A három külügyminisztériumi dolgozó által, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága előtt tett vallomást a CNN szerezte meg. A bizottságot vezető republikánus Michael McCaul a 2021-es afganisztáni evakuálást vizsgálja, a tanúvallomások ennek a nyomozásnak a részét képezték.
Az új részletek megrendítő képet festenek a kabuli repülőtér közelében kialakult káoszról és az evakuálás ad-hoc jellegéről. A fejetlenséget az amerikai hadsereg vezető tábornokai szerint enyhíteni lehetett volna, ha a külügyminisztérium hamarabb szólított volna fel egy "nem harcoló személyek evakuálására irányuló műveletre" – az úgynevezett NEO-ra –, amely az Afganisztánban maradt amerikai állampolgárokat érintette volna.
"Megítélésem szerint ez a döntés túl későn született meg"
– nyilatkozta Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának immár nyugdíjazott elnöke a múlt hónapban a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán.
Noha a nagykövetségi dolgozók az evakuálás előtt arról számoltak be a bizottságnak, hogy a NEO tervezése már áprilisban vagy májusban megkezdődött, az augusztusban érkezett tisztviselők ezt cáfolták: szerintük nem létezett világosan megfogalmazott terv, amely iránymutatásul szolgált volna számukra.
"Nem tudom eléggé hangsúlyozni önöknek, hogy percről percre változott, ami történt"
– mondta egyikőjük, Jayne Howell, aki törökországi kiküldetéséről érkezett Kabulba. Mindazonáltal mindhárman kiemelték, hogy annyira változékony és kiszámíthatatlan helyzet uralkodott Afganisztánban, hogy előzetes készüléssel sem biztos, hogy jobban tudták volna végezni a munkájukat, hiszen a tálibokban is alig tudtak megbízni, és a terepen megjelenő akadályok mihamarabbi kezelésére tudtak csak fókuszálni. A tisztviselők emellett arról is beszéltek, hogy szerintük a védelmi és a külügyminisztérium közötti együttműködésre sem lehetett panasz az erről számot adó híresztelésekkel ellentétesen.
A Pentagon és a külügy egymásra mutogatása mellett a republikánusok a Biden-adminisztrációt hibáztatják a kialakult káoszért, ami pedig a republikánus előd, Donald Trump tálibokkal kötött egyezségét okolja a zűrzavarért. A külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott a héten, hogy a kivonulás és a rekordhosszú, 20 évig tartó háború lezárása a helyes döntés volt, hiszen lehetőséget ad arra, hogy az Egyesült Államok az újabb kihívásokra, mint az ukrajnai háború vagy a növekvő közel-keleti feszültségre tudjon koncentrálni.
A tálibok hatalomátvételéhez vezető eseménysorozat 13 amerikai katona halálával járt. A Biden-adminisztráció nem sokkal a novemberi választások előtt számít a bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalára,
amivel a republikánusok megtorpedóznák a demokrata elnök újraválasztási kampányát.
Címlapkép: A 10. hegyi hadosztály amerikai katonái a Mountain Thrust hadművelet részeként a tálib harcosok ellen vonulnak be egy amerikai támaszpontra Deh Afghan falu közelében 2006. június 22-én Afganisztán Zabul tartományában. Címlapkép forrása: Getty Images
