Evghenia Guțul, a Gagauz Autonóm Terület Moszkva-barát vezetője nemrég Oroszországban járt, ahol Vlagyimir Putyinnal is találkozott.
Szerdán megjelent vele egy interjú az Orosz Izvesztyija lapban, ahol azt mondta,
azt szeretné, ha Gagauzia védelmet kapna Oroszországtól,
hogy a gagauz lakosok jogot kapjanak a virágzó élethez, hogy a gagauz gazdák exportálhassák termékeiket Oroszországba, és hogy a terület olcsóbban kapja az orosz gázt.
Guțul azt állította,
Gagauzia nem akarja elhagyni Moldovát, de azt elvárja, hogy elismerjék az autonóm terület különleges jogi helyzetét, ami azt is magában foglalja, hogy Gagauzia akár ki is szakadhat Moldovából.
A gagauz elnök korábban többször felemlegette, hogy a tavaly májusi megválasztása óta nem kapott helyett a moldovai kormányban, holott erre az alkotmány kötelezi a kabinetet. Maia Sandu Nyugat-barát moldovai elnök erre azt felelte, addig nem írja alá a kinevezést, amíg az ügyészség ki nem vizsgálja a gagauz választások kapcsán felmerült korrupciós és megvesztegetési eseteket.
Gagauziát egy török eredetű nép, a gagauzok lakják, de a Szovjetunió ideje alatt teljesen eloroszosodtak, és ma is Oroszország felé orientálódnak.
Az ISW szerint az, hogy Guțul azt mondja, a moldovai kormány nem ismeri el Gagauzia különleges jogi státusát, hasonlít az orosz vezetés 2022 előtti kijelentéseire, melyek szerint az ukrán kormány nem ismeri el a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság minszki egyezményekben garantált különleges jogi helyzetét. Moszkva többször kijelentette, részben az „kényszerítette” az Ukrajna elleni invázióra, hogy Kijev nem tartotta be a minszki egyezményekben foglaltakat.
Február 28-án a Moldovából már a Szovjetunió szétesésekor kiszakadt, és azóta orosz bábállamként működő Dnyeszter Menti Köztársaság hivatalosan védelmet kért Oroszországtól. A защита (zasíta), azaz védelem az ISW szerint megengedi azt az értelmezést, hogy itt katonai értelemben vett védelemről van szó.
Az, hogy mind Gagauzia, mind Transznisztria a защита kifejezést használta, továbbá az, hogy az általuk használt narratíva nagyon emlékeztet arra, amilyen narratívát Oroszország Ukrajna kapcsán a minszki egyezmények körül folytatott, arra utalnak, hogy
a Kreml párhuzamosan erősíti a két, Moldován belüli oroszbarát terület Moldova-ellenes törekvéseit egy olyan hibrid hadviselés részeként, melynek célja az ország belső destabilizálása
– írja az ISW.
A témáról mi is írtunk korábban:
Címlapkép forrása: Pierre Crom/Getty Images
