A TOSz („Tjazsolaja Ognemotnyaja Szisztema”) orosz megnevezése szerint nehézlángszóró rendszer, valójában azonban egy termobárikus rakéta-sorozatvetőről beszélhetünk. A fő eltérés a hagyományos MLRS-hez (rakéta-sorozatvetőhöz) képest, hogy eltérő típusú rakétákat lő ki, ezáltal pedig sokkal kisebb lőtávval rendelkezik.
A TOSz rendszer kifejezetten az előrenyomuló gyalogsági és gépesített egységek közvetlen tűztámogatására szolgál, rendkívül hatékonynak számít épületek, erődítmények, bunkerek és sáncok felszámolására.
Devastating impact of Russian TOS-1A MLRS strikes on Ukraines Novoselivske village, Luhansk region.Ukrainian forces liberated the village on December 30, now the Russian Army is trying to completely destroy it. pic.twitter.com/06ElLA8P51
— Clash (Report) January 24, 2023
A nehézlángszóró alváza az orosz harckocsik különböző típusain alapul, a gyárakban ezekre szerelik rá a forgatható indítókonténert. A hagyományos lőszereken túl a rakétákhoz kétféle különleges robbanófej tartozik: olyan, amely gyújtóbombaként funkcionál, és egy termobárikus töltet. A rakéták elindítása sortűz esetén mindössze 6−12 másodpercet vesz igénybe.
A TOSz-családnak három variánsa létezik:
TOSz-1 „Buratino”: Az első példányait még a Szovjetunióban fejlesztették ki, a 30 darabos kapacitású indítókonténert egy T-72A harckocsi alvázára építették fel. Az 1980-as években állt hadrendbe, a tűzkeresztségen a szovjet−afgán háborúban esett át 1988-ban, példányai azonban felbukkannak a második csecsen háborúban is. A TOSz-1 variánst azonban soha nem gyártották nagyobb számban, és exportjára sem került sor, inkább kísérleti célokra szánták. Minimális lőtávolsága 400 méter, maximális képessége 3,5 kilométer, sortűz esetén egy 200 X 400 méteres területet képes lefedni, mindössze 7,5−15 másodperc alatt.
TOSz-1A „Szolncepjok”, azaz „Perzselő napfény”: Az eredeti Buratino továbbfejlesztett változata, alvázát már a T-72B3/T-90SZ biztosítja, 24 darabosra cserélték az indítókonténert, és nem kompatibilis a sima változat rakétáival. A TOSz-1A megnövelt hatótávolságú (6 kilométer), illetve csökkent a sortűz ideje (6−12 másodperc). Példányai harcoltak a második csecsen háborúban, a szíriai polgárháborúban, az Iszlám Állam elleni harcokban, a húti lázadókkal szemben, jelenleg pedig Ukrajnában bukkannak fel rendszeresen. Exportálták többek között Örményországba, Azerbajdzsánba, Irakba, Algériába és Kazahsztánba is.
TOSz-2 „Toszocska”: A nehézlángszóró-család jelentősen újragondolt és átalakított változata. Jelenleg nem áll hivatalosan hadrendben, de a Ria Novosztyi értesülései szerint a prototípusokat már Ukrajnában tesztelik. Ez a TOSz-1A rendszer könnyebb, olcsóbb és mobilabb variánsa, alvázát is egy Ural teherautó szolgáltatja. Az indítókonténerben található rakéták száma tovább apadt (18), de nem változott az indítókonténer mérete, így a régebbi TOSz-1A által használt rakétákkal is kompatibilis. A lőtáv azonban hivatalosan 3,5-10 kilométerre emelkedett.
TOS-2 in action pic.twitter.com/MGOo8pZFzB
— Andrei_bt (@AndreiBtvt) October 17, 2023
Miért annyira különleges az orosz nehézlángszóró?
A TOSz rendszerek a világon egyedülálló rakéta-sorozatvetők abban a tekintetben, hogy nemcsak hagyományos rakétákat, hanem gyújtóbombákat és termobárikus robbanófejjel szerelt rakétákat alkalmaznak, amely töltetek jóval brutálisabb pusztításra képesek.
A termobárikus vagy más néven vákuumbomba egy kétlépcsős típusú robbanólőszer, amely az első töltettel valamilyen éghető aeroszolt (pl. benzint) juttat a célpontnál a levegőbe. A második töltet meggyújtja ezt a felhőt, ami által tűzgömb és lökéshullám alakul ki, majd pedig nyomáscsökkenés, mivel a robbanás elhasználja az oxigént a környező levegőből. Amikor felrobban, rendkívüli hőt bocsát ki, és felperzseli a környezetét.
Video of Russian forces firing a TOS-1A thermobaric MLRS in . #Bakhmut
— OSINT (Uri) May 2, 2023
Hivatalosan az orosz vákummbomba egyik típusa (FOAB) A LEGNAGYOBB ROBBANÁST GENERÁLÓ NEM-NUKLEÁRIS FEGYVER A VILÁGON.
Ugyanakkor, az ezzel kapcsolatos 2007-es orosz bejelentést széles körben megkérdőjelezik a szakértők.
A nem konvencionális robbanófej másik formája, a gyújtóbomba is hasonlóan kegyetlen tulajdonságairól ismert. A gyújtóbombák – amelyek legtöbb esetben termitet, fehérfoszfort vagy magnéziumot tartalmaznak – leginkább a városokban található állások, bunkerek, kialakított védőállások felszámolására alkalmazhatók.
Az égő termit képes az acél- és alumíniumlemezeket átégetni, valamint a fémtárgyakat megolvasztani, de a robbanótöltetek természetesen alkalmasak nagy területen erdő- és bozóttüzek okozására is. A termitkeverékek a levegő oxigénje nélkül is égnek, mivel rengeteg fém-oxid van bennük.
A fehérfoszfor tulajdonsága, hogy levegőn meggyullad, és nagy mennyiségű sűrű, maró fehér füst képződésével ég. A Human Rights Watch szerint a fehérfoszfor csontig éget, a bőrön keresztül beszivároghat a véráramba, károsítja a vesét, a májat és a szívet, így többszörös szervi elégtelenséget okoz. Már a belélegzése is halálos lehet.
Vuhledar, incendiary ammo episode #12399273 pic.twitter.com/1b55fKkzJJ
— NOELREPORTS () December 27, 2022
A NEMZETKÖZI JOG NEM TILTJA UGYAN A FEHÉRFOSZFOR ÉS AZ AHHOZ HASONLÓ GYÚJTÓBOMBÁK HÁBORÚS ALKALMAZÁSÁT, A POLGÁRI LAKOSSÁG ELLEN TÖRTÉNŐ BEVETÉSE AZONBAN AZ 1980-AS, EGYES HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY HARMADIK PROTOKOLLJA ALAPJÁN TILTOTT.
Bár Oroszországot többször is vádolták azzal, hogy gyújtóbombákat szór az általa ostromlott ukrán városokra – például Bahmutnál, Avgyijivkánál vagy Marjinkánál −, erre eddig nem találtak egyértelmű bizonyítékot. Arról sincsenek információk, hogy ezeket a tölteteket TOSz-1A rendszerekből indították volna útjukra (BM-21 Grad vagy BM-27 Uraganhoz is léteznek gyújtóbombával szerelt rakéták).
Miért emelkednek hirtelen a veszteségek?
Oroszország alapvetően nem vesztett nagy mennyiségben TOSz rendszereket az ukrán háború során. Jelenleg igazoltan 13 darabról van vizuális dokumentáció (az Oryx november 17-én még csak 12-t jegyez, de pénteken napközben már megjelent a 13. példányról is videó), ami akár minimálisnak is tekinthető.
You gotta give the Russian arms industry what it deserves: they have a unique ability to create vehicles that guarantee Ivan is not coming back home, as it is the case with this TOS-1. As if the tanks with survival rates approaching 0 were not enough. pic.twitter.com/b0UkMN0h92
— Dmitri (@wartranslated) November 9, 2023
Figyelembe véve azt a tényt, hogy két variáns, a „Buratino” és a „Toszocska” jelenleg csak prototípusként létezik, és egyedül a „Szolncepjok” van sorozatgyártás alatt, feltételezhető, hogy Moszkvának csak nagyon kevés példány áll a rendelkezésére. Oroszország évtizedek óta eltitkolta a fegyverrendszer pontos darabszámát, még a Military Balance sem vetemedik óvatos becslésre sem a témával kapcsolatban. A fegyveres erőknek leszállított rendszerekről szóló homályos hivatalos beszámolókból (TASZSZ/Ria Novosztyi) körülbelül 45-50 darabra tehető a nehézlángszórók darabszáma.
Ha TEHÁT ezt a számot vesszük figyelembe, AKKOR a 13 darabnyi veszteség már közel 25 százalékos lemorzsolódást jelent.
A fegyverek az ukránok nyári offenzívája során kezdtek nagyobb ütemben fogyatkozni: ezt megelőzően csak egy darabot sikerült Ukrajnának megsemmisítenie (illetve további három jutott Kijev kezére, amelyet a visszavonuló orosz csapatok hagytak hátra). 2023 nyarán ez a szám kettőre emelkedett, majd az ősz beköszöntével további öt „Szolncepjok” esett áldozatul az ukrán drónoperátorok tevékenységének.
: A Russian TOS-1A thermobaric multiple rocket launcher was destroyed by a GMLRS strike of the Ukrainian army in Oblast, spectacular explosion included. #Ukraine
— (Ukraine) October 7, 2023
Az orosz nehézlángszóró kétségkívül brutális, hatékony pusztításra képes fegyverrendszer, amelyet az orosz haderő előszeretettel alkalmaz az erődítményként használt ukrán városok megtisztítására.
Ugyanakkor a növekvő veszteségek egyben rávilágítanak a fegyverrendszer egyik legnagyobb gyengeségére is: más tüzérséghez vagy rakétatüzérségi eszközhöz viszonyítva a TOSz-család lőtávja iszonyatosan alacsony (maximum hat kilométer), ami arra kényszeríti a nehézlángszórót használó alakulatot, hogy azt a frontvonal közvetlen közelében vesse be, kitéve ezzel az ukrán drónok és tüzérségi rendszerek jelentette veszélynek.
Címlapkép forrása: Leonid Faerberg/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
