Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Brüsszelben tett látogatást pénteken, ahol találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, illetve Josep Borrell-lel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Örményország ugyan hivatalosan Oroszország katonai szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén (KBSZSZ) belül, de néhány hete befagyasztotta tagságát azzal az indoklással, hogy Moszkva és katonai szervezete semmit nem tett akkor, amikor Azerbajdzsán tavaly szeptemberben elfoglalta az örmény többségű Hegyi-Karabahot. A régió hivatalosan Azerbajdzsán része, de a Szovjetunió felbomlásától kezdve de facto önálló örmény államként működött. Hegyi-Karabah azeri bevételét követően a régió szinte összes lakója, mintegy 100 ezer örmény menekült az anyaországba.
Azerbajdzsán és Örményország hivatalosan békeszerződésre törekszik, de a helyzet továbbra is feszült. Kedden az azeri sajtó azzal vádolta Örményországot, hogy támadást készítenek elő országuk ellen, miután örmény csapatmozgásokat észleltek a határon.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy tovább növeljük Örményország demokratikus és gazdasági ellenállóképességének támogatását
– mondta Blinken, hozzátéve, hogy Washington támogatja az ország erőfeszítéseit a nagyobb élelmezésbiztonság, a digitális infrastruktúra és az energiaszektor diverzifikálása érdekében.
És továbbra is támogatni fogjuk a Hegyi-Karabah térségéből kitelepített 100 000 örmény nemzetiségű embert. Ez központi jelentőségű Örményország hosszú távú stabilitása szempontjából
– jegyezte meg az amerikai külügyminiszter.
Blinken egyébként a találkozót megelőzően, szerdán telefonon beszélt Ilham Alijev azeri elnökkel is. Blinken közölte Alijevvel, hogy semmi sem indokolja a feszültség fokozódását a határon, és figyelmeztetett, hogy az agresszív fellépések és retorika bármelyik fél részéről aláásná a béke kilátásait.
Alijev ugyanakkor aggályait fejezte ki a péntekre tervezett háromoldalú találkozó kapcsán. Szerinte az, hogy az EU és az Egyesült Államok támogatja Örményországot, és akár fegyvert is készek szállítani neki, fegyverkezési versenyt indíthat el a régióban, és provokációkhoz vezethet.
Blinken azonban biztosította Alijevet, hogy a találkozó nem irányul Azerbajdzsán ellen.
Örményország néhány hete azt is felvetette, hogy csatlakozási kérvényt nyújtanának be az Európai Unióhoz. Ursula von der Leyen a pénteki egyeztetésen azt mondta:
Az Európai Unió és Örményország értékei és érdekei egyre inkább közelednek egymáshoz.
Josep Borrell pedig megjegyezte:
Kapcsolataink pozitív irányba fejlődnek, erősebbek, mint valaha.
Azerbajdzsán mellett közeli szövetségese, Törökország, illetve Oroszország is bírálta a háromoldalú találkozót.
Moszkva nevében Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta, az örmény–azeri konfliktus lehetséges eszkalálódása csak attól függ, hogy Jereván mennyire engedi az EU-nak, Amerikának és Nagy-Britanniának, hogy „destruktív hatást gyakoroljanak a régió és az ország helyzetére”.
Zaharova szavaira válaszul Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára kijelentette, Oroszország hamis narratívákat alkot a háromoldalú találkozó kapcsán, ez pedig azt mutatja, hogy az Azerbajdzsánnal való feszültség eszkalációja inkább múlik Oroszországon, mint Azerbajdzsánon.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images
