GettyImages-1234869951
Globál

Rémisztő ütemben hullik az oroszok legpusztítóbb fegyvere – De mitől is olyan különleges a „Perzselő napfény”?

Portfolio
Az egész világon különlegesnek számít Oroszország egyik legpusztítóbb fegyvere, a TOSz nehézlángszóró-család. Ezek a fegyverek a nyílt források alapján még az orosz hadsereg kötelékében is igazi ritkaságok. Az ukrán háborúban mutatott teljesítménye alapján már a termobárikus rakéta-sorozatvető következő generációjának a hadrendbe állításán és sorozatgyártásán dolgozik az orosz védelmi minisztérium, ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre nagyobb ütemben nőnek a haderő veszteségei. De mitől is olyan különleges fegyver a TOSz?

A TOSz („Tjazsolaja Ognemotnyaja Szisztema”) orosz megnevezése szerint nehézlángszóró rendszer, valójában azonban egy termobárikus rakéta-sorozatvetőről beszélhetünk. A fő eltérés a hagyományos MLRS-hez (rakéta-sorozatvetőhöz) képest, hogy eltérő típusú rakétákat lő ki, ezáltal pedig sokkal kisebb lőtávval rendelkezik.

A TOSz rendszer kifejezetten az előrenyomuló gyalogsági és gépesített egységek közvetlen tűztámogatására szolgál, rendkívül hatékonynak számít épületek, erődítmények, bunkerek és sáncok felszámolására.

A nehézlángszóró alváza az orosz harckocsik különböző típusain alapul, a gyárakban ezekre szerelik rá a forgatható indítókonténert. A hagyományos lőszereken túl a rakétákhoz kétféle különleges robbanófej tartozik: olyan, amely gyújtóbombaként funkcionál, és egy termobárikus töltet. A rakéták elindítása sortűz esetén mindössze 6−12 másodpercet vesz igénybe.

A TOSz-családnak három variánsa létezik:

TOSz-1 „Buratino”: Az első példányait még a Szovjetunióban fejlesztették ki, a 30 darabos kapacitású indítókonténert egy T-72A harckocsi alvázára építették fel. Az 1980-as években állt hadrendbe, a tűzkeresztségen a szovjet−afgán háborúban esett át 1988-ban, példányai azonban felbukkannak a második csecsen háborúban is. A TOSz-1 variánst azonban soha nem gyártották nagyobb számban, és exportjára sem került sor, inkább kísérleti célokra szánták. Minimális lőtávolsága 400 méter, maximális képessége 3,5 kilométer, sortűz esetén egy 200 X 400 méteres területet képes lefedni, mindössze 7,5−15 másodperc alatt.

TOSz-1A „Szolncepjok”, azaz „Perzselő napfény”: Az eredeti Buratino továbbfejlesztett változata, alvázát már a T-72B3/T-90SZ biztosítja, 24 darabosra cserélték az indítókonténert, és nem kompatibilis a sima változat rakétáival. A TOSz-1A megnövelt hatótávolságú (6 kilométer), illetve csökkent a sortűz ideje (6−12 másodperc). Példányai harcoltak a második csecsen háborúban, a szíriai polgárháborúban, az Iszlám Állam elleni harcokban, a húti lázadókkal szemben, jelenleg pedig Ukrajnában bukkannak fel rendszeresen. Exportálták többek között Örményországba, Azerbajdzsánba, Irakba, Algériába és Kazahsztánba is.

Reuters-forrásmegjelelősséel-orosz-ukran-haboru-TOSz-1-termaboarikus-raketa-sorozatveto-ukrajna-oroszorszag-kamikaze-dron
TOSz-1A "Szolncepjok" nehézlángszóró / termobárikus rakéta-sorozatvető Bagdadban, 2016-ban. A kép forrása: Mahmoud Raouf Mahmoud/Reuters

TOSz-2 „Toszocska”: A nehézlángszóró-család jelentősen újragondolt és átalakított változata. Jelenleg nem áll hivatalosan hadrendben, de a Ria Novosztyi értesülései szerint a prototípusokat már Ukrajnában tesztelik. Ez a TOSz-1A rendszer könnyebb, olcsóbb és mobilabb variánsa, alvázát is egy Ural teherautó szolgáltatja. Az indítókonténerben található rakéták száma tovább apadt (18), de nem változott az indítókonténer mérete, így a régebbi TOSz-1A által használt rakétákkal is kompatibilis. A lőtáv azonban hivatalosan 3,5-10 kilométerre emelkedett.

Miért annyira különleges az orosz nehézlángszóró?

A TOSz rendszerek a világon egyedülálló rakéta-sorozatvetők abban a tekintetben, hogy nemcsak hagyományos rakétákat, hanem gyújtóbombákat és termobárikus robbanófejjel szerelt rakétákat alkalmaznak, amely töltetek jóval brutálisabb pusztításra képesek.

A termobárikus vagy más néven vákuumbomba egy kétlépcsős típusú robbanólőszer, amely az első töltettel valamilyen éghető aeroszolt (pl. benzint) juttat a célpontnál a levegőbe. A második töltet meggyújtja ezt a felhőt, ami által tűzgömb és lökéshullám alakul ki, majd pedig nyomáscsökkenés, mivel a robbanás elhasználja az oxigént a környező levegőből. Amikor felrobban, rendkívüli hőt bocsát ki, és felperzseli a környezetét.

Hivatalosan az orosz vákummbomba egyik típusa (FOAB) A LEGNAGYOBB ROBBANÁST GENERÁLÓ NEM-NUKLEÁRIS FEGYVER A VILÁGON.

Ugyanakkor, az ezzel kapcsolatos 2007-es orosz bejelentést széles körben megkérdőjelezik a szakértők.

A nem konvencionális robbanófej másik formája, a gyújtóbomba is hasonlóan kegyetlen tulajdonságairól ismert. A gyújtóbombák – amelyek legtöbb esetben termitet, fehérfoszfort vagy magnéziumot tartalmaznak – leginkább a városokban található állások, bunkerek, kialakított védőállások felszámolására alkalmazhatók.

Az égő termit képes az acél- és alumíniumlemezeket átégetni, valamint a fémtárgyakat megolvasztani, de a robbanótöltetek természetesen alkalmasak nagy területen erdő- és bozóttüzek okozására is. A termitkeverékek a levegő oxigénje nélkül is égnek, mivel rengeteg fém-oxid van bennük.

A fehérfoszfor tulajdonsága, hogy levegőn meggyullad, és nagy mennyiségű sűrű, maró fehér füst képződésével ég. A Human Rights Watch szerint a fehérfoszfor csontig éget, a bőrön keresztül beszivároghat a véráramba, károsítja a vesét, a májat és a szívet, így többszörös szervi elégtelenséget okoz. Már a belélegzése is halálos lehet. 

A NEMZETKÖZI JOG NEM TILTJA UGYAN A FEHÉRFOSZFOR ÉS AZ AHHOZ HASONLÓ GYÚJTÓBOMBÁK HÁBORÚS ALKALMAZÁSÁT, A POLGÁRI LAKOSSÁG ELLEN TÖRTÉNŐ BEVETÉSE AZONBAN AZ 1980-AS, EGYES HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY HARMADIK PROTOKOLLJA ALAPJÁN TILTOTT.

Bár Oroszországot többször is vádolták azzal, hogy gyújtóbombákat szór az általa ostromlott ukrán városokra – például Bahmutnál, Avgyijivkánál vagy Marjinkánál −, erre eddig nem találtak egyértelmű bizonyítékot. Arról sincsenek információk, hogy ezeket a tölteteket TOSz-1A rendszerekből indították volna útjukra (BM-21 Grad vagy BM-27 Uraganhoz is léteznek  gyújtóbombával szerelt rakéták).

Miért emelkednek hirtelen a veszteségek?

Oroszország alapvetően nem vesztett nagy mennyiségben TOSz rendszereket az ukrán háború során. Jelenleg igazoltan 13 darabról van vizuális dokumentáció (az Oryx november 17-én még csak 12-t jegyez, de pénteken napközben már megjelent a 13. példányról is videó), ami akár minimálisnak is tekinthető.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy két variáns, a „Buratino” és a „Toszocska” jelenleg csak prototípusként létezik, és egyedül a „Szolncepjok” van sorozatgyártás alatt, feltételezhető, hogy Moszkvának csak nagyon kevés példány áll a rendelkezésére. Oroszország évtizedek óta eltitkolta a fegyverrendszer pontos darabszámát, még a Military Balance sem vetemedik óvatos becslésre sem a témával kapcsolatban. A fegyveres erőknek leszállított rendszerekről szóló homályos hivatalos beszámolókból (TASZSZ/Ria Novosztyi) körülbelül 45-50 darabra tehető a nehézlángszórók darabszáma.

Ha TEHÁT ezt a számot vesszük figyelembe, AKKOR a 13 darabnyi veszteség már közel 25 százalékos lemorzsolódást jelent.

A fegyverek az ukránok nyári offenzívája során kezdtek nagyobb ütemben fogyatkozni: ezt megelőzően csak egy darabot sikerült Ukrajnának megsemmisítenie (illetve további három jutott Kijev kezére, amelyet a visszavonuló orosz csapatok hagytak hátra). 2023 nyarán ez a szám kettőre emelkedett, majd az ősz beköszöntével további öt „Szolncepjok” esett áldozatul az ukrán drónoperátorok tevékenységének.

Az orosz nehézlángszóró kétségkívül brutális, hatékony pusztításra képes fegyverrendszer, amelyet az orosz haderő előszeretettel alkalmaz az erődítményként használt ukrán városok megtisztítására.

Ugyanakkor a növekvő veszteségek egyben rávilágítanak a fegyverrendszer egyik legnagyobb gyengeségére is: más tüzérséghez vagy rakétatüzérségi eszközhöz viszonyítva a TOSz-család lőtávja iszonyatosan alacsony (maximum hat kilométer), ami arra kényszeríti a nehézlángszórót használó alakulatot, hogy azt a frontvonal közvetlen közelében vesse be, kitéve ezzel az ukrán drónok és tüzérségi rendszerek jelentette veszélynek.

Címlapkép forrása: Leonid Faerberg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

budapest-kelebia
tőzsde
zelenszkij-orban
gyemant-oroszorszag-ekszer-szankcio
nav nemzeti ado- es vamhivatal
grönland
2024. március 19.
Agrárium 2024
2024. március 7.
Property Warm Up 2024
2024. március 20.
Portfolio-MAGE Járműipar 2024
2024. április 11.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Tanfolyam
22+1 órás komplex tanfolyam, ahol a tőzsdei kereskedés és befektetés alapjait sajátíthatod el.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
orosz ukrán háború frontvonal tudósítás percről percre