Múlt hét kedden érkezett a hír, miszerint Robert F. Kennedy Jr. független elnökjelölt Nicole Shanahant, jogász végzettségű techvállalkozót szánja alelnökjelöltjének. A politikában zöldfülű 38 éves nő, aki tavaly vált el a Google egyik alapítójától, Sergey Brintől, korábban is segítette Kennedy kampányát. Nagyrészt ő finanszírozta ugyanis az amerikaifutball-liga fináléja, a Super Bowl közben levetített reklámvideóját, amely az 1963-ban meggyilkolt nagybátyja, John F. Kennedy elnök kampányát idézte fel.
A nosztalgiát kihasználó Kennedynek nemcsak a nagybátyja, hanem az apja, az idősebb Robert F. Kennedy is merénylet áldozatává vált 1968-ban, abban az évben, amikor az elnökségért kampányolt. Bobby Kennedy 11 gyermeket hagyott hátra, köztük a most nyomdokaiba lépő független jelöltet.
De a felnőtt utódok közötti viszony nem felhőtlen,
hiszen a nyilvánosság előtt gyakorlatilag a család nevéért és az apjuk szellemi örökségéért viaskodnak. Miután a família fekete bárányaként emlegetett politikus bejelentette az önálló indulását, négy testvére nyilvános nyilatkozatban ítélte el a kampányát.
„Lehet, hogy Bobby ugyanazt a nevet viseli, mint az apánk, de nem osztja ugyanazokat az értékeket, látásmódot vagy ítélőképességet. A mai bejelentés mélyen elszomorít bennünket. Elítéljük jelöltségét, és úgy véljük, hogy az országunkra nézve veszélyes”
– fogalmaztak a Kennedy família tagjai erős hangvételű közleményükben.
Bobby might share the same name as our father, but he does not share the same values, vision or judgment. Today's announcement is deeply saddening for us. We denounce his candidacy and believe it to be perilous for our country. @roryekennedy
— Kerry (Kennedy) October 9, 2023
Egyikőjük, Rory Kennedy nemrég pedig azt mondta a CNN-nek adott interjújában, hogy attól fél, testvére szavazatokat vihet el Bidentől. A legfiatalabb Kennedy-testvér nem támogatja bátyját, hiszen „a mostani a legfontosabb választás az életünk során”, ami szerinte pár vokson is múlhat. Robert F. Kennedy a családja által megfogalmazott bírálatoknak nem tulajdonított nagy jelentőséget, úgy reagált rájuk, hogy
„olyan közegben nőttünk fel, ahol vitatkoztunk,”
illetve mindenkinek „joga van a saját véleményéhez” – tette hozzá az egyébként görcsös hangképzési zavarral évtizedek óta együtt élő Kennedy.
Mit képvisel az ifjabb Bobby?
Kennedytől korábban nemcsak a jelöltsége, hanem egyes véleményei miatt is keményen elhatárolódott a családja. Tavaly nyáron az apjuk nevét viselő alapítványt vezető testvére, Kerry tett így, miután a bátyja azt állította a koronavírusról egy vacsora közbeni beszélgetésen, hogy
"van egy olyan érv, miszerint ez etnikai célzatú. A COVID-19 aránytalanul nagy mértékben támad bizonyos rasszokat"
– fejtegette Kennedy, hozzátéve, hogy a "leginkább az askenázi zsidók és a kínaiak immunisak ellene."
Kennedy az oltásokkal szembeni fenntartásait egyébként évek óta hirdeti, illetve egy "Gyermekek Egészségvédelme" nevű nonprofit szervezetnek is az elnöke. Korábban azt nyilatkozta, hogy "nem létezik biztonságos és hatékony" vakcina, valamint arról is beszélt, hogy szerinte a gyermekkorban beadott oltások hozzájárulhatnak az autizmus kialakulásához.
Noha a kétséges, tudományosan nem alátámasztott nyilatkozatai kavarták a legnagyobb port körülötte,
Kennedy a kampányában elsősorban a washingtoni elittel szembenálló populista üzeneteket fogalmaz meg, amelyeket olykor a radikális jobb-, máskor a baloldalról kölcsönöz.
A külpolitika terén eltér a demokrata fősodortól Izrael és Ukrajna terén, ezáltal inkább a republikánusok felé hajlik, de utóbbiakkal szemben jelentősen csökkentené a katonai kiadásokat. A szerinte elképzelt amerikai geopolitikai érdekek kedvéért szükségtelen háborút vívó Ukrajnának és Oroszországnak mihamarabbi békét kellene kötnie, eközben viszont Izrael Hamász elleni háborújával szemben nincs ellenvetése, így a gázai tűzszünetet sem támogatja a palesztin civilek érdekében. Kennedy szemszögéből nézve vannak választható és erkölcsileg megalapozott háborúk, és Izrael Hamásszal történő leszámolása az utóbbihoz tartozik.
Az amerikai közvéleményt megosztó abortusszal kapcsolatban nincs világos álláspontja: visszavonta korábbi, a 15. hét utáni tilalom melletti felszólalását, majd minden terhességmegszakítást "tragédiának" nevezett, de úgy véli, a nőknek joga van hozzá "a terhesség egész ideje alatt." Ezen túl Kennedy megreformálná a felsőoktatási diákhitelrendszert, emelné a minimálbért, és kiterjesztené az állami gyermekgondozást is. A lakhatás területén szintén baloldalinak nevezhető programmal állt elő, ugyanis adómentes, 3 százalékos állami támogatású jelzálogkötvényeket biztosítana a kamatok letörése érdekében.
A független elnökjelölt a bevándorlást és a mexikói határ kérdését humanitárius szempontból közelítené meg, ellenzi a Donald Trump által oly sokszor emlegetett fal építését, viszont technológiai eszközöket vonna be a határ ellenőrzésébe, és bővítené a határrendészet kapacitását, hogy gyorsabban bírálják el az illegális érkezők és menedékkérők ügyeit.
A korábban környezetvédelmi jogászként dolgozó Kennedy emellett bírálta Joe Biden infrastruktúrafejlesztő "inflációcsökkentő törvényét", amely milliárdos adókedvezményeket biztosít bizonyos iparágaknak, hogy felgyorsítsa a zöld gazdaságra való átállást. A környezetvédelmi szabályozások szigorítását támogató Kennedy úgy gondolja, Biden lépése főleg a nagy olajvállalatoknak kedvez.
Így muzsikál a fekete bárány
A fentebb említett reklámvideóból is jól látszik, hogy Kennedy kampánystratégiája egyértelműen a családi nevére és annak népszerűségére, illetve nagybátyja és apja pozitív történelmi megítélésére épül. Nem véletlen, hogy a videóban nincs szó sem Kennedy programjáról, sem a korábban hangoztatott oltásszkeptikus álláspontjáról. A Kennedy-nosztalgia mellett azonban egy tényező szintén hozzájárul ahhoz, hogy a független jelöltként is évtizedek óta nem mért támogatottságnak örvend: a két nagy párt jelöltjei kifejezetten népszerűtlenek.
Miközben Joe Biden hivatalban lévő elnököt és a republikánusok zászlóvivőjét, Donald Trumpot az amerikaiak 54, illetve 52 százaléka ítéli meg negatívan, addig
Kennedyről csupán 35 százalékuk van negatív véleménnyel.
Ehhez természetesen hozzájárul a jelölt és programjának alacsonyabb szintű országos ismertsége és a Kennedy-nosztalgia is, viszont tény, hogy a 2016-oshoz hasonlóan az idei elnökválasztáson is két kifejezetten népszerűtlen jelölt mérkőzik meg, ami növeli a harmadik jelöltek esélyét, hiszen a választók is egyfajta kiutat keresnek.
Az elnökválasztásról szóló felmérések összesített átlagában ez meg is látszik: ha a három jelöltet magában foglaló kutatásokat vesszük figyelembe,
Kennedyre szavazhat az amerikaiak bő tizede.
Ha pedig mind az öt országosan ismert elnökjelöltet vizsgáljuk, akkor Kennedy közel ugyanannyi, 10 százalékot szerezhet a felmérések tükrében, miközben Trump 42, Biden 40, a filozófus és aktivista Cornel West 2 százalékon áll, ahogy a 2016 után újrainduló, zöldpárti Jill Stein is.
A többi harmadik párti jelölthöz képest és történelmi összehasonlításban is kiemelkedő Kennedy szereplése a közvélemény-kutatásokban: a most becsült 10-12 százalék körüli eredménye évtizedek óta nem látott siker lenne, hiszen legutóbb 1992-ben Ross Perot üzletember szerzett csak ennél többet, 19 százalékot. Kijelenthető tehát, hogy
számottevő a kereslet arra, amit Kennedy független jelöltsége kínál.
Zsákutca a harmadik út?
Annak ellenére, hogy Kennedy évtizedes távlatban is kiemelkedő népszerűséggel bír, az, hogy megnyerné az elnökválasztást, már most kizárható szinten minden bizonyossággal. A "nyertes mindent visz" elvre épülő amerikai elnökválasztási rendszerben elegendő csak egy szavazattal is többet szerezni egy államban ahhoz, hogy annak összes elektora az adott jelölthöz kerüljön (kivétel ez alól Nebraska és Maine). Ez a rendszer pedig kettő nagy ernyőpárt óhatatlan kialakulásához vezet a politikai spektrum két végletében, a független vagy kis pártok jelölteire leadott, "elvesztegetett" voks pedig a legtöbb választó szemében csupán a "nagyobbik rossz" győzelméhez vezethet.
2016-ban például egyesek a zöld Jill Stein indulását okolták a demokrata Hillary Clinton vereségéért, ugyanis a három rozsdaövezeti államban Clinton lemaradása kisebb volt a Stein által szerzett szavazatok mennyiségénél, azaz
ha a zöldpárti választók a demokratára szavaztak volna, lehet, hogy 2016 óta Hillary Clintonnak hívnák az Egyesült Államok elnökét.
Ez a nem teljesen helytálló érvelés viszont figyelmen kívül hagyja azt, hogy a Stein-szimpatizánsok nagy része valószínűleg a zöldpárti jelölt hiányában sem szavazott volna le Clintonra, akinek ráadásul Pennsylvaniában a Jill Steinra leadott szavazatok több mint 94 százalékára szüksége lett volna Donald Trump megelőzéséhez.
Látható tehát, hogy a demokratákon és republikánusokon túli alternatívát kínáló pártok esélye a választási rendszer miatt elég alacsony, a vesztesek nyugalmával induló alternatív jelöltek a végeredményt mégis jelentősen befolyásolhatják. Emellett további akadály Kennedy (és minden további jelölt) előtt, hogy mivel a tagállamok felelősek az országos választások szabályozásáért és lebonyolításáért is, az állami törvényhozásokat ellenőrző két nagy párt – a saját hatalmukat bebetonozandó – durván megnehezíti a többi politikus indulását,
akiknek ezért meg kell küzdeniük már azért is, hogy felkerüljenek a szavazólapokra.
Az állami szinten ezen célból kifolyólag számos előírást bevet az egyébként egymást gyepáló két párt:
- van, ahol nagyon korán, a választást csaknem egy évvel megelőzően be kell adni a jelöltséghez szükséges papírmunkát,
- vagy irreális mennyiségű aláírás gyűjtését írják elő a függetlenek számára,
- illetve az is jellemző, hogy eltiltják az előválasztáson vereséget szenvedőket a független indulástól ("rosszvesztes-törvények").
Bár szóltak híresztelések arról, hogy a szinte minden állam szavazólapján ott virító Libertárius Párttal is flörtöl, Kennedy egyelőre csak Utah államban fog biztosan szerepelni a jelöltek között. Mindazonáltal a kampánya szerint négy további államban, New Hampshire-ben, Nevadában, Hawaiion és Észak-Karolinában már elegendő aláírást gyűjtött, egy Kennedytől független, de őt támogató kampányszervezetnek pedig állítólag Michiganben, Dél-Karolinában, Georgiában, és Arizonában sikerült átlépnie a limitet. Emellett, mivel több államban kevesebb szignó kell egy új párt jelöltjeként a szavazócédulákra kerüléshez, mint sima függetlenként, Kennedy kampánya pártalapításra adta a fejét Kalifornia, Delaware, Hawaii, Mississippi, Észak-Karolina és Texas államban.
Nicole Shanahan alelnökjelöltségének viszonylag korai bejelentése sem volt öncélú Kennedy részéről: a techvállalkozó nemcsak a vagyona és imidzse miatt jön jól neki, hanem azért is, mert közel az államok felében az alelnökjelölt nevét is kötelező megadni az induláshoz. Nevadában pedig pont emiatt lehet, hogy érvényteleníteni fogják a hatóságok Kennedy szignóit, ugyanis azokat a bejelentés előtt gyűjtötte (ennek jogosságát a kampánya vitatja, és "a korrupció ékes példájának" titulálta). Kennedy célja tehát, hogy minden államban és Washington D.C.-ben is szerepeljen a szavazólapokon, hiszen enélkül esélye sincs beleszólni a Trump-Biden párharcba.
Egyszerre radikális baloldali és konteóhívő Trump-párti
A két főszereplő, Trump és Biden kampánya érthető módon gyanús tekintettel figyelte Kennedy színre lépését, aki számukra kedvezőtlenül alakíthatja a választást. Bár először úgy tűnt, hogy a vakcinákat kritizáló Kennedy a koronavírus elleni szigorú intézkedéseket kritizáló, jobboldali republikánusokra lehet veszéllyel, a demokratáknak valószínűleg nagyobb a félnivalójuk tőle. Ennek a fő oka az, hogy a polgárjogi mozgalmat elősegítő legendás politikus dinasztia neve továbbra is jól cseng a Biden-szavazók fülében.
Noha a felmérések szerint a Kennedy-táborban szinte minden társadalmi réteg egyenlően képviselteti magát pártszimpátia alapján (tükrözve Kennedy mindkét oldalnak szóló üzeneteit), az megállapítható a fenti ábrára tekintve, hogy a Trump és Biden közötti, kétfős verseny esetén fennálló, egy százalékra becsült különbség Kennedyt is latba véve jócskán megnagyobbodik, hiszen
Trump bidennel szembeni előnye több mint öt százalékra nő Kennedyvel a képben.
Ha az elnökválasztást mondhatni kizárólagosan eldöntő csatatérállamokat nézzük,
szintén jelentős hatással lehet a végkimenetelre egy annyira erősnek tűnő harmadik jelölt, mint Kennedy.
A két nagy párton kívüli három másik jelölt figyelembevételével – Michigan kivételével – mindenhol nő a Trump és Biden közötti különbség, méghozzá az előbbi javára. Nevadában például, ahol Biden 2020-ben még nyerni tudott, háromról 5,5 százalékpontnyira nyílik a republikánus és demokrata elnökjelölt közötti olló.
Ha fontolóra vesszük azt, hogy 2020-ban volt olyan állam, amelyet csupán kettő vagy három tizedszázaléknyi szavazat billentett át Joe Biden oldalára, a pár százalékot érintő változások is sorsfordítóvá válhatnak a jelöltek szempontjából.
A fenyegetést pedig érzi biden és trump is.
Bár korábban nyilatkozott róla pozitívan is, mi több, 2017-ben egy vakcinabiztonsági bizottság vezetésére kérte fel Kennedyt, Trump a közösségi oldalán a klímavédelmi javaslatai miatt radikális baloldalinak bélyegezte a független jelöltet, alelnökjelöltjét pedig még nála is liberálisabbnak, "már ha ez lehetséges." Hozzátette azonban, hogy
"Imádja, hogy indul",
mert úgy tűnik, hogy elsősorban Bidentől vesz el voksokat, amivel "nagy szívességet tesz Amerikának."
Joe Biden kampánya még ennél is puskaporosabb akcióba lendült Kennedy ellen.
A Demokrata Nemzeti Bizottsággal (DNC) külön munkacsoportot hoztak létre Kennedy aláásására, valamint egy hozzájuk kötődő kampányszervezet egy őt csepülő weboldalt is létrehozott. Itt azzal vádolják Kennedyt, hogy egy Donald Trumpot is támogató üzletember, Timothy Mellon pénzeli, valamint állításuk szerint
"RFK Jr. platformja rendkívül veszélyes: összeesküvés-elméleteket terjeszt, amelyek megosztják az országot, dollármilliókat keresett a vakcinaelleneségén, és korábban fekete- és LMBTQ-ellenes, valamint antiszemita megjegyzéseket tett."
Egyszóval a Biden-kampány a megkérdőjelezhető kijelentéseivel és nézeteivel támadja Kennedyt, illetve azt hozzák fel ellene, hogy valójában Trump érdekeit szolgálja. A már említett családi nyilatkozatok mellett pedig, ezt tovább hangsúlyozva, a hivatalban lévő demokrata Szent Patrik napján a szintén ír katolikus származású Kennedy család ötven tagjával állt össze egy kép erejéig.
Its not enough to wish the world were better, you must make the world better President Biden, you make the world better. Happy St. Patricks Day ️ @vickikennedy2277 @pjk4brainhealt @POTUS
— Kerry (Kennedy) March 18, 2024
Ha ez nem lenne elég, egy demokrata képviselő úgy nyilatkozott Kennedy jelöltségéről, hogy "sértőnek találja és undorodik tőle", RFK Jr.-nak pedig "szégyellnie kellene magát." További jele a demokraták erőfeszítéseinek, hogy országos testületük panaszt nyújtott be a Szövetségi Választási Bizottságnál (FEC), mondván, Kennedy kampánya és a tőle független, de őt támogató kampányszervezet túl szorosan működnek együtt.
És minderre hogy reagált Kennedy? Beleállt a harcba, nemrég arról beszélve, hogy szerinte Biden Trumpnál is nagyobb fenyegetést jelenthet az amerikai demokráciára, ugyanis
"ő az első elnök a történelemben, aki a szövetségi ügynökségeket a politikai beszéd cenzúrázására vagy az ellenfele cenzúrázására használta fel"
– mondta, utalva a demokraták ellene indított hadjáratára és a kormányzat közösségimédia-felületek elleni fellépésére. Amikor pedig bejelentette az ázsiai gyökerekkel rendelkező Shanahan alelnökjelöltségét, Kennedy a beszédében megszólalt azokról a vádakról is, amelyek szerint aláássa Bident.
"A miénk valóban elrontója ennek a kampánynak. Elrontója vagyunk Biden elnöknek és Trump elnöknek. Elrontója vagyunk a háborús gépezetnek. Elrontója a Wall Streetnek, a nagy mezőgazdasági és technológiai cégeknek... és az összes korrupt politikusnak és vállalatnak"
– magyarázta Kennedy.
Az előtte álló kihívás pedig az, hogy a novemberi választásig mennyire tudja megtartani szavazóit, azaz, hogy a két jelölttel szembeni elégedetlenség vagy az egyikőjük hatalmától való nagyobb félelem uralkodik-e el felettük. A tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős részük a növekvő tétet érzékelve és a szavazatuk "elvesztegetésétől" félve egyre csak vissza fog térni a számukra kisebbik rosszat képviselő, és az amerikai politikát 150 éve meghatározó demokraták és republikánusok ernyője alá. Bár ez nem jelenti azt, hogy Kennedy a végeredmény alakulásába nem kavarhat bele pár államban, feltéve, ha a szavazólapon lesz, és kitart a legvégéig.
Címlapkép: Robert F. Kennedy Jr. független elnökjelölt beszél egy Cesar Chavez-napi rendezvényen a kaliforniai Los Angelesben 2024. március 30-án. Címlapkép forrása: Mario Tama/Getty Images
