Berlin még 2018-ban emelt vétót a vadászgépek Szaúd-Arábiának történő átadásával szemben, részben Dzsamál Haszogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása, részben a jemeni polgárháborúban való szaúdi részvétel miatt.
A Typhoonokat egy páneurópai konzorcium gyártja Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban, és bármelyik ország ezek közül vétót nyújthat be a vadászgépek exportjával kapcsolatban.
A Financial Times forrásai szerint
a változó közel-keleti helyzet, a partnerországok nyomása és a Szaúd-Arábia regionális stabilizációs szerepének értékelésében bekövetkezett változások elkezdték átalakítani a berlini gondolkodásmódot.
A közel-keleti térséget régóta jellemzi a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia rivalizálása. A sivatagi királyság évek óta közeledik Izraelhez, a Hamász akciója részben eme közeledés megakadályozására is irányulhatott. Irán a Hamász egyik legfőbb támogatója, és Izrael legfontosabb ellensége a térségben.
Olaf Scholz kormánykoalíciójában a Zöldek ellenzik a leghatározottabban a vadászgépek Szaúd-Arábiába történő exportálását, ezt még a koalíciós szerződésbe is bevették. A Scholz-kabinet héjái ugyanakkor már jó ideje próbálják elérni a tilalom feloldását. Júliusban a kancellár még kizárta, hogy a Typhoonok valaha is megindulhatnak Rijád irányába.
Azonban Boris Pistorius védelmi miniszter, maga Scholz, illetve a legkisebb kormánypárt, a liberális FDP
most meg akarják ragadni a lehetőséget, hogy a közel-keleti konfliktust kihasználva újra napirendre vegyék a témát.
A fő kérdés most az, hogy működik-e az az érv, hogy Szaúd-Arábia stabilizáló szerepet játszik a régióban.
Nehezíti a dolgot, hogy Törökország 40 Typhoont akar vásárolni, és nem festene jól, hogy Berlin Rijádnak zöld utat ad, míg Ankarának nem. Eközben London nyomása is erősödik Berlinen, hogy oldják fel a vétót.
Címlapkép: Olaf Scholz egy Eurofighter Typhoon vadászgépet szemlél meg. Morris MacMatzen/Getty Images
