Kiszámolták: ekkora az esélye annak, hogy Oroszország tényleg megtámadja Európát
Globál

Kiszámolták: ekkora az esélye annak, hogy Oroszország tényleg megtámadja Európát

Portfolio
Szinte semmi esélye nincs annak, hogy középtávon megtámadja Oroszország Európát, hiszen nincsenek meg a kellő erőforrások Moszkvában ahhoz, hogy egy győzelemhez szükséges méretű hadsereget létrehozzon és fenntartson az orosz politikai vezetés – írja a Telegraphon megjelent véleménycikkében Andrew Lilico brit közgazdász.

Lilico abból az európai vezetők által hangoztatott, vélt problémából indul ki, hogy az Egyesült Államok magára hagyhatja Európát, ha Trump lesz az elnök;

a közgazdász szerint még ebben az esetben sem jelent Európára nézve reális fenyegetést Oroszország reguláris hadereje.

Lilico alaptézise az orosz gazdaság mérete és az orosz lakosság lélekszáma: az ország GDP-je az olasz GDP alig 85%-a, 140 milliós lakossága pedig kisebb, mint a francia és német lakosság együttesen. Hozzáteszi: nyilván ezeken a tényezőkön kívül egy csomó más dolog is befolyásolja egy haderő teljesítményét, például a morál, a terepviszonyok, a technológiai felszereltség és a képzettség.

De a gazdaság mérete fontos tényező, mivel tükrözi azt, hogy mennyi erőforrása van egy haderőnek, az ország lélekszáma pedig megmutatja, mekkora emberállományból lehet feltölteni egy adott haderőt.

A szerző megállapítja: ha egy ország gazdasága jobban teljesít, hatékonyabb haderőt tud kiépíteni, több pénz jut fegyverkezésre, képzésre. Ezt persze többé-kevésbé lehet ellensúlyozni egy nagyobb létszámú, rosszabbul felszerelt haderővel, de ez se feltétlen számszerűsíthető. Például az autoriter Oroszország valószínűleg könnyebben tud katonákat besorozni haderejébe, mint az európai demokratikus államok, viszont a személyi állomány morálja lehet, hogy alacsonyabb lesz. Lilico hozzáteszi: ez sem törvényszerű, mert vannak, akik szerint a liberális országok állampolgárai olyannyira „öngyűlölők” lettek, hogy nem szívesen harcolnának saját hazájukért, így a morált, mint tényező ki is veszi az összevetésből.

A matek a cikk végére marad. Az orosz gazdaság az EU gazdaságának 10%-a, az európai országok GDP-jük 1,3%-át költik védelmi kiadásokra, miközben Oroszországnál ez 6%. Nominálisan tehát az EU védelmi büdzséje még mindig kb. kétszer akkora, mint az orosz. Ha Oroszország ezt a hátrányt kompenzálni akarja, az EU haderejének 140%-át kell felállítania létszám tekintetében, vagyis létre kell hozniuk egy durván kétmilliós haderőt (az EU összes hadereje kb. 1,4 millió főt számlál). Ha Oroszország támad, a veszteség a védekezők kb. 150%-a lesz történelmi konfliktusokból kiindulva, tehát

oroszországnak durván hárommilliós haderőre van szüksége, ahhoz, hogy egyensúlyban legyenek az EU haderőivel.

Papíron ez most is megvan: az orosz reguláris erők 1,2 millió embert tartanak fegyverben, illetve van még 2 millió tartalékosuk is.

Ha viszont biztosan, vagy szinte biztosan győzni akar Oroszország egy támadóháborúban, nagyobb, ütőképesebb haderőre van szüksége, mint amivel az EU rendelkezik, nem elég az erőegyensúly.

Vagyis a hadi célú kiadásaik és / vagy a haderő létszámának duplázására, háromszorozására van szükség.

Lilico felhívja a figyelmet arra, hogy volt már, a Szovjetunió idején, hogy a védelmi büdzsé a GDP 12-15%-át érte el, ezt viszont a lényegesen nagyobb szovjet gazdaság sem bírta el, többek közt ennek köszönhető az 1980-as évek gazdasági válsága a szovjet blokkon belül.

A szankcióktól, embargóktól szenvedő orosz gazdaság a közgazdász szerint szinte biztosan összeomlana pár éven belül, ha dupláznák, netán tripláznák a védelmi kiadásokat.

A Telegraph vendégszerzője azzal zárja gondolatait, hogy szerinte teljesen kizárt, hogy az orosz haderő megtámadja Európát középhosszú távon, ugyanakkor nem kizárt, hogy Oroszország a közeljövőben is fenyegetést jelent majd kisebb szomszédjaira nézve.

A matek azt mutatja, hogy Oroszország egyszerűen nem rendelkezik kellő erőforrásokkal ahhoz, hogy komoly fenyegetés legyen középhosszú távon az Európai Unióra, főleg nem Nagy-Britanniára, ha a Nyugat továbbra is hisz abban, hogy van értelme harcolni, ha netán erre lesz szükség”

– zárja gondolatait Andrew Lilico.

Végül fontos hangsúlyozni: Lilico számítása Amerika segítségével egyáltalán nem is számol.

Széljegyzeten érdemes megjegyezni: a cikkben szerepel egy érdekes ábra is, melyen az látható, hogy történne az orosz támadás Európa ellen, ha ez netán mégis megtörténne. Az nem világos, hogy ez a szerző tette-e a cikkbe, vagy a Telegraph stábja érezte helyénvalónak a közlését. A közölt térkép szerint a legvalószínűbb konfliktus a NATO és Oroszország közt a Lengyelországot és a Balti-államokat elválasztó Suwalki-folyosó körül robbanhat ki.

Címlapkép forrása: Sefa Karacan/Anadolu Agency via Getty Images

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.