Ukrajna 2014-ben súlyos válságot élt át, amikor tüntetések robbantak ki az országban, majd Donyeck és Luhanszk megye egy része „függetlenedett” Kijevtől. Ekkoriban annektálta egyoldalúan Oroszország a Krímet is. Később ezek a területek (amelyek senki által el nem ismert önálló entitásként Moszkva bábállamai lettek) szolgáltak a legfőbb indokként a Kreml számára a 2022-es orosz invázió megindításánál.
A két ország képviselői később a hágai nemzetközi bíróság elé vitték az ügyet, ahol most zajlanak a tárgyalások a felek között. Felmerült, hogy Oroszország inkább kiszáll a perből, mivel Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország ne vonja vissza az állításait a Donbaszt ért ukrán népirtási vádakkal kapcsolatban.
Ezzel Kijev célja egyértelműen az, hogy kiderüljön, hogy ők nem követtek el a területen a népesség elleni bűncselekményeket.
Marney Cheek, Ukrajna jogi képviselője viszont folyamatosan emlékezteti a testületet, hogy ezek voltak a legfőbb indokok a támadás megindításakor az orosz oldal felől. Ukrajna azért szeretné, hogy az oroszok vállalják fel a korábbi állításaikat, mert már 2014 óta rendszeresen találkoznak a hasonló állításokkal. A tárgyalássorozatokon szeretnék elérni, hogy a bíróság kimondja: Ukrajna nem követett el ilyesmit. Oroszország tiltakozik ez ellen, ők nem szeretnék, hogy Hága döntsön a kérdésben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Michel Porro/Getty Images
