban egy olyan eset, amikor a politikai és adminisztratív machinációknak hála Washingtonnak sikerült egy egyértelműen gyengébb minőségű fegyvert rendszeresítenie, miközben a világ nagy része boldogan használta annak riválisát. Nézzük meg a híres M14 vs. FN FAL csörte történetét.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael szárazföldi offenzívát fog indítani a Hezbollah ellen, sokakban kérdésként merült fel hogy milyen szerepet fognak játszani a libanoni reguláris alakulatok a konfliktusban. A régió dinamikájában jártas szakértők tisztában voltak vele, hogy nagyjából semmilyet, de érdemes megnézni, milyen képességekkel rendelkeznek a közel-keleti állam fegyveres erői, pontosabban azt, hogy milyen képességekkel nem rendelkeznek, mert a helyzet finoman szólva sem jó.
Péntek este villámcsapásként érkezett a hír: egy izraeli légicsapásban életét vesztette Haszán Naszr Alláh, a libanoni siíta Hezbollah legendás vezetője. Jeruzsálem azóta a terrorszervezet több magas rangú tagjával is végzett, és folyamatosan bombázza nemcsak az ország déli részét, de a fővárost, Bejrútot is. De lehetett-e számítani erre a támadásra, és milyen következményei lesznek Naszr Alláh halálának? Nézzük.
A 2021-es hatalomátvétel után az afganisztáni tálibok szinte azonnal megkezdték az ország mákmezőinek felszámolását. A radikális szunnita kormány főleg vallási meggyőződésből hirdetett háborút a kábítószerek ellen, egy valamit azonban nem vettek figyelembe: az ópium az ország gazdaságának gerincét adta, a kereskedelem felszámolásával pedig a vidéki afgánok milliói vesztették el megélhetésüket. Nézzük, mekkora ütést szenvedett el a világ egyik legszegényebb országa a radikális döntés meghozatala után.
A hét folyamán sorra robbantak fel a libanoni Hezbollah által biztonságosnak hitt kommunikációs eszközök: először csipogók, később walkie-talkie-k detonációjáról lehetett olvasni. Bár Izraeltől nem áll távol az, hogy hasonló támadásokkal tegye el láb alól az ellenfeleit, a mostani művelet egy sokkal komolyabb akciót, a Hezbollah elleni nyílt háborút is előjelezheti. Nézzük, milyen esélyekkel szállna szembe Jeruzsálem az iszlamista szervezettel.
Július 31-én villámcsapásként érkezett a hír, mely szerint egy robbanásban életét vesztette Iszmail Hanijeh, a Hamász politikai ágának vezetője és a terrorszervezet legbefolyásosabb tagja. A feszültséget tovább fokozta, hogy a detonációra egy teheráni szállodában került sor. Irán azonnal felvonta a bosszút szimbolizáló vörös zászlót, a különféle nyugati hírszerző ügynökségek pedig egész augusztusban arról közöltek híreket, hogy „a következő héten” már biztosan támadás fog indulni Izrael ellen. Az iráni válaszcsapás egyelőre elmaradt, de miért? Itt van három lehetséges magyarázat Teherán tétlenségére.
Bár sokak számára meglepően hathat, a legendás orosz Kalasnyikov messze nem csak gépkarabélyokat jelölhet. A fegyvercsaládról szóló cikksorozatunkban foglalkoztunk már a szovjet érában gyártott „klasszikusokkal”, az orosz újragondolásokkal, és a más országok által használt kópiák egy részével is, most pedig górcső alá vesszük a széria egyéb variánsait, hiszen Mihail Kalasnyikov dizájnja a géppuskáktól a sörétes puskákig számtalan fegyverben megtalálható.
Ahogyan várható volt, az orosz-ukrán háborúban is megjelentek a különféle távirányítású, talajon közlekedő gépek. Ezek az eszközök a nagyra nőtt távirányítós autóktól az egyre ismertebb „robotkutyákig” számtalan formában megjelenhetnek, egyvalami azonban közös bennük: komoly terhet vesznek le a katonák válláról. Nézzük, mire is lehet használni ezeket a szerkezeteket, és mik azok a területek, amik egyelőre megmaradnak sci-finek.
Kalasnyikov-gépkarabélyokkal foglalkozó cikksorozatunk első részében górcső alá vettük a legendás fegyvercsalád legnépszerűbb szovjet variánsait, a másodikban pedig az orosz fejlesztésekkel foglalkoztunk. Az AK-k azonban messze nem csak Moszkvában voltak népszerűek: a Varsói Szerződés majd minden tagállamában, Jugoszláviában, Kínában, de számos, napjainkban a Nyugattal azonosított államban is megihlették a fegyvertervezőket. Ezek közül a nem orosz Kalasnyikov-klónok közül nézzük most meg az ismertebbeket.
Az ukránok a kurszki offenzíva során nagy mértékben hagyatkoznak a nyugati fegyverekre: német, brit és amerikai páncélosokkal rohamozzák az orosz állásokat, de nem feledkeztek meg a saját gyártmányú járművekről sem: a korosodó T-64-es harckocsik mellett a kifejezetten modernnek számító BTR-4-esek is megjelentek orosz földön.
Amikor Ukrajna múlt héten megindította invázióját Oroszország kurszki régiója ellen, a bevetett alakulatok felszerelését látva számos katonai elemző felhúzta a szemöldökét. Bár a korábbi, belgorodi akciók során is láthattunk már néhány amerikai Humvee terepjárót és MaxxPro MRAP-et orosz földön, most a harcoló alakulatok mindegyike nyugati fegyverekkel indult meg. Ezek között a német Marder gyalogsági harcjárművek is fellelhetők, amelyek mindezidáig meglehetősen keveset vitézkedtek a háborúban.
A gépkarabélyok (puskánál kisebb, pisztolynál nagyobb lőszert tüzelő sorozatlövő fegyverek) minden katona alapvető felszerelését képezik. Az ember azt gondolná, hogy egy olyan katonai szövetségben, mint a NATO, legalább az azonos lőszerről meg tudnak egyezni a felek. Ez mostanáig egyáltalán nem jött össze. Nézzük, milyen gépkarabélyokat használ a világ legnagyobb katonai szervezete.
A múlt hét során leszállították Ukrajnába az első adag amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázót, amelyek miatt Kijev lassan két éve kilincsel a NATO-tagállamoknál. Bár sokan komoly sikereket várnak a gépektől, Washington és Kijev is tisztában van azzal, hogy óvatosan kell használnia őket. Nézzük, mire számíthatunk a „vadászgépek Kalasnyikovjától”.
Nincs már messze az idő, amikor Trump hatalomra kerül újra, s ha betartja az igéretét, az első nap 25% vámot tesz...
A becslések szerint pár héten belül már 8,2 milliárdan osztozunk a bolygón. Sok szám létezik, hogy hány főt is... 
2025 nyarától új mulasztási bírságra kell felkészülniük a munkáltatóknak, amely a biztosítotti jogviszony tisztázására... 
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek...
Az első félévi általánosan visszafogott alakulást követően a német gazdaság 2024 második félévét kismértékű...
Kb. egy éve használom a roic.ai-t részvények elemzésére, de olyan sok a hibás adata, hogy váltanom kellene, de nem...
Ismertette 2025-ös terveit és várakozásait az Államadósság Kezelő Központ.
Megjelent a Préda, a Portfolio kiberbűnögyi podcastjének negyedik epizódja.
Van még erő a kriptovalutában?
