Macron azt szerette volna, hogy a Nyugat ne beszéljen többé „vörös vonalakról”, amelyeket nem akar átlépni, ehelyett
olyan üzeneteket küldjön a Kremlnek, amiből nem derül ki egyértelműen, milyen lépésekre hajlandó az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Ez radikális szakítást jelentett volna az amerikai (és a német) állásponttal, amely minden olyan tettet kerülne, ami provokálná Moszkvát vagy eszkalálná a konfliktust.
Tisztviselők szerint Biden megkérdőjelezte, hogy szükség van-e irányváltásra, mivel ez eszkalációhoz vezethetne. Scholz szintén ellenezte az elképzelést, mint ami megosztottságot szül a NATO-szövetségesek között, a NATO-t pedig a konfliktus részévé teszi.
Ehhez képest a februári párizsi csúcstalálkozón Macron – szövetségesei megdöbbenésére – azzal állt elő, hogy nem szabad kizárni semmilyen opciót, még NATO-katonák Ukrajnába küldését sem.
Macron komplett színeváltozást mutatott be az ukrajnai háború kezdete óta. Eleinte rendszeresen beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy jobb belátásra bírja a háborúval kapcsolatban, mára viszont az egyik legnagyobb héjává vált.
Macron már régóta hangsúlyozza, hogy Európának nem szabad a szuperhatalmak vazallusává válnia, és ki kell építenie saját katonai képességeit. Az azzal kapcsolatos félelmek, hogy Európa magára maradhat, pedig megnőttek azzal, hogy Donald Trump egyre esélyesebbnek tűnik az amerikai elnöki posztra.
Az elmúlt időben Macron elkezdte felkészíteni a francia közvéleményt arra, hogy akár direkt konfrontáció is jöhet Moszkvával. Olyan fotókat is közölt magáról, amelyeken egy bokszzsákot püföl.
Macron azonban februári kijelentésével végül ellenkező hatást ért el, mint amilyet szándékozott: több NATO-tagállam is világossá tette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, így a „vörös vonalak” nyilvánvalóvá váltak, stratégiai kétértelműségből stratégiai egyértelműség lett.
A Kreml kihasználja a megosztottságot. Egy, a The Wall Street Journal által megismert belső Kreml-jegyzőkönyv leírja, hogy Moszkva diplomáciai és befolyásolási kampányt indít, hogy felerősítse a Macron álláspontjával kapcsolatos szakadékot, és gyengítse a közvélemény Ukrajna iránti támogatását. A feljegyzés szerint a kampány célja, hogy Macront kalandornak állítsák be, aki katonai konfrontációt idézhet elő a Nyugat és Oroszország között.
Macron a februári találkozó előtt állt elő terveivel Biden és Scholz előtt.
Scholz azt mondta, amennyiben a francia elnök nyilvánosan kiteregeti az elképzelését, ő kénytelen lesz visszautasítani azt.
A német kancellár ezért megpróbálta lebeszélni Macront, hogy bejelentse, hogy potenciálisan NATO-katonákat küldhetnek Ukrajnába. Aztán Macron mégis megtette. A német kancellár – szállodai szobájába visszatérve – alig akarta elhinni, hogy Macron végül nyilvánosan előállt az ötlettel.
Másnap Scholz a közösségi médiában azt írta, nem lesznek európai vagy NATO szárazföldi csapatok Ukrajnában.
Címlapkép forrása: Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images
