A hosszas, több biztonságpolitikai szakértőt és a Pentagont is megszólaltató cikk lényege, hogy kinyomozták: a NATO alapító egyezményében definiált 5-ös cikkely, ami egy megtámadott ország elleni támadást az egész szövetség elleni támadásként értelmez, csupán észak-amerikai és európai területekre terjed ki. Tehát nem vonatkozik a kollektív védelem egy adott ország teljes területére, ha a megtámadott régió nem ezen a két kontinensen található.
A NATO kollektív védelmét szavatoló cikkely tehát nem terjed ki Hawaii szigeteire, hiába alkotják ezek az Egyesült Államok részét.
Ehhez hasonlóan nem terjed ki más országok tengerentúli területeire sem az 5-ös cikkely, például ezért nem szállt be a NATO az 1982-es brit-argentin háborúba, amikor Argentína a Falkland-szigeteket próbálta meg elfoglalni.
A Pentagon szóvivője elismerte, hogy az 5-ös cikkely valóban nem terjed ki Hawaii állam területére, de hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a terület kvázi védtelen. A 4-es cikkely alapján az Egyesült Államok ugyanúgy kérheti a terület védelmét szövetségeseitől, ha erre szükség van, arra hivatkozva, hogy az ország területi integritását fenyegeti ellenséges támadás.
Hawaii-hoz hasonlóan egyébként az Egyesült Államokhoz tartozó, de nem önálló államként működő Guam szigetére sem terjed ki a NATO védernyője.
Címlapkép forrása: Randi Brown/U.S. Navy via Getty Images
