Az Egyesült Államokban az elnökválasztás nem közvetlenül zajlik, hanem az államok által, amelyek egy 538 elektorból álló kollégiumba delegálnak lakosságszámuknak megfelelő arányban küldötteket, azaz a népesebbeknek több, a kisebb lakossággal bíró államoknak kevesebb súlya van. Ezek az állami elektorok pedig arra a jelöltre adják le voksukat, akik az általuk képviselt tagállamban győzelmet arattak. Így fordulhatott elő legutóbb 2000-ben és 2016-ban is az, hogy bár a demokrata jelölt országos szinten több szavazatot szerzett, a republikánus jelölt lépte át a diadalhoz szükséges 270 voksot az elektori kollégiumban, és foglalta el ezzel az Ovális Irodát.
48 tagállamban és a nem annak minősülő szövetségi fővárosban, Washington D.C.-ben az őket képviselő elektorokat a győztes mindent visz elv alapján osztják ki, két állam azonban kivételt jelent: Maine és Nebraska, ahol két elektori szavazatot kap az állam egészében többséget szerző jelölt, majd a többi voksot az egyes körzetekben felülkerekedőnek osztják ki, amiből Maine-ben kettő, Nebraskában három van. Így lehetségessé válik az, hogy megosszák az elektoraikat, ami reprezentatívabb az állam eredményére nézve, hiszen nem "vesznek el" a vesztesre leadott szavazatok.
Ezt változtathatja meg most Nebraska:
egy januári törvényjavaslat értelmében visszatérnének a 1992 előtti, többi államra jellemző győztes mindent visz rendszerhez, és mind az öt szavazatukat egy jelöltnek adnák. A módosítási tervezetet tegnap Jim Pillen, Nebraska republikánus kormányzója is támogatásáról biztosította:
"Ez összhangba hozná Nebraskát 48 társállamunkkal, jobban tükrözné az alapítók szándékát, és biztosítaná, hogy államunk egységes hangon szólaljon meg az elnökválasztáson"
- írta közleményében, amelyet Donald Trump republikánus elnökjelölt igazán szívélyesen üdvözölt, és megköszönte a kormányzó "bátor vezetőségét."
A változtatás annak a fényében is jelentős lehet, hogy a Newsweek szerint akár egy elektori szavazaton is múlhat az idei választás. Ha ugyanis megvalósulna az a lehetséges forgatókönyv a sok közül, miszerint
- Trump elhódítaná a Biden által 2020-ban megnyert Nevadát, Arizonát és Georgiát,
- viszont Biden megtartaná a rozsdaövezeti Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát,
akkor mindkét politikus 269-269 vokssal rendelkezne az elektori kollégiumban.
A döntetlent a Kongresszusnak kellene feloldania, így az alsóházi képviselők állami delegációnként szavaznának egy elnökjelöltre, míg a szenátus az alelnökre. Viszont a jelenlegi rendszerben Nebraska demokraták felé hajló, omahai körzetének egy szavazatával Joe Biden pontosan 270 elektorral léphetné át a Fehér Ház megtartását jelentő határt.
Címlapkép: Donald Trump volt elnök megérkezik egy kampányrendezvényre a dél-karolinai Pickensben 2023. július 1-jén. Címlapkép forrása: Getty Images
