Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa kairói sajtótájékoztatóján közölte, hogy az egyiptomi határhoz közeli Rafahba készült, de az izraeli hatóságok nem engedték belépni az övezetbe.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter példátlannak nevezte, hogy az izraeli kormány megtagadta a belépést egy ilyen magas tisztséget betöltő személytől.
Az izraeli kormányfő, illetve a külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben.
Azon a napon, amikor új adatok kerültek napvilágra a gázai övezeti éhínségről, az izraeli hatóságok megtagadták tőlem a belépést
- írta az X-en Lazzarini az ENSZ jelentésére utalva, amely küszöbön álló éhínségre figyelmeztetett a terület északi részén. Hozzátette, hogy látogatásával javítani szeretett volna a humanitárius műveleteken.
"Ez a szemünk láttára, emberi tevékenység miatt bekövetkezett éhínség csorbát ejt kollektív emberiességünkön" - húzta alá. Lazzarini már korábban is figyelmeztetett azokra a törekvésekre, amelyekkel véget akarnak vetni az UNRWA tevékenységének a palesztin területeken. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyenesen a szervezet feloszlatását követelte, miután a zsidó állam hatóságai azzal vádolták meg az UNRWA-t, hogy több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban.
A főbiztos kairói látogatása alkalmával hangsúlyozta, hogy versenyt futnak az idővel, hogy megelőzzék az éhínséget. Mint mondta, kellő politikai akarattal a Gázai övezetet eláraszthatnák élelmiszerrel a határátkelőkön keresztül. Hozzátette, hogy a segélyszervezet több mint 150 létesítményét érte találat. Hozzáfűzte, hogy a szervezet több tagját is őrizetbe vették és "kemény körülmények között kihallgatták, bántalmazták, illetve megalázták".
Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.
Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti
- jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye. Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető. "Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének" - fogalmazott.
Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács "ismételten és még határozottabban" szólít fel humanitárius tűzszünetre.
A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, "amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket". Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon
- fogalmazott Josep Borrell.
Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen.
Címlapkép forrása: Getty Images
